Vezércikk
Az USA világháborút akar provokálni
Még a fülemben csengenek azok a szirénhangok, amelyek Trump választási kampányát kísérték végig 2016-ban, majd folyamatosak maradtak elnöksége alatt is. Nem lepnek meg senkit, ha néhányat felsorolok közülük: micsoda veszélyt jelent, hogy egy ilyen hirtelen, az elnökségre kifejezetten alkalmatlan ember keze rajta lehet azon a bizonyos piros gombon, micsoda veszély fenyegeti a világ biztonságát, hiszen Trump egy bohóc, no meg a NATO szisztematikus gyengítésére, hovatovább szétverésére tett kísérletek minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyugati világ ellenségei tovább erősödjenek. Új múltat gyártott Hollywood az emberiség egyik legsötétebb királyságának
Ha nő vagy és fekete, akkor biztos hős vagy, de minimum áldozat. De a hős jobb, még akkor is, ha Nyugat-Afrika legnagyobb rabszolgakereskedő rablóállamának harcosaként az újkor mércéjével mérve is döbbenetes gaztetteket követtél el. A wokeness és a BLM világában a tények nem számítanak. Új múlt lépett érvénybe. Fasisztázni sohase féljetek, avagy hányféleképpen lehet alkalmazni egy őskomcsi találmányt?
Hegedüs Zsuzsa náci beszédnek nyilvánította a miniszterelnök tusnádfürdői beszédét, így lemondott, majd mégsem, végül ismét; most meg kipakolják (várbeli, Úri utcai pompás) irodáját... Erre mondják sportnyelven: sérülés nélküli technikai KO. Annyit ugyanis elért, hogy morális fölényt színlelve, valódi arcvesztés nélkül tudta elhagyni azt a vonatot, amin ő már régóta nem szívesen utazott. A történetnél azonban sokkal fontosabb az a módszer, ami ismét előkerült. A nácizás, a fasisztázás, illetve az antiszemita és a rasszista billogok ipari legyártása. Egy réges-régi kommunista találmány, ami újra és újra előkerül. Legyen a cél a lejáratás, a hitelrontás vagy az önigazolás. Egy dolog állandó, az ellenzékváltó hangulat
Tegye fel a kezét, aki egy pillanatig is elhitte, hogy a pár hete – rendben, legyünk eufemisztikusak – kirobbant tüntetéssorozatnak lehet valódi ereje. Aki számolt azzal, hogy itt legalábbis tízezrek megmozdulnak, mert csalódottak, rászedettnek érzik magukat, és így tovább, és így tovább. Szerintem meglehetősen kevesen gondolkoztak így. Nehéz is lett volna ezt az egészet elhinni, hiszen a kezdetek kezdetén – mondjuk olyan három héttel ezelőtt – sem igazán lehetett érezni, hogy abból a borzasztó apátiából, ami után áprilisban kerültek, olyan gyorsan felébredtek, feltápászkodtak volna az ellenzékiek. Hadikommunizmus lesz az Európai Unióban
A hadikommunizmus lényege a "normális" kommunizmusnál sokkal brutálisabb módon, hogy az állam az egyén, a család érdekeitől teljesen függetlenül kisajátíthat, elvehet bármit bármikor a kommunizmus, a kommunista rezsim túlélése érdekében. Persze ilyenkor a közösség érdekeire hivatkoznak, de ez hazugság: mindig a rezsim érdekeiről van szó. A hadikommunizmus még a szimpla kommunizmusnál és nácizmusnál is undorítóbb dolog, mert csak a teljesen gátlástalan politikai vezetés túlélési céljait szolgálja; azokon kívül nincs is kedvezményezett réteg, mindenki mást tényleg bármikor ki lehet rabolni. Narkósok, posványos...
Narkósok – így hivatkozott a budapesti hidakon tüntetőkre tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Azóta is ettől van idegrángása az ellenzék megmondóembereinek, aktivistáinak és a függetlenobjektív sajtó (FOS) firkászainak. S közben előszeretettel posványosozzák Tusványost, ahol mindez elhangzott.
Üdítő gondolatok a kánikulában - Orbán Viktor Tusványoson
Orbán Viktor olyan ember, aki a valóságban él, nem sok ilyen vezetője volt a magyar nemzetnek az elmúlt évszázadokban. A miniszterelnök tusványosi beszédeiben általában azt szokta elmondani, hogy ő éppen akkor és ott mit tud a világról, a dolgok állásáról és mit gondol arról, hogy mit is kell tennie a magyar államnak és nemzetnek, vagyis az aktuális kormánynak a nemzeti célok megvalósítása érdekében. A legnehezebb feladat, feladatunk a következő években lesz, az biztos, de a miniszterelnöknek van terve arra, hogy amennyire az egyáltalán lehetséges, Magyarország kimaradjon a következő évek káoszából. Baloldalon a helyzet változatlan – Tolakodnak a legyőzöttek
Hiába bíztak a baloldalon a hagyományos következménynélküliségben, csak utolérte a pártvezetőket is a végzet – egyedül Gyurcsányt nem kérdőjelezte meg senki. Sőt, állítja, hogy készülődik! Háború van, válság, vérszagot éreznek, így sorra bújnak elő a politikai zombik és tolakodnak előre a legyőzöttek. Elől kézen fogva a Gyurcsány-házaspár, utána bukdácsol Karácsony és Tordai (előbbi unatkozik, utóbbi bőszen szelfizik), de beállt már a jellegtelen Gelencsér Ferenc (a Momentum elnöke momentán) és a napraforgó Gyöngyösi Márton (a poszt-Jakab Jobbik elnöke) is a sorba. Aztán jönnek a többiek: Hadházy, Szabó Tímea, Kunhalmi és így tovább. Mennek, mendegélnek, most éppen tolakodnak. Végül hátul Márki-Zay kiabál… kiabál, de a tülekedés meg nem áll. Pocsék ember Gyurcsány Ferenc
Pocsék ember Magyarország kormányfője - írta Gyurcsány Ferenc, többszörösen megbukott kormányfő közösségi oldalán. Írásom címét tőle kölcsönöztem félig-meddig alliterációként. Nagy baj lehet Gyurcsány Ferencéknél, amikor már annyira központba került a gyűlölt személy, amikor annyira beteges fóbia lett számukra a "minden rossz okozója", hogy elfelejtik mi is történt az elmúlt húsz évben, amikor elfelejtik a valóságot, amikor szembe mennek a tényekkel. A bohóc röhejes alászállása
Tudom, mondtam már pár alkalommal, hogy halott entitásba nem érdemes, főleg nem méltó rúgni, meg azzal, akit az ág is húz, illik, ha nem is szolidárisnak lenni, de legalábbis nem rátenni még egy lapáttal. Nem beszélve arról, hogy a tragédia ott kezdődik, ahol az érték semmisül meg, és amint az alább látni fogják, a világon semmilyen érték sem szűnt meg létezni, maximum a kóros nagyotmondás, ostobaság és politikai antitalentizmus közös terméke: Jakab Péter. Remélem, nem unják a témát; fogják fel az uborkaszezon és a közéleti tanmese egyedi ötvözetének. Egy politikus útja a teljes megsemmisülésig, röviden összefoglalva. Ma megint bukott az Orbán
Itt a vége, kisember! Legkésőbb 2011-ben bukik és csomagol, Grácig meg sem áll a váli-völgyi taschenhitler, a csúti törpe, a pannonbolsonaro... Na jó, ezt egy kicsit meg kell magyaráznom. És egy bennfentes titkot árulok el a Pesti Srácok olvasóinak: ilyen és hasonló poénokat sütögetünk el a jobboldalon, egyfajta duplacsavart alkalmazva. Így gúnyoljuk azokat a baloldali politikusokat, elemzőket, újságírókat, egyéb megmondóembereket, Kéritől Pulain és Somogyin át Puzsérig (de lehetne még több tucat nevet felsorolni), akik különböző gúnynevekkel, elterjesztett fals sztorikkal megspékelve, 2010 óta rendszeresen kijelentik, irigylésre méltó magabiztossággal, hogy az Orbán-kormánynak vége. Békés Márton: Ki mint él, úgy tüntet
A kata-módosítás elleni demonstrációnak induló, kormányellenes tüntetésként folytatódó, végezetül céltalan bolyongásba torkolló megmozdulások egy hét alatt bebizonyították, hogy Magyarországon némi tartaléka legföljebb a zavart államellenességnek van, az ellenzéki pártoknak semmiképp. A demonstráció-sorozat jól rávilágít arra is, hogy ha egy ügy mellett megjelenik a Kutyapárt és Márki-Zay Péter, akkor az politikai hullafoltot jelent rajta. Míg korábban ez az idő fél év alatt érkezett el, most egy hét alatt sikerült ide eljutni. A tüntetések menetrendje és az azt „vezetők” karaktere több következtetés levonását teszi lehetővé. BÉKÉS MÁRTON vezércikke a PS-nek.
Végül Jakab is elbukott, ám a történelmi bűnt Vonával közösen követték el
Elkerülhetetlen volt Jakab Péter bukása. Hiába bízott a hagyományosan baloldali következménynélküliségben, végül ütött az ő órája is. Valójában már akkor eldőlt a sorsa, mikor Gyurcsány Ferenc balkezébe csapott. Mindez persze nem menti fel a Jakab előtti Jobbik árulását. Nincs olyan, hogy Jakab időszámítása előtt, de olyan sem, hogy után. Vona Gábor és hidat építő vállalkozásának támogatói ugyanannyira ludasok abban, hogy a Jobbik az SZDSZ-hez hasonló történelmi árulást követett. Búcsú a baráttól
Furcsa, de amikor elveszítünk egy közeli barátot, egy családtagot, szerelmünket, akkor mindig egy kicsit magunkat is sajnáljuk. Elveszítünk magunkból egy darabot, egy részt, amely magába foglalja emlékeinket, szeretetünket, álmodozásunkat. Most megint kevesebbek, kevesebb lettem, hogy elment 91 éves korában Nagy József Mihály iparművész, festő- és kollázsművész. Csaknem hatvan éven keresztül voltunk barátok, küzdőtársak, eszmetársak. Kunsági, kiskunhalasi ember volt, nyakas, egyenes, szókimondó és nagyon kitartó. Nem véletlenül nem feküdt be egyetlen rendszernek se, ami miatt még egy Munkácsy Mihály-díjra sem érdemesítették. Tehetségéből élt, nagyra tartották, kortársai elismerték. A futárfelkelés szociológiája – Fried László vezércikke
Az elmúlt két nap kata-módosítással szembeni, de hamar kormányellenessé váló tüntetésein meghatározó szerepet játszottak azok a mikrovállalkozók, akik valóban egységes foglalkozási csoportként jelentek meg a demonstrációkon. Legjellemzőbb figurájuk a biciklis ételfutár, aki afféle ikonja, megszemélyesítő karaktere lett a tüntető, kisadózó egyéni vállalkozónak. FRIED LÁSZLÓ közgazdász-szociológus írása a PS-nek. A fegyelem a mi erősségünk, ne engedjünk ebből!
Alig telt el pár hónap a választások óta és máris született egy téma, amely nem csupán az amúgy is általánosan megosztott közéletet osztotta tovább, de még jobboldali berkekben is frontokat nyitott. Egészen nyilvánosan, mondhatni a szükségesnél is jóvalta nyilvánosabban. Senkit nem fog meglepni ez a téma: a katás adózás feltételeinek megváltoztatásáról beszélek. Teljesen fölösleges lenne belekezdenem annak latolgatásába – amit egyébként, azt hiszem, azért nagyjából felfogni vélek –, hogy pro érveket hozzak fel, de azért kár úgy tenni, mintha nem lenne komoly igazságtartalma a Parlament döntésének. Merénylet, bukás, börtön... érdemes-e miniszterelnöknek lenni?
Boris Johnson lemondásra kényszerült, Abe Sinzót lelőtték. De ez csak az elmúlt néhány nap mérlege, a jéghegy csúcsa... Tulajdonképpen elgondolkodtató, hogy megéri-e kormány- vagy államfőnek lenni, bárhol a világon. Persze, a halatom elvileg vonzó dolog. Ha az emberben nem puszta hatalomvágy van, hanem valamilyen mélyebb indíttatás, őszinte tenni akarás, vízió az adott ország jövőjéről stb., akkor ez akár szerencsés kombináció is lehet. Ráadásul a jó értelemben vett hatalomvágy nélkül nem is szabad(na) erre a pályára lépni. Akár a nagyapja, úgy András is puhára fog esni – avagy miért lett kínos momentumosnak lenni?
Fekete-Győr elvtárs ugyan őszinte hajlandóságot nem mutatott a párttal szemben elkövetett bűneiért való felelősségvállalásra, ám önkritikát gyakorolt és politikai hibáit nyilvánosan elismerte, így a párt vezetésétől – érdemei elismerése mellett – más fontos megbízatást kapott. Mint egykor a kommunista funkcionárius nagypapa, úgy – bármennyire is kínos ez a Momentumnak – most András unoka is puhára esik, miközben megy a bla-bla. Méghogy a történelem nem ismétli önmagát?! Méghogy nem öröklődik a hatalomhoz való viszony?! Ó, dehogynem! Ahogy a múlt tagadása és a következménynélküliség, úgy a hatalomhoz való feljogosítottság érzése is bele van kódolva a hazai internacionalista baloldal DNS-ébe. Fekete-Győr András kilenc hónap alatt háromszor bukott meg, de ami ennél lényegesebb: néhány év leforgása alatt elérte, hogy a Momentumról a kivagyiság és az üresfejűség jut először eszünkbe. S mivel a jelentéktelen Gelencsér Ferenc finoman szólva sem a legélesebb kés a fiókban, így aki tud, az inkább menekül(jön). Fekete-Győr András, az ellenzéki csúcsfegyver
Talán annyira senkit sem ütött arcon a friss hír, hogy a Momentum országgyűlési frakciója bejelentette, hogy Fekete-Győr Andrástól a továbbiakban, legalábbis ami a frakcióvezetést illeti, elköszönnek a jövőben. Persze a nem annyira távoli jövőben. Hiszen az őszi ülésszakot már Gelencsér Ferenc, a Momentum frissen megválasztott elnöke fogja frakcióvezetőként is elkezdeni. A károgó Varju az ötvenes éveket idézően teljesítette túl a Gyurcsányéknál kötelező kereszténygyűlöletet
Tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc micsoda éjfekete sötétséget, gonoszságot és rosszindulatot képvisel a magyar politikában, és bő húsz év alatt megtapasztaltuk, hogy csatlósai a szemkilövetőhöz méltó gátlástalansággal viszik véghez országromboló munkájukat. Szép csapat gyűlt össze az évtizedek alatt, hiszen Szilvásy György, Surányi György, Vértes András, Gréczy Zsolt, Niedermüller Péter, Varga Zoltán mind az őszödi országrontó feltétlen hívei voltak, nem beszélve a Gyurcsány iránt láthatóan gyengéd érzelmeket tápláló Vadai Ágnesről. Most azonban az egyik régi vörös bástya, Varju László kerül a célkeresztbe, hiszen a szemrebbenés nélkül hazudozó, Gyurcsány minden kérését katonásan teljesítő botránypolitikus számára valóban nincsenek határok. A földön fetrengő DK-s legutóbb Böjte Csabába kötött bele aljas módon, hiszen a gyurcsányisták számára a kereszténység az egyik legnagyobb ellenség. Amikor lehetőségük van, sározzák, tapossák, az igazság pedig sosem számít. Az ötödik hadoszlop
Ismert fogalom, még az 1936-os spanyol polgárháborúból származik – Ernst Hemingway, híres amerikai író tette közismertté. A Szovjetunió által szervezett nemzetközi brigádok a szélsőbalos spanyol szocialistákkal, kommunistákkal karöltve fel akarták számolni a spanyol nemzetet, az ősi hagyományokat és ott is egy bolsevik típusú diktatúrát akartak létrehozni. Ebben komoly szerepet játszott a hazájukért küzdő nacionalista polgárok, parasztok közé beépülő rejtett csoport, amelynek célja nemzetük kiárusítása, aláásása. Furcsa módon eredetileg egy spanyol nacionalista tábornok az ostromlott Madridban lévő saját szimpatizálásra használta először a kifejezést és tőle vette át a baloldali propaganda. Ukrán háború: az álhírgyárak nem bírnak leállni – Jeszenszky Zsolt vezércikke és videója
Kígyó-szigeti hősök, Kijevi kísértet, lángokban álló atomerőmű... Hány kamu sztorit is futtatott körbe a globalista média, amióta kitört a háború? Se szeri, se száma. Vannak köztük olyanok, amelyek annyira lelepleződtek, hogy kénytelenek voltak a nagynevű, respektált, érinthetetlen médiumok (mint például a BBC) is bevallani, hogy lyukra futottak, és a korábban megírt sztori nem fedi a valóságot. Az energetikai micsurinizmus alkonya: kiderült, a 15 milliárd az kevesebb, mint a 150 milliárd, ami igazából 170 milliárd
Ha egy gyenge pillanatunkban feltennénk azt a kérdést, hogy mi a jobb: légzsák nélkül vásárolni új autót, vagy egyáltalán nem vásárolni autót, de közben megfagyni télen, akkor a válaszoló könnyen a putyinista propaganda uszályába kerülne. Inkább örvendezzünk azon, hogy Európa legélesebb politikuskoponyái lassan ráébrednek arra, hogy 150 milliárd köbméter orosz gázt nem lehet kiváltani 15 milliárd köbméter amerikaival. Nekünk a déli határ a "legvégső határ"
A Határőrség megszüntetését ugyanaz az illúzió alapozta meg, mint a Honvédség majdnem teljes leépítését, és általában minden nemzeti fizikai és technikai védekező rendszer, szervezet meggyengítését vagy leépítését. A politikai progresszió képviselői, a liberálisok, a haladók teljesen benyalták azt a marhaságot, hogy a történelem véget ért. Ajánljuk még
Visszafoglalták az ukránok, amit el se vesztettek
Arra mindenki számított, hogy a Trump-Putyin találkozó időpontjára az ukránok összehoznak valami sikerfélét, visszavesznek pár falut, felrobbantanak egy moszkvai iskolát, ilyesmi. Ismét hoppon Tusk: Nawrocki képviseli Lengyelországot az alaszkai csúcs után
A lengyel kormányfő nagy hibát követett el, amikor megpróbálta lejáratni az újonnan megválasztott államfőt. Ha mégis úgy alakulna az alaszkai csúcs, az angolok máris küldenék a katonáikat Ukrajnába
Sorra jelennek meg a kommentárok a Trump-Putyin találkozó kapcsán. Íme a válasz az uszításra: Kárpátalja akkor is lesz, amikor Ukrajna már nem
Az ukrán agytrösztök csak azt felejtik el, hogy mi több mint ezer éve tekintjük a sajátunknak Kárpátalját, ők meg alig harminc éve léteznek, mint nemzet, és ahogy most a front áll, sokáig már nem is fognak. Szóval ha valaha elfelejtik, hogy volt itt egy Ukrajna nevű ország, mi még akkor is emlékezni fogunk a munkácsi turulra.