Vezércikk
A Népszava szerint Orbán beavatkozik a francia elnökválasztásba – De mit akarnak Brüsszel és Soros ügynökei nálunk?
Azt írja a Népszava, hogy Orbán Viktor súlyosan beavatkozik a francia belpolitikába, amikor Budapestre hívja Éric Zemmourt. Tényleg meghülyült mindenki a kriptokommunista szerkesztőségben? Habár a cikk leginkább Zemmour karaktergyilkolásával foglalkozik, ahogy általában a baloldali propagandasajtó vadászik a többi világhírű tudósra, művészre, médiaszereplőre és persze minden olyan politikusra is, akik meg merték dicsérni az Orbán-kormány családpolitikáját, de a címbéli állítás akkor is szürreális. A Népszabadság „futottak még” újságíróiból „megerősített” Népszava tényleg ilyen nagyhatalmú politikusnak látja Orbán Viktort? Ugyan! Hipokrita és cinikus állítás egy rossz tréfába bújtatva, hisz arról hosszan lehetne értekezni, hogy az elmúlt egy évtizedben ki, mikor és mennyiszer akart a magyar belpolitikába beavatkozni. Kérdezzék csak meg például Róna Pétert, aki évről-évre megjósolja, hogy most már tényleg megbukik Orbán, pontosabban megbuktatja Brüsszel. Haladó gyurcsányista vagy? Így integess!
Gyurcsány és Karácsony természetesen lapít. Nyilván: nincs bajuk ezzel a frissiben lebukott, karlendítő jobbikos jelölttel. Miért lenne? Tán ez az „integetés” lesz a régi-új köszöntésük is! Aztán meg eléneklik az Internacionálét. A judapestező, tetűhintásozó csávót is vállon veregették. Meg azt a másikat, a Tóth Péter nevűt, aki szerint a zsidók a világ rákfenéi. A magyarországi ellenzék szélsőbaloldala annyira haladó, hogy mára áthaladt a szélsőjobbra, és jól érzi ott magát. Már csak az a kérdés, hol van ilyenkor Juszt László meg Vágó István? Meggyilkolja a sportot a liberális propaganda
Itt az ideje az UEFA-t meg a FIFA-t beszántani, az összes korrupt bürokratájukat (lásd: katari VB-mutyi) pedig rács mögé dugni. A sok kis Blatter nemcsak irgalmatlan sokat lopott az elmúlt évtizedekben, hanem – s ez a nagyobb baj – ráeresztette a politikát a sportra, beengedte a szélsőséges liberális propagandát a stadionokba, az ez elleni jogos fölháborodást viszont bünteti. Mindezt tetézi, hogy politikai szempontok és lobbiérdekek alapján büntet vagy néz félre. A „nagyoknak” bármit szabad, a „kicsiknek” semmit. Elég volt belőlük! Budapest az új Bizánc?
Hanyatlik-e a Nyugat? Kevés olyan kérdés van, amiben ennyire éles szembenállás, érzelmi túlfűtöttség lenne a két álláspont képviselői között, és ennyire a politikai hovatartozás döntené el a választ. És persze nagyon máshogy néz ki a helyzet a buborékon belülről, struccpolitikával, „szóma-vakáción”, a mátrixban... vagy pedig a piros kapszulát bevéve, kívülről, a valóságból nézve. Gyurcsány Ferenc tizenöt évvel ezelőtt a saját választói arcába is beleröhögött
Tizenöt éve tudták meg a magyar választók, a miniszterelnök saját szájából, hogy az becsapta őket. Gyurcsány eredetileg a közvetlen bűntársaihoz, azokhoz a szocialista képviselőkhöz beszélt, akiknek már természetesen tudniuk kellett volna, hogy a kormányuk évek óta, tulajdonképpen az egész 2002 és 2006 közötti ciklusban nem csinált semmit. De miután a fizetésük megjött és lopni szabadon lehetett, nem csináltak semmit. Gyurcsány azt vallotta be Őszödön, hogy ha belegebednek sem képesek kormányozni
Nagy nap a mai: tizenöt éve e napon szivárgott ki az őszödi beszéd, minden bizonnyal magának a szónoknak köszönhetően. A káromkodások érdektelenek, és nem is a lelepleződött hazugságok a legfontosabbak: hanem annak beismerése, hogy ha beledöglenek sem képesek kormányozni, nincs hozzá tudásuk, tehetségük. Igaz, nem is kormányozni akartak, csupán hatalmat...
Gyurcsányék a TE házadat is el akarják venni?
Lezajlott az ellenzéki miniszterelnök-jelölt-jelöltek „vitája”. Sok minden nem változott… Aki eddig rühellte őket, az ezután még jobban fogja. Aki eddig tapsolt nekik, az ezután is fog. Semmilyen valódi, érdemi vita nem volt köztük. Mégis, sok szempontból tisztább, egyértelműbb lett a helyzet. Kedves Karácsony Gergely! Milyen érzés „piti tolvajnak, hazudozónak” lenni? (videó!)
Szervusz, Gergely! Köszöntelek! Nem, ne érts félre! Nem én mondom rád a címbeli „piti tolvaj és hazudozó” kitételt. A világért sem akarnálak megsérteni, hiszen nagyon tisztelem azt a magas polcot, ahová a választópolgári naivitás pakolt téged, és lenyűgözve szemlélem azt az izzadságos munkát, ahogyan főpolgármesterkedés helyett miniszterelnök-jelöltté akarsz válni, és ennek érdekében kész vagy akár hajnali fél 10-kor is fölkelni. Szinte meg sem érdemeljük, hogy ekkora áldozatokat hozz értünk. A küldetés
A kereszténység felvétele, terjesztése, megőrzése a magyarság számára létezésének korai szakaszától kezdve nemcsak hitbéli kérdés volt, hanem szükségszerűség is. A több ezer éves magyarság, székelység fennmaradásának záloga éppen az volt évszázadokon keresztül a Kárpát-medencében, hogy a minket körülvevő ellenséges környezetben megerősítsük keresztény hitünket és harcoljunk érte. Ez a hivatástudat már jelen volt a pozsonyi csata (907) idején, amikor a nyugati fejedelemségek, királyságok meg akartak bennünket semmisíteni, de Árpád népe legyőzte őket. Ezek a próbálkozások a tatárjárással és a törökdúlással folytatódtak. Cseh Katalin férje megtekintette a fogdát, ahová a neje kerülhet
Áll ez a három egyenember a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdánál, és azt ígérik: ott végzi majd az összes „fideszbűnöző”. Arról hablatyolnak, hogy fölfejtik a „fideszes korrupció mindent beszövő hálózatait”. Persze, csak azután, hogy hatalomra kerültek. Ha és amennyiben. Térdelj, bűnös! Különben betérdeltetünk!
Ha az ember nem az általa elkövetett bűnök miatt vezekel, hanem a valaha elkövetett összes bűn miatt, akkor hajlamos a saját kis bűneit lényegtelennek tekinteni, elfelejteni. Mi az a néhány apróság mondjuk a holokauszthoz képest? Semmi. Az ilyen vezeklés nem valódi, menekülés a saját kicsi bűnök felől a felfoghatatlanul nagyok felé. A Telex.hu nevű, diktatúránk által már agyontiport sajtótermék saját bevallása szerint is, bíróságilag igazoltan náculásra hajlamos szerzője, Haász János szerint gesztust kellene gyakorolnunk össznépileg és a magyar focistáknak is térdelniük kellene. Aztán persze végül minden magyarnak. Kell-e félni a medvétől?
Persze, hiszen ismerjük a székely mondást, de most nem arról a medvéről lesz szó, hanem az elsőként Shakespeare-nél felbukkanó, az 1800-as évektől kezdve egyre gyakrabban használt, majd a XX. században végképp elterjedt metaforáról, amely Oroszországot a medvéhez hasonlítja. Szóval kell-e félnünk Oroszországtól? Ha szüleink, pláne nagyszüleink generációját kérdezzük, akkor a válasz egyértelmű. Olyan szocializációs minták, olyan mélyre ivódott, zsigeri – sokuknál gyerekkori – benyomások, beidegződések dolgoznak a fejükben, amelyek egész egyszerűen kitörölhetetlenek, felülírhatatlanok.
Ha a kereszténység csak védekezik és hátrál: vége lesz
Folyamatosan hátrálunk a halálkultusz elől, noha Jézus nem csupán szelídséget, de ravaszságot is kért tanítványaitól. S amikor kiverte a kufárokat a templomból, példát mutatott másfajta harcmodorból is. A középkori keresztények még tudtak harcolni a hitükért. Ők még tudták, hogy ha magukra eresztik egy hódító, ellenséges vallás híveit, akkor végük van. Mi meg már csak állunk, mint Bálám szamara, mossuk a migránsok talpát, és lepisszegjük azokat, akik keményebb ellenállást, védekezés helyett támadást hirdetnek. Nem térdelsz? Sőt fütyülsz? Rasszista vagy!
Ha nem térdelsz le, mikor a JÓ EMBEREK letérdelnek, rasszista vagy. Ha fütyülsz, mikor a JÓ EMBEREK térdelnek, mégannyira rasszista vagy. Ha kifütyülöd az ellenfél színesbőrű gólszerzőjét, fokozhatatlanul rasszista vagy. Ha kiejted a szádon, hogy a most érkező muszlim migránsok mind muszlim migránsok, akkor Adolf Hitler vagy. Ez a liberális kiskáté, így tekintenek ők a világra. Aki nem áll be paranoiás kórusukba, nem tesz nekik naponta hűségesküt, nem hajtja végre a behódolási rituálékat, azt az emberiség ellenségének nyilvánítják, és minden eszközzel a megsemmisítésére törnek. Karácsony egyre demszkybb
Sokáig vacilláltam, nehéz volt a döntés. Demszky vagy Fegyőr. A „hülye” szó melyik két lábon járó szinonimáját használjam a jelenlegi főpolgármesterre? Mert a kettő nem egészen egyforma. Máshogy hülye Fegyőr, és máshogy Demszky. Levelek a börtönből
Az immár momentumos színekben villogó Szél Bernadett napról napra igazolja, hogy valami tartós baj keletkezett a huzalozásában. Valahol persze meg lehet érteni, biztos nem könnyű éveken át ép elmével megúszni azt az elképesztő gyűlölködést és fröcsögést, amit a 11 éve ellenzékben szűkölő baloldal politikusainak feladatul szabott a felettes énjük. Szél Bernadettnek nem csupán az őrület határán egyensúlyozás nem sikerült, hanem az sem, hogy legalább valamennyire koherens gondolatvilág tükröződjön a szavaiból. Ne ítélj, hogy ne ítéltess!
„Most éppen Tóth Gabi a kiszemelt áldozat, aki nem mellesleg, véleményem szerint, az egyik legszebb hangú magyar énekesnő, és persze az egyik legmegosztóbb egyéniség is. De éppen ettől az, aki, éppen ettől más. Különleges.” Gelgő maradványtünetei
Még emlékszem, a „független-objektív” sajtó milyen emészthetetlen gyűlölettel kínozta, alázta heteken át Schmitt Pált, miután a köztársasági elnök egy látogatási naplóban helyesírási hibát követett el. Ment a röhögcsélés hetekig, hónapokig. Most, hogy kiderült: Karácsony Gergely főpolgármester még a saját nevét is képtelen leírni, valahogy nem látom a röhögcsélő cikkek tucatjait, az alázó publicisztikákat. Valahogy ez nem téma függetlenéknél... Most rehabilitálják Gyurcsányt... Nem kicsit, nagyon!
Számos oka, célja és eredménye van az ellenzéki összefogásnak és persze az előválasztásnak. Az Orbán-ellenes szavazók mozgósítása (aminek hatékonysága meglehetősen kétséges) mellett azonban méltatlanul keveset beszélünk arról a tisztítótűzről, amin Gyurcsány Ferenc megy át éppen. Mert nem csupán a Jobbik rasszista bűneit bocsájtotta meg a baloldal, hanem a Gyurcsány Ferenc által 2010 előtt elkövetett bűnöket is. A hazugságokat, az őszödi beszédet, a rendőrattakot, az államcsődöt, a megszorításokat. 2006-ot is. Gyurcsány Ferenc volt, van és lesz – köszönhetően a totális ellenzéki összefogásnak és az összefogást legitimáló előválasztásnak. Ezt pedig azoknak is érdemes végiggondolniuk, akik az elmúlt évben a Gyurcsány nélküli baloldalnak szurkoltak. Felperzselt föld – Karácsony és Gyurcsány az atlétikai világbajnokságot is elvenné az országtól és Budapesttől
Karácsony Gergely tulajdonképpen megkezdte a Dobrev Klára fedőnevű Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki programjának megvalósítását. Ártani, ártani. Karácsony Gergely számára az önállóság illúzióját az adja, hogy gazdija Facebook-posztban rótta meg a bejelentése miatt, miután az ötlet eredetileg a Demokratikus Koalícióé. Ez nem is volt kétséges, ötletei itt csak Gyurcsányéknak vannak és lehetnek. Az ellenzék elégedett, az ország és Budapest meg kit érdekel. A nép egyszerű gyermekei
A magyarországi baloldal évtizedek óta azt játssza, hogy ők a nép egyszerű, csóró gyermekei. Az a szöveg, hogy ők is remegve várják hó végén a gázórást. Meg hogy nekik is csak turkált ingre meg parizeres kiflire futja, mint Karigerinek meg Műmelós Petinek. Kérdés: mire föl ez a néphülyítés? A Molotov-Ribbentrop-paktum nem múlt el, csak átalakult
A diktatúra akkor is diktatúra, ha népi demokráciának vagy éppen liberális demokráciának nevezteti magát. Közös nevezőjük ugyanis nem a címkéjük, hanem hogy nem engednek másként gondolkodni a világról, mint ők. Ha mégis: pária leszel, űzött vad. Ha merészelsz ellenállni, eltérsz a „népi demokrácia” irányvonalától, másként képzeled az „európai értékeket”, „fékeket, egyensúlyokat”, mint ők, ha illiberális vagy, akkor jön '56 és '68, vagy kapod a nyakadba a kötelezettségszegési eljárásokat, Sargentini-dörgedelmeket, pénzmegvonásokat. Zsarolnak, fenyegetnek, tönkre akarnak tenni. A magyarság saját állam nélkül nem is maradhat meg
Ha Szent István és persze az elődei nem hoznak létre egy országot a magyaroknak és tartanak fenn egy országot mindenkinek, aki annak a területén él, akkor a történetünk el sem kezdődik. Ha nincs Magyar Királyság, akkor sok olyan állam sem létezne most, amely a történelem során sokszor a magyarsággal szemben határozta meg magát. Isten éltesse Szent Istvánt és művét!
A halál tulajdonképpen az ember túlvilági, remélhetőleg mennyországi születésnapja. Szentek esetében pláne ez a remény. István király szentté avatásának napját ünnepeljük ma, aki jóval több a magyarság számára, mint egy királyunk a sok közül. Ő az, aki európai királyságot csinált a pusztai fejedelemségből, és kereszténységet a pogányságból. Az ő keze nyomán jött létre a földrész egyik első keresztény királysága, amiről Európa gyakran és szívesen megfeledkezett, nekünk viszont sem Magyarország, sem a kereszténység szempontjából nem szabad.