Vezércikk
Kultúrharc életre-halálra
Húsvét van, nem a politikai sárdagasztás ideje. Tökéletes alkalom viszont az önvizsgálatra, hogy elrendezzük saját magunkban, hogy kik vagyunk, kik akarunk lenni, és mit teszünk ezért. Egyénileg és keresztény-konzervatív közösségként egyaránt. És, ha a megnevezésben össze tud kapcsolódni a vallás és a politika, akkor ennek a gyakorlatban is mennie kéne. „Alá szállt a poklokra, de harmadnapon feltámadott”
Voltak már hatalmas járványok a világban, melyek milliónyi áldozattal jártak. A világ talán leghatalmasabb járványa a pestis volt, amely Európa lakosságának felét-kétharmadát vitte el. A Fekete Halál után nem lett már olyan a világ, mint előtte volt, ám az 1352-re, 5 év alatt levonuló pusztítás Európa újjászületésének, a reneszánsznak ágyazott meg. A munkaerő drágább lett, elindult a parasztság polgárosodása, a városok tisztábbak és tágasabbak lettek, megváltoztak az építkezési szokások, a konyhák és a félelem évei után a fellendülés és gazdagodás ideje jött el. Új korszak köszöntött a világra. DOBÓ ISTVÁN PÉTER ünnepi írása a PS-nek. Újságírónak látszó televíziós terroristák
Szijjártó Pétert s rajta keresztül hazánkat vádolta különféle hazugságokkal a nyugati álhírgyártás zászlóshajója, a CNN riporternője. Külügyminiszterünk ugyan pompásan helyretette a pimasz nőszemélyt, ám a nemzetközi balliberális maffia ennyitől még nem fog leállni. Az fáj nekik, hogy Magyarországnak szuverén, nemzeti érdekű kormánya van, nem Nyugatról irányított bábkormánya. Addig ütik, fenyegetik, zsarolják majd hazánkat, míg itteni bábjaikat hatalomra nem segítik. Addig nem adják föl, míg újra gyarmat nem leszünk. Karácsony szerint most is mindent ragyogóan csinált, és mások tehetnek az idősek haláláról
Karácsony Gergely kikéri magának, hogy ő lenne a felelős a fővárosi fenntartású Pesti úti idősek otthonában történtekért. Tényleg, mi köze is neki ahhoz, hogy e sorok írásakor már vagy fél tucat nyugdíjas meghalt az intézményben és legalább százan (köztük tucatnyian ápolók) megfertőződtek – nagy valószínűséggel azért, mert az intézmény nagy ívben tojt a járványügyi előírásokra. Az ott lakó idősek jó része rühes, de a főpolgármester pipiskedve magyarázza, hogy minden rendben, nem a fenntartó a hibás, hanem a „lakájmédia” meg a kormány... Ilyen a mesékben sincs! (Már megint) listázunk
A hivatásos rettegők és demokráciaféltők egyik kedvenc fejlövése a listázás. Visítanak, sivalkodnak, prüszkölnek amikor konkrétan név szerint felsorolásra kerülnek olyan személyek, akiknek valamilyen szempontból súlyosan vaj van a füle mögött. Ez természetesen csak akkor problémás, ha a Soros György szervezeti hálójába tartozó, általa fizetett, a demokratikusan választott magyar kormányt napi 24 órában megdönteni kívánó aktivisták vannak terítéken. Vagy, amikor a Magyar Tudományos Akadémia által fizetett olyan „kutatókra” derül fény, akik hosszú évek óta semmilyen érdemi munkát nem végeztek, de megírtak 1-1 megfelelő tanulmányt a genderjogokról, a feminizmusról, a szexmunkásokról, vagy épp a „roma LMBTQ első szikrái”-ról. A gazdaság van az emberekért, nem az emberek a gazdaságért
Folyamatosan jelenti be a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv részleteit. Reménytelen és értelmetlen ellenzéki bírálatok következnek majd, amelyeknek az lesz a lényege, hogy sokkal több pénzt kellene elkölteni és azt nem a gazdaság újraindítására kellene fordítani, hanem segélyként odaadni az „embereknek”. A kommunistáktól és a nyilasoktól a liberálisokig terjedő szivárványkoalíció minden tagja mindig is összekeverte a hangulatjavító intézkedéseket a gazdaságpolitikával. Pontosan ugyanazt csinálnák most is, amit mindig. Eladósítanák az államot, miközben az aktuális kihívásokra nem reagálnának, és hagynák, hogy a multinacionális vállalatok kimaradjanak a válságkezelésből és persze a közteherviselésből. A gazdaság magyar tulajdonú részét pedig jó szokásuk szerint ellenségként kezelnék.
Gyurcsánynak megint fölbillenhetett a folyadékháztartása
Újra elgurult a viszkis üveg. A Böszme tegnap legazemberezte és útonállónak nevezte Orbán Viktort. Magyarország módszerváltás utáni történetében egy olyan emberről tudunk, aki közjogi méltóságot töltött be, ám hitvány viselkedése, trágár, útszéli megnyilvánulásai miatt nemhogy egy ország vezetésére – egy angyalföldi kocsma segédcsaposának is méltatlan lenne. Ő Gyurcsány Ferenc. Holnapután - Békés Márton írása a PS-nek
Március mérlege ez: Brüsszel kínosan hallgat, miközben Róma ordít, Berlin szűköl, London nyüszít, Budapest pedig lélegzetvisszafojtva figyel - állapítja meg Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, a Kommentár főszerkesztője a PestiSrácok.hu-nak írt legújabb filozofikus írásában, hozzátéve: nem a világvége jött el, csak az eddig ismert világnak szakadt vége. (...) A kialakult egészségügyi válságot vagy a nemzetállamok maguk oldják meg, vagy senki. Ez a jövőben fel fogja vetni az EU szükségességének és potenciájának kérdését, mert ha a bajban nem segített, akkor mi végre létezik? - bocsátja előre a történész, aki végül azt is felvázolja, hogy milyen eszme mentén rendeződhet újra a világ. Nem lőjük le, olvassák el! Mit keresünk még a brüsszeli viperafészekben?
Ezrével halnak meg Nyugat-Európában az emberek, jelentős részben az ottani kormányok töketlenkedése miatt. Halottasházakká váltak a kórházaik, atomcsapás utáni tájképet mutatnak városaik – de még most, az arató halál közepette, mikor az életek mentésénél semmi sem lehetne fontosabb, van képük, gonoszságuk Magyarország ellen fenekedni. Újabb hetes cikkelyes eljárással fenyegetőznek a brüsszeli viperák, újra felmelegítenék a migránskvótát. Elég volt belőlük! Ha véget ér a vírus-rémálom, komolyan el kell gondolkodnunk, fölébredjünk-e az uniós rémálomból! Ki akar itt valójában diktatúrát?
A koronavírusos hírek mellett valószínűleg a mai nap is azzal fog telni, hogy a globalista sajtó külföldi és magyarországi fiókjai egy emberként fogják ordítani a diktatúrázást meg a hitleres párhuzamokat. A haladók nagyon nagy hívei az oktatásügyi kérdésekben a kritikus gondolkodásnak, hát adjuk meg nekik! Ha végignézünk a történelem fordulópontjain, akkor nem konzervatívok, hanem mindenütt forradalmi csoportok, azaz liberálisok, kommunisták és fasiszták által kierőszakolt diktatúrákkal találkozunk, amelyek erőszakkal, megfélemlítéssel és csalással döntötték meg a törvényes rendet. Ha pedig elrugaszkodunk az egybites nácizástól, akkor még az is kiderül, hogy a Hitler-párhuzam sokkal jobban illik a magyarországi ellenzékre. Nem véletlenül. Megint eldőlt egy régi vita: nem volt igazuk a liberálisoknak
Nem vették jó néven az ellenzéki polgármesterek, hogy a katasztrófavédelemről szóló törvényt a múlt heti igényeikhez igazodva módosította volna a parlamenti többség, mert az ellenzéki demokrácia felfogás alfája és ómegája nem a törvények sorai és a jogszabályok betűiben rejlik, hanem abban, hogy ki gyakorolja a hatalmat. Ha ellenzéki, akkor jár neki a TEJHATALOM, ha kormánypárti, akkor nem. Ennyi erővel utólag el lehetne ismerni, hogy megint a reakciósoknak volt igazuk (mint általában mindenben), nem az intézmények papíralapú tökéletessége, hanem a választott vezetők erényessége fontos. A túlélés ára
Természet anyánk törődik velünk, de nem úgy, ahogy azt mi szeretnénk, vagy kényelmesnek találnánk. Nem ismer érdemességet, igazságosságot, csak egy tautologikus szabályt: az éli túl, aki túléli, az marad meg, aki kibírja. Az egyébként kényelmi és túlélési céljaiban nagyon sikeres technikai civilizációt azért építettük fel, mert tovább és egészségesebben akartunk élni, nagyobb kényelemben. A túlélés hirtelen bizonyosság lett, nem esély. Legalábbis ezt hihettük, hiszen az elmúlt hatvan évben még az egykori kommunista megszállás alatt lemaradó Közép-Európa is elképesztő biztonságot, egészségügyi ellátást és társadalmi segítséget tudott adni az itt élőknek, a világ többi részéhez képest.
Fidesz kizárása újratöltve – Most a dán álkonzervatív, melegjogi törpék hangoskodnak
A Fidesz azonnali kizárását kezdeményezi a „kereszténydemokrata” pártcsaládból (EPP) Søren Pape Poulsen, a Dán Konzervatív Néppárt elnöke és Pernille Weiss, a szervezet uniós képviselője – harsogja címlapon a Népszava. És lassan felhangzik és egyre hangosabb lesz a magyar független-objektív-haladó sajtó mantrája, majd jön az ellenzék részéről az egyébként igencsak bájos „tanács”, amelyben az elvileg „jobboldali” pártcsaládnak akarják megmondani Dobrev Kláráék, hogy mit tegyenek. Mintha nem lenne most fontosabb dolog az unióban vagy még inkább Dániában, teszem azt a koronavírus-járvány okozta krízissel foglalkozni, mint piszlicsáré ideológiai csatákat vívni. De, kik is ezek a nagyot mondó, bevándorláspárti és a melegjogokért síkraszálló „konzervatív” dánok, akik jelenleg csupán öt-hat százalékon tanyáznak a közvélemény-kutatások szerint? És, akik 2019-ben csak 6,6 százalékot értek el a választásokon, így a nemzeti parlamentben mindösszesen 12 képviselőjük van a 179-ből, az unióba pedig egy (ismétlem: egy!) képviselőt tudtak bejuttatni tavaly. Jeszy: Hogy engedheti Isten, hogy ez történjen?
Imádom, amikor ateisták oktatnak ki minket kereszténységből. Amikor elmagyarázzák, hogy a krisztusi szeretet nevében kötelező odatartani a másik orcánkat, vagy, hogy oltalmat kell nyújtanunk az elesetteknek – akik épp leigázni próbálnak minket. Az ateisták pápábbak a pápánál – aki persze óriási „bezzeg”, amikor a szomáliaiak lábát mossa, de nagy a csend, amikor az abortusz ellen szólal meg. Ja, és persze, Krisztus szülei is migránsok voltak…Folyton hangoztatott, de csak látszólagos racionalitásuk valójában abból fakad, hogy kizárólag saját fogalmaikkal, dogmáikkal közelítenek meg rajtuk messze túlmutató kérdéseket, majd ez alapján jelentik ki valamire, hogy hülyeség. Mint, amikor Józsi bácsi följön vidékről, elviszik az állatkertbe, ahol életében először lát zsiráfot, és közli, hogy „márpedig ilyen állat nincs”. Vagy, amikor valaki a foci szabályai alapján próbálná megérteni az amerikai futballt, megállapítva, hogy annak semmi értelme, mert szinte soha nem is rúgják lábbal a labdát (ami eleve tojás alakú, micsoda baromság), csak dobják meg futnak vele. Pest(is) vs. Vidék(se) – ha megdobnak csonttal, add vissza kenyérrel (K. T. Zelenay írása)
A koronavírus-járvány miatt ismét belobbanni látszik a főváros és a vidék közötti ellentét. Főképp néhány Balaton-parti település zömmel ellenzéki, „független” polgármesterei uszítanak a vidéki házak, nyaralótulajdonosok ellen. Felülve arra az egyébként jogos állampolgári igényre, hogy mindenki tartózkodjon most a társadalmi élettől. De ettől még ne a lét legyen a tét! Mert a járvány egyszer (reméljük, minél hamarább) elmúlik, akkor pedig újra egymás szemébe kell majd néznünk, egymás elé kell állnunk, együtt kell élnünk, mert a vidék, a Balaton a legcsodásabb kincsünk! Az ott élők pedig elsősorban a bebírókból élnek... Kalmár Tibor Zelenay újabb írása a PS-nek. Az Európai Egyesült Államok emberkísérletének végnapjai
Miközben a koronavírus-járvány megdöbbentő módon terjed és szedi áldozatait Európában, addig az unió intézményei bénultan figyelik a tragikus jelenséget; az integráció mélyítésének szellemisége, a kozmopolitizmus pedig szemünk láttára vívja haláltusáját ezekben az órákban. Történelmet írunk, de nem mi, hanem a járvány rója a sorokat. A „nagy európai program” – a mesterséges konföderáció, amely az elmúlt évtizedekben átlépett a nemzetállamok fölött – és a „legnagyobb európai program” – az Európai Egyesült Államok létrehozása – egy icipici élőlény, egy vírus miatt mára megfeneklett. Ahogy enyészeté lett az européer ember, a világpolgár álma is. A vírus megfertőzte a korlátok nélküli szabadság eszméjét, a kozmopolitizmust, és újraélesztette egy-egy nemzet szuverén cselekvésének, mint a „globális betegség” gyógyítására alkalmas eszköz használatának igényét. Az elmúlt száz évben szüntelen fellobbanó kulturális-politikai harcnak, a kozmopolitizmus és a patriotizmus küzdelmének új szakaszába léptünk, az előbbi erőfölénye azonban a fájdalmas veszteségekkel járó járvány miatt megrendült. Az igazi vírus mi vagyunk: nyolcvanszor annyi gyermeket gyilkoltunk meg, mint a koronajárvány!
Rettegünk, pánikolunk. Hogy így meg úgy a koronavírus, mi lesz velünk, mind meghalunk, jaj. Pedig íme, a makacs tények: március 15-e óta tíz honfitársunk halt meg ebben a szörnyű kórban – ám ugyanezen idő alatt nyolcvanszor ennyi, nyolcszáz magyar kisgyermeket gyilkoltak meg „szüleik” még megszületésük előtt. Úgy, hogy egyébként miniszteri rendelet tiltja az egészségügyi ellátást az életveszélyes vagy tartós károsodással járó eseteken túl. Az Egyesült Államok több államában abortuszklinikákat zártak be a vészhelyzet miatt – nálunk is haladéktalanul ezt kéne tenni! Gesztust, államtitkár úr? Ezeknek?!
Történt a hétvégén, hogy Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára jófej akart lenni az Indexnél és higgadt publicisztikában ott magyarázta el: miért nem "diktátortörvény" a kormány felhatalmazása a rendkívüli vészhelyzetben. Nem kellett volna. Orbán Balázst másnap ugyanis ló után kötve vonszolta végig a főutcán a rémhírgyár vezető szerkesztője, közben egy sarkantyúsat belerúgva a konzervatív-jobboldali médiába is. Most arról lesz szó, hogy miért nem érdemes etetni a szörnyeteget. Inkább pusztuljunk bele a járványba, de Orbánnal akkor sincs alku!
A hétfői országgyűlési jeleneteket feldolgozva igen sajátos, önsorsrontó nemzeti attitűd rajzolódhat ki az emberek szeme előtt: a „felhatalmazási törvényről” vagy éppen határozott és határozatlan idejű rendelkezések részleteiről folyik cicomás diskurzus egy halálos világjárvány tombolása közepette. A penetráns arrogancia csúcsai: a Párbeszéd nevű mérhetetlen törpepárt - Karácsony Gergelyt a férfiasság frontján a mindennapokban kisegítő - társelnöke, Szabó Tímea, és a tintásság mellett, újabban a virológia felkent szakértőjének szerepében tetszelgő Gyurcsány Ferenc. Míg a dinamikus duó egyik tagja a hajnali flexelés idegtépő hangját is felülmúlva, addig másik tagja a zug pálinkafőzők teljes napi párlatgőzével átitatott szövegpamatjaival juttatta sokat megélt népünk s nemzetünk tudatára, hogy történjen bármi is e kis hazánkban, ők márpedig nem alkudnak meg a vadkeleti összeszerelődiktatúra felcsúti despotájával. Rémhír kufárok, avagy az ellenzéki sajtó becstelensége
A média a nyugati ember ópiuma. Leláncol, rabságban tart – függőséget okoz. Ugyanakkor informál, segít tájékozódni a világban, meghatározza helyes szándékainkat és cselekvéseinket, rosszabb esetben manipulál és butít. De van, hogy helyettünk gondolkodik, a mögötte állók érdekei szerint csomagolja be a történéseket, majd készen tálalja azt. A sajtószabadság a demokrácia egyik alapjoga, így – mint minden jog esetében – lehet vele élni és visszaélni. Ahogy igaz az is, hogy a jog – legalábbis a konzervatív olvasat szerint – nem csupán a szabadság mértékét jelöli ki, hanem kötelességet is jelent, illetve felelősséggel jár. Az „objektív-független-haladó” (a „balliberális” jelző szinonimái) média mikor riogat és félelmet generál valódi bűnt követ el, és mint minden bűncselekmény esetében jogos a büntetés igénye. Így a kormánypártok javaslata, azaz a rémhírkeltés és -terjesztés büntetőjogi szigorítása nem csupán társadalmi érdek, hanem a válságkezelés egyik eszköze kell hogy legyen – nem véletlen az, hogy nem támogatják a Btk. módosítását az ellenzéki politikusok, miközben a „lakáj-sajtójuk” nyűszít, mint a dorgálástól rettegő, asztal alá piszkító kutya. Újabb szénaboglyafejű nyugati liberális fenyegeti Magyarországot pénzmegvonással
Naponta ezrek halnak meg Nyugat-Európában a koronavírus miatt, teljes a káosz és a szétesés arrafelé – hát mivel is foglalkozhatna ezekben a vészterhes napokban egy tőről metszett nyugati balliberális politikus? Hát persze, hogy Magyarországgal! Mert hogy képzeli Orbán, hogy vészhelyzetet hirdet, és rendkívüli jogosultságokat akar magának? Olyat csak a nyugatiaknak szabad, a magyaroknak nem! Büntetésként el kell venni Magyarországtól az uniós pénzeket és a szavazati jogot! – követeli újfent több osztrák és cseh liberrált politikus. Hogy szorulna rájuk a szájmaszk! A járvány vámszedői
Járványdiktatúra, avagy nincs olyan vészhelyzet, amit a mi ellenzékünk ne tudna tovább rontani
Magyarországon ma nincs politikai válság. Világjárvány van és ezért van Magyarországon is járványügyi vészhelyzet. A járvány következtében gazdasági nehézségek is vannak és lesznek, de attól még hónapokra vagyunk, hogy ennek politikai vetületei lehessenek. Ez a kérdés majd csak a járvány elmúltával merül fel. Magyarországnak nemcsak kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormánya van, hanem ez a kormány alaphelyzetben is rendelkezett a választópolgárok több, mint ötven százalékának a támogatásával, a válság kitörésének pillanatában is. Sőt a lakosság több, mint kilencven százaléka a kormány eddigi válságkezelő intézkedéseit is támogatja. Ez nem rendkívüli vakáció!
Szép márciusi idő, napsütés, 20 fok fölötti meleg volt. Mindenki ráér, itt az idő tehát kimenni a piacra, bevásárolni, beszélgetni emberekkel, jó helyekre menni – gondolták sokan. Rosszul gondolták. Híradásokból láthattuk, hallhattuk, hogy rengeteg ember sétálgatott a piacokon, korzókon és bevásárlóközpontokban szombaton. Ami különösen megütközést kelthetett bennünk, az az idősek, nyugdíjasok nagy száma. Természetesen maszk, védőeszköz, egyéb nélkül. Az a benyomásunk támadhatott, hogy sokan egy extra vakációnak fogják fel a járványveszély miatt elrendelt leállásokat.