Vezércikk
Én is „náci” vagyok
Megint kezdik. Előbb az új Nemzeti alaptantervet (Nat) nevezték fasiszta, nacionalista irománynak, csak mert egyes balliberális politikusaink ízlésének nem megfelelő, hazájukat szerető írók kapták meg benne az őket megillető helyet. Utóbb pedig a Budapest szovjetek általi elfoglalására emlékező honpolgárokat vették egy kalap alá a nácikkal és a nyilasokkal. A Nat-ba bekerült két leginkább kifogásolt író, Wass Albert és Nyirő József, ha más európai államok szülöttei lettek volna, például románok vagy franciák, akkor ezekben az országokban bizonyosan tanítanák őket az ifjúságnak. A mi balliberálisaink azonban valamiféle kényszeres, perverz önfelszámoló ösztönnek engedve acsarognak és jajveszékelnek amiatt, hogy az Egri csillagok mellett esetleg A funtineli boszorkányt is el kell majd olvasniuk a magyar diákoknak.
A hazai balliberális oldal véleménye saját népéről: bűnös, nyilas nemzet a magyar
A második világháború egyik legnagyobb városcsatája volt Budapest ostroma, ami romba döntötte a várost; az egyik gyilkos megszálló, a nácik után a főváros lakóira szabadult az a kiéhezett szovjet, vörös horda, akik nem ismertek kegyelmet és nagy hányaduk híján volt az emberi érzéseknek, ahogy a történelem ezt be is bizonyította. Hihetetlen mennyiségű nemi erőszak, civilek agyonlövése, halálra verése, majd csak a fővárosból tízezrek málenkij robotra hurcolása, minden mozdítható elrablása: ez volt a szovjet "felszabadítás" eredménye, majd negyven év országromboló kommunizmus. Erre olyan büszkék az ötvenes évek szocialista-kommunista narratíváját egyre büszkébben és nyíltabban vállaló és hangoztató jelenlegi balliberális erők. Az 1945-ös kitörésből olcsó politikai játszmát és esztelen, alapvető történelmi ismereteket nélkülöző primitív nácizást dagasztottak, összemosva tényeket és valótlanságokat. Az ostoba, hazug és káros sulykolást szétkürtölve Karácsony Gergely, Sermer Ádám, Barabás Richárd és társai az egész magyar társadalmat átverik, lenézik, miközben ránk mutatnak: bűnös nemzet vagyunk. A szélsőbaloldali köpködésen túl érdemes ezért górcső alá venni a történelmi tényeket is, hiszen elfogadhatatlan az a kirekesztés, ami most is megjelenik: aki nem antifasiszta, nem szereti a szovjeteket, az náci. A magyar társadalom többsége azonban se nem náci, se nem kommunista, mert hányingere van mindkettőtől.
Aki bármikor lekapcsolhat téged!
Nem kellemes szembesülni azzal a ténnyel, hogy valaki vagy valami bármikor lekapcsolhatja az embert. Az még kellemetlenebb, hogy ez a valaki valaminek álcázza magát. A Google nevű valami lekapcsolta a PestiSrácok.hu YouTube-csatornáját, és úgy tesz, mintha ez nem valakinek a cselekedete volna, hanem sorsszerű, emberi döntésektől független esemény, ami csupán kőbe vésett erkölcsi aspektusokból következik. Nyilván teljesen független esemény az is, hogy másnap Gyurcsány Ferenc csatornáját is lekapcsolták. Nyilván annak sincs semmiféle oka, hogy az övét egy-két nap múlva csendben visszakapcsolták, a mienkét pedig végleg törölték. Egyáltalán nem a sajtófigyelem megosztása és a függetlenségük látszatának fenntartása volt ennek a két egymástól „független” esemény „egyidejűsítésének” a célja.
Nemzetárulás: „Halálbarbi” a kárpátaljai magyarok helyett az őket terrorizáló ukránok pártját fogja
A Momentum az erdélyi, a felvidéki és az anyaországi magyarok után most éppen kárpátaljai testvéreinket szúrta hátba. (Fölkészülnek: a délvidékiek.) Cseh Katalinnak ugyanis nem testvéreink megmaradása, hanem az őshonos kisebbségek fölszámolását törvényerőre emelő Ukrajna NATO-csatlakozása a fontos. A momentumos senkiháziaknál még Kun Béla is jobban szerette a magyarokat...
Merkel a pártját és riválisait is kicsinálta, de Orbánnal igyekszik kibékülni
Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) lemond a CDU elnökségéről, miután kiválasztották az utódját, aki egyúttal a párt kancellárjelöltje is lesz a következő általános választásokon. Ez a "merkelizmus" totális bukásának beismerése. Merkel kénytelen lesz végignézni politikai hagyatékának teljes felszámolását. AKK volt a kijelölt utód, de nem volt képes népszerűvé válni, sem a választók között, sem a CDU tagjai körében. Mert AKK lemondása a CDU tagság csendes lázadásának következménye valójában. Elegük van.
Talpnyaló propagandisták
Orbán Viktor egy egészen kivételes tehetségű politikus. Az ország dolgai alapvetően jó irányba mennek, a kormány végzi a dolgát, a gazdaság fejlődik, bővül… Ilyen és hasonló véleményeket olvashatunk rendszeresen a kormánypárti sajtóban. Az összes EU-tagállamot tekintve a negyedikek vagyunk abban a rangsorban, hogy a magyar nyugdíjasok kevésbé vannak kitéve a szegénység veszélyének. A foglalkoztatás bővülését tekintve pedig első helyen állunk…. ilyen és hasonló adatok jelennek meg, szintén a kormánypárti sajtóban. Hát mi ez, ha nem maga a vegytiszta propaganda, ahogyan azt még Goebbels sem tudta csinálni…? A tökéletes agymosás, amire Észak-Korea vezetői is csak elismerően csettintenek…
Zárójelentés Szabó Istvánról, aki filmvászonra hazudta a lelkiismeretét
Schmidt Mária február elején nyílt levélben tiltakozott Szabó István filmrendező tervezett életműdíja ellen. A Terror Háza főigazgatója Kásler Miklós miniszternek, Fekete Péter államtitkárnak, Káel Csaba filmbiztosnak és L. Simon Lászlónak írt Szabó ügyében. Persze nem csak őt zavarja a tervezett díj. Portálunkon pár évvel ezelőtt nyíltan, nem a múltat kenegetve megírtuk két cikkben Szabó ügynöki történetét, ami után már akkor kisebb vita keletkezett a sajtóban. Szerencsés Dániel Márton publicista máshonnan közelíti meg a kérdést. Írása szerint nem is Szabó besúgása az igazán visszás, hanem az, ahogyan ehhez a vásznon hozzáállt. A baj az életművével egyértelműen az (amire lényegében Schmidt Mária posztja is referált), hogy olyan morális kódokat örökít tovább filmjeiben, amelyek elferdítik a Kádár-rendszer egzisztenciaromboló erejét. Egy olyan ember hazugsága ez a film [a Szembesítés], aki ugyan megismerte az igazságot, de kevés volt hozzá, elbukott vele szemben, ezért az egész tehetségét arra használta, hogy saját tragédiájához hajlítsa azt. Szabó István életműve a saját önigazságának felépítését célozza meg, személyes evangélium. Egy ember, aki a hajánál fogva akarja kirántani magát a mocsárból.
A három részre szakadt néppárt – Mi tartja benn még a Fideszt?
Akár egy abszurd, Beckett által írt színpadi darab, amiben nem történik semmi, csak a feszültség és a várakozás növekszik, benne tehetetlen vagy éppen tenni nem akaró szereplők tucatjával, okoskodó, ám levitézlett, hiteltelen statisztákkal. Marad a Fidesz felfüggesztett tagsága az Európai Néppártban (EPP). Fenntartja véleményét a kizárni akarók gyülekezete, tovább mocskolódva, illetve a politikai ellenfelek – nálunk leginkább Gyurcsányné Dobrev Klára – nagy örömére, a baloldali és progresszív politikának utat nyitva, Európa liberális, hegemón kultúráját fenntartó elitjének megfelelve, a Fidesz és más egyéb pártok hagyományos kereszténydemokrata elveit védelmezőkkel szemben. Ahogy megy továbbra is az üzengetés, az ellentétes narratívák elmesélése. A Fidesz kizárását nem akaró erők vissza szeretnének térni a pártcsalád megalapításakor kitűzött kereszténydemokrata, konzervatív, lokálpatrióta és szuverenista politikához. Míg egy hangos és befolyásos kisebbség, amely vezető pozíciót foglal el a pártcsaládban, tovább óhajtja „reformálni” a közösség értékrendjét, balra tolódva, liberális értékeket elfogadva, aminek a legnagyobb akadálya – lévén a legerősebb képviselője – jelenleg a Fidesz. És végül – harmadikként – nagy többségben jelen vannak azok a mozgalmak, amelyek a kompromisszumokat ugyan elfogadnák, de elveiket nem adnák fel, és a kizárást illetően mindvégig semlegesek maradtak. Patthelyzet, amelyből előbb-utóbb szakadás lesz, hisz eddig csupán a személyi kérdések meghozatala, jelenleg pedig a költségvetés elfogadása tartja egyben ezt a morálisan erodálódó politikai közösséget.
A Liget Projekt az ország fejlődésének szimbóluma, ezért akarják a balliberálisok lerombolni
A Budapesten élő balliberálisok megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy a fejlődést, a változást, az épülést eltartott kisujjal vegyék tudomásul, mint ami alapból jár. Nem ropog a gerincük, ha arra a szuperjátszótérre hordják a gyerekeiket a Városligetbe, amely ellen hónapokkal ezelőtt még habzó szájjal tüntettek. A Liget Projekt az ország épülésének, fejlődésének egyik szimbóluma; nem csoda, hogy az ellenzék minden erővel azon igyekszik, hogy lerombolja. A minden ellen tüntető nihilista ellenzékiekkel szemben azonban összefogtak azok is, akik a fejlődés oldalára álltak, és aláírásukkal is támogatják a Liget Projekt megvalósulását. Már közel ötvenezren írták alá. Ők azok, akik valójában haladónak nevezhetik magukat...
Hiába őrjöngenek Miklósiék – a gyerekeinket mostantól hazaszeretetre nevelik az iskolában
Egetverő ricsaj támadt az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ürügyén, mert az hazaszerető, büszke magyarrá nevelné fiainkat-lányainkat. Ha megnézzük, kik lármáznak és miért, nyugodtan hátradőlhetünk. Ugyanazok, akik mindig minden szépet, nemest, magyart gáncsolnak; akik nem szeretnék, hogy kihúzhassuk magunkat, büszkék legyünk hőseinkre, győzelmeinkre. Jó hír mindenkinek, aki szereti a hazáját: végre van egy NEMZETI alaptantervünk. Most minden eszközzel elejét kell venni, hogy a Miklósi-féle örök gáncsoskodók elszabotálják annak végrehajtását!
A döntés évei - Békés Márton írása a PS-nek
A politikai harcok olyan eszmék konfliktusai, amelyek a háttérben maradva mindvégig irányt és intenzitást adnak a napi küzdelmeknek. Az értékharcok sokszor álcázzák magukat, és jogvitának, geopolitikai érdekellentétnek, gazdasági természetű vagy a javak elosztása körüli konfliktusnak tűnnek. A közvetlenül tapasztalható aktuálpolitikai viták valójában olyan értékek közötti közvetett összeütközések, amelyek eltérő világnézetekbe illeszkednek. A napi politika csupán az értékek proxyháborúja. Az egyes politikai pártok is szervezett eszmerendszerek, azaz ideológiák alapján működnek, cselekvésük zsinórmértéke a szellem világához tartozik. Minden úgy van, ahogy Széchenyi írta: „Szellemi alapon nyugszik jelenünk és jövendőnk, szellemi alapokon emelkedik anyagi kiképzésünk, és nem viszont.” Az eszmék hatalma olyan erős, hogy még maga az ideológiamentesség is ideológia, a semlegesség pedig nem semleges, csak valamelyik eszme körmönfont álruhája.
Orbánt csak a lóvé érdekli…?
Nyilvánosságra kerültek a politikusok vagyonnyilatkozatai. Meglepő módon – ja, nem – ezen csámcsog nemcsak a sajtó, de úgy nagyjából mindenki, akinek amúgy is véleménye van a világról, meg az is, akinek amúgy nincs. Természetesen mindenki a maga beállítottságának megfelelően foglalkozik a kérdéssel, emel ki bizonyos elemeket. A kormánypárti sajtó Gyurcsány Ferenc továbbra is feltartóztathatatlan vagyongyarapodását firtatja, Hadházy Ákos költséges hobbijának (magánrepülőzés) fedezetét keresi és nem találja, vagy a jobbikos Steinmetz Ádám több, mint 60 db ingatlanát ecseteli. Az orbanofób – bocsánat, független – sajtó ezzel szemben Orbán Viktor megtakarításainak felélésén, Rogán Antal vagyontárgyainak értékesítésén, Lázár János anyagi helyzetén, stb. rugózik.
Ön hová küldené Neandermüller Pétert?
Beleállt szügyig a saját ürülékébe ez a bajszos ember: esze ágában sincs lemondani és bocsánatot kérni a fehér, keresztény, hetero magyaroktól, amiért fröcsögő gyűlölettel beszélt róluk. Cimborái – KamuGerivel az élen – pedig a végsőkig mentegetik őt, hisz teljesen egyetértenek vele. Nyilván csak mi, mucsai sudribunkók értettük és magyaráztuk félre a DK-alelnök bölcs gondolatait... Ha a mai tüntetés hatására sem mond le a polgármesterségről ez a rasszista gyűlöletgombóc, pokol lesz számára az elkövetkező négy és fél év.
Köszönjük a bíróságnak, hogy ránk szabadítja a rablógyilkost, akinek mi fizettünk kártérítést!
Hatalomátvétel volt a diliházban, a páciensek diktálják az orvosoknak, mit kell szedniük. Nagyjából így írható körül, mi folyik a magyar (és az uniós) bíróságokon, amikor éppen többszörös rablógyilkost, kalapácsos ámokfutót, lincselőt szabadítanak rá (nevetségesen enyhe) büntetése letelte előtt az országra. Vagy amikor az adófizetők zsebéből milliárdokat vesznek ki, és teszik be a bűnözőkébe, amiért nem elég kényelmes a cellájuk. Hogy a gengszterek helyett miért nem az áldozatokat kárpótolják, illetve hogy a félkegyelmű bírókat miért nem rúgják ki páros lábbal a testületből, azt jó lenne megtudni Darák Péter főbírótól (vezető képünkön), ám ő egyelőre azzal van elfoglalva, hogy mentegesse azt a kollégáját, aki decemberben szabadon engedett egy dühöngő őrültet, aki aztán meggyilkolta két gyermekét...
Liberális futóbolondok, csalók és balos agitátorok akarják kitúrni a Fideszt
A Fideszt nem lehet csak úgy kitenni az Európai Néppártból (EPP), inkább lépnek le még időben, ha nem változik semmi sem, ők maguk – ez nem vitás; a kérdés inkább az, hogy maga a pártszövetség vissza akar-e térni a konzervatív és kereszténydemokrata, „jobboldalinak” aposztrofált értékekhez, vagy végleg átveszik az irányítást a megfelelési kényszerben szenvedő futóbolondok, a magukat kereszténydemokratáknak hazudó csalók és a baloldalról beszivárgott agitátorok. Ugyanis, ha a pártcsalád tagszervezeteit szigorú górcső alá vesszük, akkor azt látjuk, hogy jelentős többségük a saját hazájukban liberális (vagy neoliberális) gazdaságpolitikát képvisel; több, mint a fele elveti a hagyományos család intézményét (egy férfi és egy nő gazdasági és érzelmi közösségét, amely, ha nincs semmiféle egészségügyi akadálya, akkor előbb vagy utóbb gyermekek születésével bővül); jó részük támogatja a melegjogokat (ami szélsőséges liberális politika!); számos tagja internacionalista és globalista vonalon mozog, így köp a szuverenista célokra; és legalább a harmada egalitárius, azaz baloldali elvekből gyárt ócska utópiát. Feltűnő, hogy – jó futóbolondokhoz méltón – kevés kivétellel migránsbarát politikát folytatnak, hisznek a nyílt társadalom eszméjében és megvalósíthatónak tartják a multikulturalizmus utópiáját – ez lenne ma a jobboldal?! A kérdés tehát az – ahogy azt minap Novák Katalin is megfogalmazta Berlinben –, hogy folytatódik-e az EPP balra tolódása, avagy visszatérnek az alapítók „jobboldaliságához”. Vagy az, hogy az Orbán Viktor által „egy centinek” nevezett „kilépési távolság” elfogy-e a következő hetekben?
Hazudoznak, uszítanak, magyar–cigány polgárháborút akarnak
Dübörög a cigányokat a magyarok ellen hergelő propaganda a ballib sajtóban: nem bírják lábon kihordani, hogy a miniszterelnök – teljes joggal – véget vet a börtönbiznisznek, és hogy bírálja a gyöngyöspataiaknak igazságtalanul megítélt százmilliós kártérítést. Válaszul a 168 Óra egy velejéig hazug mesével állt elő, miszerint erőszakkal sterilizáltak egy nőt a miskolci kórházban, mert cigánynak hitték. Kiderült: hazugság az egész. Közben a Mérce volt főszerkesztője azt szeretné, bárcsak fölhergelnék a cigányságot, hogy szembeszálljanak a szerinte kollektíven rasszista magyarokkal. Az uszítás receptje a régi, de most nem fog működni; ki is fejtem, miért.
Most éppen a cigányokat hergelik a magyarok ellen a balliberálisok!
Egy folyamatban lévő nyomozás alapján, amelyben még az alapvető tények sem tisztázottak – még az ügyet tálaló 168 Óra szerint sem –, magyarellenes hecckampány fut végig a liberális propagandasajtón. A liberálisok két, számukra nagyon kellemetlen ügybe keveredtek az elmúlt napokban, amelyből láthatólag nagyon rosszul jönnek ki. Mind a gyöngyöspatai ítélet, mind a kártérítéses börtönbiznisz ráégett a Soros-pénzből élő liberális „jogvédőkre”, így gyorsan megpróbálnak egy magyarellenes kampányt felfuttatni, a magyarok és cigányok között etnikai konfliktust kirobbantani.
Ezeknek minden nap ragyogó alkalom egy kis hazaárulásra
Hogy az ideiglenesen Magyarországon állomásozó ellenzék szerdán százezredszer is hazánkat mocskolta Brüsszelben, nem túl meglepő. Náluk ez a napi rutin része: közvetlenül a reggeli és az esti fogmosás közé szokták beiktatni. Ezért élnek. Ezért gyártották és ejtőernyőzték őket ide valahonnan a bús bánatból. Szerencsére némileg színesítette az eheti sok kis szürke ellenzéki hazaárulás egyhangúságát egy másfajta árulás is: Gyurcsány bemószerolta saját halott apját... Hát milyen emberek ezek?
Momentum versus SZDSZ – hasonszőrű, de különböző képződmények
Sokan vélik úgy, hogy a Momentum és az egykori SZDSZ közé vastag egyenlőségjel biggyeszthető, csupán generációs különbség van. Habár az utóbbi megállapítás igaz, és a kozmopolitizmus, a nemzetellenesség is hasonlóan sugároz mindkét formáció politikájából, illetve a hagyományos családmodellel való szembenállásban is ugyanazt az álláspontot véljük felfedezni, jómagam mégis úgy vélem, hogy bőven akad különbség a két fura képződmény között. Az egykori szabad madarak ugyanis másolták a nyugati liberális mintákat, a kádárizmusban megszokott megalkuvásuk röpítette őket a posztkomcsik ölébe, a klasszikus műveltségük miatt voltak gőgösek, kizárólagos szakértőknek és különlegesen tehetségesnek mutatták magukat; míg a momentumos nyikhajok francia érdekeket képviselnek, nem másolnak semmit, a pénz- és a hataloméhség végett fogtak kezet a szocikkal és Gyurcsánnyal, klasszikus műveltségük nincs, helyette „jól informáltak”, a pökhendiség mellett szemtelenek és pimaszok, megjelenésük pedig a XXI. századi, a belvárosi, jómódú trendiséget sugallja. Az SZDSZ a liberális értelmiséget, a „progresszív” tudósembereket és a dekadens művészvilágot igyekezet maga köré gyűjteni, a Momentum pedig a hipszter fiatalokat tekinti fő bázisának.
Miért lesz mindig totalitárius a baloldal?
A „jóléti állam“ és a „fogyasztói társadalom“ valószínűleg azért lett gyűlölt, pusztítandó célpont a 68-as felszabadítók örökébe lépett új aszkéták és zöld puritánok szemében, mert a baloldal csak hisztérikus dühvel tud szembenézni saját kudarcaival.
És lehet tovább rombolni a bíróságok tekintélyét!
Az Index szerint Orbán Viktor a bíróságok ellen hangolja a közvéleményt. Szerintem a közvéleményt ebben az ügyben nem kell hangolni, arról bizonyos bíróságok és némely bírók gondoskodnak. A bíróságok nyilvánosságra hozzák az ítéleteiket – érdemes szemezgetni közöttük, ha az ember még érveket keres a jogrendszer totális diszfunkcionalitásának bizonyításához. A következő napokban csak az elmúlt rövid időszak terméséből fogunk szemezgetni, nehogy már tendenciózusnak látszódjunk.
Társadalmi igazságosság vagy legalizált cigánybűnözés?
Komoly indulatokat keltett a napokban az a bírósági ítélet, amelynek értelmében Gyöngyöspata önkormányzatának 100 milliós nagyságrendű kártérítést kell fizetnie néhány helyi cigány családnak, amiért az ottani iskolában állítólag szegregáció történt; vagyis a roma gyerekeknek külön osztályba kellett járni a magyaroktól. Amíg korábban számos vérlázító bírósági ítélet (Marian Cozma, vagy Szögi Lajos gyilkosaira szabott enyhe büntetés, idő előtti szabadon engedésük, stb.) visszhangja kimerült némi társadalmi puffogásban, ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök is reagált az esetre. Sőt, a szikla tovább is gurult; az igazságügyminiszter is határozottan megnyilvánult a kérdésben. Jogszabályi változások lépnek életbe egyrészt annak érdekében, hogy ne lehessen veszélyes gyilkosokat idő előtt szabadon bocsátani, másrészt hogy megszűnjön az utóbbi évtizedekben kialakult „börtönbiznisz”, az, hogy különböző „jogvédő” szervezetek rendszeresen hatalmas összegeket perelnek ki az államtól amiatt, mert védenceiket „nem a megfelelő körülmények között” tartják fogva, a börtönben „megsértik a méltóságukat”, és hasonlók.
Továbbra sem tud mit kezdeni Orbán Viktorral a liberális propagandasajtó
Orbán Viktor 31 éve van a magyar politikai élet élvonalában, ebből tizennégy évet miniszterelnökként, nyolcat az ellenzék vezetőjeként csinált végig. A liberális propagandisták azonban a harmadik kétharmada után sem értenek semmit a személyiségéből, sem a karizmájából. Ahogy a saját helyzetükről sem, mert különben nem kérdezné meg egy liberális sajtómunkásokkal teli teremben egy liberális sajtómunkás, hogy mit gondol a miniszterelnök a magyarországi sajtóviszonyokról. Az ellenzéki újságíróknak idén sem sikerült egyetlen olyan kérdést feltenniük, amelyek a miniszterelnök egyedi ismereteire, tapasztalataira, geopolitikai nézeteire, tudományos tudására vonatkoznak, hanem csak olyanokat, amelyektől közvetlen belpolitikai hasznot és az ideológiai prekoncepcióik kielégítését remélték. Csak „töltött” kérdéseket tettek fel, valódi kérdést egyet sem.Ajánljuk még