Vezércikk
Orbán Viktor a politikai elfekvőbe tette Webert és Timmermanst
A titkos diplomácia legszebb pillanatait idézte, ahogy az EU tagállamainak vezetői és a brüsszeli elit megválasztotta az EU valódi és látszatvezetőit a következő öt évre. Mindent elmond ennek a közegnek a szellemi és erkölcsi színvonaláról egyébként, hogy a szocialistáknál teljesen komolyan szóba került a jelölési joguk okán, hogy egy kommunista gyilkos unokája, az egyébként az európai politikában teljesen ismeretlen Dobrev Klára legyen az Európai Parlament elnöke: még szavaztak is róla, és úgy tűnik, alelnököt mindenképpen csinálnak belőle. A csúcsjelöltek megbuktak, és egy teljesen ismeretlen nő lesz a Bizottság elnöke. A bukott Weber és a bukott szocialista jelöltek ráadásul megtették azt a szívességet, hogy világgá kürtölték: a tízmilliós Magyarország miniszterelnöke tette őket vissza a helyükre, a politikai elfekvőbe. Ujhelyi István is igyekezett ezt megerősíteni, köszönet érte.
Záróra: Szanyi Kapitányt a brüsszeli büfészekció után a pártból is kiseprűzik
Minden jel szerint saját pártja parkolópályára tette Szanyi Tibort. Tiborral kicsit sok volt mostanában a probléma. A megszokottnál is több. Hepciáskodott, beszólt néhány öblöset pártjának a májusi hanyatt esés után. Kérdés, okos dolog-e lecsavarni egy olyan régi motorost, mint Szanyi? A nagy párttitkok tudóját...
Az érzés, mikor Gyurcsányék jelöltje megbukik, és hisztikézve elmenekül: megfizethetetlen
Gyurcsány Klára és Dobrev Ferenc azt akarta, hogy Kálmán Olga legyen Budapest következő főpolgármestere, ám az ellenzéki szavazók visszazavarták ezt a késpengemosolyú, agresszív nőszemélyt oda, ahonnan jött: az elfekvőbe. Olga, alias Egetverő Arrogancia még veszteni sem tud tisztességesen: az eredményhirdetés előtt elhúzta a csíkot. A hivatalos, DK-s magyarázat szerint túl laza öltözékben volt, ám az egyik szervező szerint valójában hisztigörcsöt kapott... A műsor tehát frenetikus, és még nincs vége: Gyurcsány kezében ugyanis ott a rozsdás bökő...
Manfred Weber – egy liberális hittérítő felemelkedése és bukása
Mint a Skinner dobozba zárt, szürke, hígagyú, de a jutalomfalatért a pedált ész nélkül nyomkodó patkányokkal, úgy bánt az elmúlt évtizedekben az unió elit alakulata a saját polgáraival. Frankón, tudományos alapon beidomította a jóléti társadalom által kínált lehetőségek utáni szaladgálásra őket. Ha a jutalomfalat elfogyott, akkor a pótlás érdekében az egyes nemzetállamok azon nyomban eladósították önmagukat, rosszabb esetben hitelekkel az egyes polgárokat – mindezt a fenntartható fogyasztás illúziójával magyarázva. Esetleg új legelőket kerestek – uniós bővítésnek nevezve ezt. Csoda, ha a nyugaton sokáig működő jóléti társadalmak mélyén kialakult egyfajta demokratikus deficit? Hogy az állampolgárokat egyre kevésbé érdekelte, hogy ki vezeti az országuk felett bábáskodó uniós bürokráciát? Csoda-e az, hogy olyan politikusok ültek az uniós szervek talmi trónjára, akik mindig azt mondták, amit az aktuális hallgatóság, de leginkább a liberális hegemónia hallani kívánt? Nem, mert csupán egy kisebbséget érdekelte - mindaddig, míg a jutalomfalat megvolt. Nos, Manfred Weber az ilyen politikusok prototípusa lett volna. Ha lett volna! De Weber - úgy tűnik - elbukott, és talán elbukik egyszer majd a régóta tartó liberális hittérítés a jobboldalon is.
Csodavárás, fényevés és Márki-Zay Péter, aki miniszterelnök-jelöltséget nyert egy időközi polgármester-választáson
Sosem bocsájtom meg a hódmezővásárhelyieknek, hogy Márki-Zay Pétert rászabadították az országos nagypolitikára. Nem tudom, Lázár János miért vezekel, hogy kénytelen elindulni ellene, de az biztos, hogy ha ez nem jutalom, hanem büntetés, akkor a legkegyetlenebbek közül való. Nála jobban csak azokat a városházi dolgozókat sajnálom, akik nap, mint nap kénytelenek a Márki-Zay ragyogásában élni - stílszerűen: belekóstolni abba a fénybe, amit áraszt.
Románia: Erdély elcsatolása nem fájhat a magyaroknak, a visszacsatolást pedig felejtsük el!
Megalapozatlan a fájdalmunk Trianon miatt, nincs is semmilyen probléma, amit orvosolni kéne – üzente a magyar nemzetnek a román külügyminisztérium. Ezért jobban tennénk, ha mindenféle „Nemzeti Összetartozás Éve” meg revizionista lózungok helyett örülnénk a mai határainknak, s beletörődnénk abba, hogy Erdély jó kezekben van náluk. Ám miközben Románia nekünk a határok sérthetetlenségéről papol Erdély miatt, aközben követeli „vissza” magának Moldovát. Nekik ugyanis lehetnek területi igényeik...
Rejtélyes demokrácia, „királycsinálás” EU-s módra
Az Európai Bizottság elnöke egy utód nélkül meghaló király, illetve egy olyan politikai hulla jelen esetben, akitől mindenki megkönnyebbülve vesz búcsút. Barroso, az előző bizottsági elnök képes volt újra megválasztatni magát, tehát egyrészt alkalmas volt arra, hogy többé-kevésbé mindenkinek megfeleljen, egyensúlyozzon az érdekek kavalkádjában, másrészt jobbnak ígérkezett megtartani őt, mint potenciális kihívóival felborítani a status quót, vagyis egy „élhető” politikai környezetet volt képes teremteni.
Virtuális mészárlásba kezdtek a "pótolható senkik" - Így bízd az életedet a Facebookra!
Két cikk; ahogy kell, egymás mellett: az első szerint a Facebook alkalmazottai pótolható senkinek érzik magukat, a második arról számol be, hogy tízezrével, minden ok nélkül törlik a magyar felhasználókat (a pótolható senkik). HÁTTÉR ÉS VÉLEMÉNY.
Az aktuális ellenzéki roncsderbit látva felmerül a kérdés: milyen veszedelem jöhet az Orbán-korszak után?
Semmi sem tart örökké. Bár az ereje teljében lévő, középkorú miniszterelnököt látva ez a kérdés ma nem aktuális, de azért mégiscsak elgondolkodtató: ha egyszer Orbán Viktor visszavonul, vagy kormányzása véget ér, kinek a kezébe is kerülne Magyarország? Ki kell mondani: bár negatív értelemben nagy a versengés, ám a nyugati világban sehol nem látni ennyire drámaian rossz minőségű, alkalmatlan ellenzéket-baloldalt. Hogyan fordulhat elő, hogy 30 évvel a rendszerváltás után rettegnünk kell: ha nem a Fidesz győz egy választáson, akkor könnyen katasztrófa szélére sodródhat az ország?
Felkelőket gyilkoltatott, behívta a szovjeteket – Nagy Imrének nincs helye hőseink között!
Jánosi Katalin kikéri magának, hogy nagyapja (Nagy Imre) emlékét beszennyezze a mostani diktatórikus kormány. Az ő nagyapja ugyanis – állítja – „erkölcsös”, „tisztességes” és „hazaszerető” volt... Tényleg ideje rendet tenni Nagy Imre-fronton. Mára ugyanis odáig jutottunk, hogy az ötvenhatos szabadságharcosok statáriális kivégzéséért, sortüzekért, szovjet csapatok Budapestre hívásáért, több százezer német nemzetiségű magyar honfitársunk deportálásáért, koncepciós perekért, parasztok kifosztásáért felelős véreskezű kommunista hazaárulót avatnák szentté a kommunisták ivadékai, szellemi és anyagi örökösei. Elég volt ebből! Ez az ember nem való nemzeti hőseink panteonjába!
Vesztesek dühe
A nagyszüleim és a szüleim akaratukon kívül ugyan, de meghozták azt az áldozatot 1945 után, hogy ők voltak azok, akiket, mint az egykori elnyomó osztály tagjait kirabolták, megkínozták, bebörtönözték, akiknek elvettek évtizedeket az életükből, a gyermekkorukból. Nekem már „könnyű” ezzel a családi múlttal szembenállni a kommunizmusból kinövő liberalizmussal. Az ember gyenge: én személy szerint is hajlandó lettem volna megbocsájtani mindenkinek, aki részt vett ebben, mintha az ellenem elkövetett bűneik összemérhetőek lettek volna a nagyszüleim, a szüleim ellen elkövetett gonoszságaikkal. 1989-ben elhittem, hogy a bűnösök tudják, hogy azok, és a megbocsájtásért és a büntetlenségükért cserébe visszavonulnak majd a magánéletbe és boldogan élnek majd abból a vagyonból, amit addig elraboltak tőlünk.
Újabb bírói ámokfutás: ránk szabadítják Szögi Lajos egyik hóhérát
Most éppen az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottját ereszti rá az országra a nagyeszű bíróság. Ugyanis ifjabb Horváth Dezső állítólag kifogástalanul viselkedett a börtönben, és ez éppen elégséges hozzá, hogy évekkel a kiszabott fegyházbüntetés lejárta előtt, kedvezménnyel szabaduljon. Még pár nap, és kint is lesz a friss levegőn. Ha pedig – már csak a nosztalgia kedvéért – esetleg újra lincselni támadna kedve, akkor az őt most szabadjára engedő bírók majd széttárják kezeiket, és ártatlan pofával közlik: nem tehettek mást, ilyenek a jogszabályok, éljenek az emberi jogok satöbbi...
Mesterséges hús
Most már hetente érkeznek Brüsszelből olyan hírek, amelyek az ott tartózkodók megőrüléséről tanúskodnak. Például a felére csökkentené a hús-, a hal- és a tojásfogyasztást az Európai Unió állatjóléttel foglalkozó csoportja, és mit tesz Isten, az erről szóló terveket a szocialisták és a zöldek is támogatják.
Nincs az a bukás, ami után a liberálisok ne gondolnák, hogy nekik kell uralkodniuk
A tavaly április 8. utáni felismerés, hogy ez legalább 12 évig fog tartani, de akár valóban 20 is lehet belőle, kihozza a régi SZDSZ-es kobakokból a mondanivalót. A 2010 előtti szívós országrontás szellemi motorja volt ez a párt a választók jóvoltából bekövetkezett pusztulásáig, azonban a régi motorosai egyre nyíltabban bújnak elő újra, felbátorodva azon, hogy az utánuk következett baloldali ellenzék még náluk is hülyébb. Kis János, az SZDSZ első elnöke például nem elégedett meg azzal, hogy februárban kihirdette a rendkívül tehetséges, fiatal, ellenzéki politikai generáció megérkezését, és rögtön ki is osztotta nekik a feladatokat, hanem most egy rém izgalmas könyvben is irányt mutat. Pisloghat a mucsa, hogy micsoda szellemi potenciál rejlik még a Kádár-rendszert egykor balról támadó mozgalmárok csontvázaiban.
Nyomot hagyott – Egy éve ment el Lovas István
Ki hinné, hogy már egy esztendeje nincs köztünk Lovas István? Pedig szinte tegnap történt, hogy nyakon vágott minket a hír: a Pista nincs többé.
Pünkösd, a közösségeket összefújó isteni szél ünnepe
Pünkösd a Szentlélek kiáradásának és az anyagi világ isteni természettel való átitatásának ünnepe a keresztény kultúrkörben. A Szentlélek pedig nem más, mint a testet lélekkel feltöltő isteni „szél”, mely összerendezi az anyagi világot. De nem csupán az egyén szintjén, hanem azon túl is. A Szentlélek az összetartozásnak igényét teremti meg az egyes lelkekben, így megnyilvánulásában nem más, mint a közösségek gyolcsa. Ma azon ritka pillanatok egyikét éljük Európában, amikor a globalizmus negatív hatásai, a népességfogyás, a bevándorlás és a harcos, pusztításra készen álló iszlamizáció miatt nagyobb szükségünk van a természetes közösségekre, mint valaha.
Birodalmi lépegetők
Kétségünk ne legyen: hiába szajkózta Juncker és most hasztalan mantrázza a „kicsién” a „nagyén” szavait, hogy nem lesz Európai Egyesült Államok, mind az isiászos elnök, mind a Juncker 2.0-ás verzió, azaz Manfred Weber is nagyobb bürokratikus, nemezetek felett álló hatalmat kíván, és egy új, leginkább német érdekeket kiszolgáló birodalom felépítése felé lépeget. Így voltaképp abban az eldöntendő kérdésben, hogy akarunk-e egy új államot a nemzetállamok felett vagy sem, csupán szavak szintjén van „ja oder nein” válasz. Csak míg Juncker egy jókedélyű csicska volt, Manfred egy közepes képességű samesz – egyelőre még Angela Mutti szoknyája mögé bújva, kivont fakarddal fenyegetve Macront (aki szintén egy idősebb nő – a felesége – szoknyája mögül mutogat vissza). De mielőtt még a bizottság leendő vezetőjét kiválasztja a tehetségkutató-show, érdemes egy kört futni Manfred frakcióvezetői kinevezése körül – melyet meglepő (vagy nem!) módon a Fidesz-KDNP képviselői is támogattak, és amelyet tévesen úgy mutatott be a nemzetközi haladó média, mint egy kis lépést a „birodalom bizottsága” felé. De a ballib sajtó erőfeszítései ellenére „nincs itt semmi szenzáció”, hisz a frakcióvezetői poszt nem egyenlő a bizottság elnöki székével. Továbbá – a későbbiekre nézve – nincs olyasfajta frakciófegyelem, mint például a magyar parlamentben; illetve létezik egy szokásjog, miszerint minden frakció (a zöldek, a szocdemek és a liberálisok is!) támogatja a legtöbb tagot adó ország jelöltjét és elfogadja a másik frakció személyi döntéseit, ami feltétele a működésképes parlamentnek. És végül érdemes még egyszer leszögezni azt, hogy nem az uniós parlament dönti el, hogy ki legyen a bizottság elnöke, így hiába lépeget Manfred a hőn áhított trón felé, a demokrácia szempontjából fontos szokásjog miatt ugyan frakcióvezető lett, de a bizottsági pozíciója még nem lefutott kör. Ahogy a nemzetek Európájának ideája sem!
Csíksomlyó a nemzeti ellenállás jelképe
Próbálták emlékét minden módon eltörölni; hol veréssel, hol az útra kiszórt szegekkel igyekeztek távol tartani tőle a zarándokokat. A csíksomlyói búcsú ma mégis a világ magyarságának közös nemzeti, szakrális eseménye. De történelmünk azt is megmutatja, hogy Csíksomlyó valójában a magyar nemzeti ellenállás jelképe is. Az idei búcsút beárnyékolja, hogy az ezeréves határon található úzvölgyi temetőben magyar katonasírokat gyaláztak meg román nacionalisták.
Terrortámadás a magyar nemzet ellen – Erdély után hősi halottainkat is „elcsatolnák”
Az Erdélyt ideiglenesen megszállva tartó román latorállam cinkos segédletével tegnap pogromot hajtottak végre Úzvölgyében a magyar katonatemetőt védő székelyek ellen. Az oláh rendőrség hagyta, hogy több száz részeg román véglény betörje a sírkert székelykapuját, meggyalázza a sírokat, kitépje a kereszteket, idős magyar nőket bántalmazzon. Ami történt, terrorcselekmény: támadás a magyar nemzet, minden magyar ember ellen. Nincs hova hátrálnunk!
A románok mindig így csinálják
Féktelen vágy a történelmi dicsőségre és a dicsőség kivívásához szükséges tulajdonságok teljes hiánya – ezek állnak a román temetőgyalázás hátterében. Elképesztő szégyen, ami Úzvölgyén történt, de csak emberi mércével. Akik viszont száz éve mindent így csinálnak, azoknak ez sem lóg ki az életművükből. Amikor a mélybalkáni csőcselékmentalitás rázúdul a civilizált emberre, az mindig ilyen.
Mi a közös Kálmán Olgában, Puzsér Róbertben, Karácsony Gergelyben és a momentumos fickóban?
Mi a közös ebben a négy emberben? Az alkalmatlanság! Ők az ellenzék potenciális főpolgármester-jelöltjei. Na ne már! Kálmán Olga nagyon nagy sztár abban a néhány százezres közegben, ahol Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára referenciapont, de csillogása elhalványul, amint elkezdünk olyan embereket megkérdezni, akik nem osztoznak a körúton belüli értelmiség tisztánlátásában. Dobrev Klára rábeszélte Kálmán Olgát, hogy induljon el a DK támogatásával a főpolgármester-jelölti előválasztáson. Nagy Blanka gondolom, nem vállalta.
Európa, a feladat
Érdemes megnézni az Európai Parlament összetételét ábrázoló infografikákat, amelyek megmutatják, milyen pártok kaptak helyet Európa új parlamentjében. A baloldal és a jobboldal nagyjából fele-fele, és persze európai méretekben olyan ideológiák és furcsaságok is megjelennek, amelyeknek szerencsére - általában - nemzeti keretek között nem jut képviselet. Nagy kérdés, mihez is kezd a választási eredményekkel a néppártban láthatólag maradni kívánó, de Manfred Weber bizottsági elnöksége tekintetében egyelőre még hajthatatlan Fidesz-frakció, amely az amúgy teljesen követhetetlen viszonyok miatt még a néppárti frakció teljes jogú tagja. Onnan csak kizárni lehetne; a frakciószabályzat nem ismeri a „felfüggesztést”.
Trianon - Fájdalom és megújulás a Kárpát-medencében
A történelmi bűnök a maguk sorsszerűségükben jelennek meg az életünkben; mert készen, a múlt átkozott megismételhetetlenségéből kapjuk. Beleszületünk – ha akartuk, ha nem! Éppen ezért jóvá már nem tehetjük, legfeljebb kevésbé fájdalmassá – egy-egy természetes közösség számára elviselhetővé, az egyén számára feldolgozhatóvá – alakíthatjuk. De ehhez emlékezni és emlékeztetni kell magunkat, kortársainkat és gyermekeinket! Így lesz csak némi esély arra, hogy valamiféle gyógyulási folyamat, a bűn és a fájdalom elfogadása kezdetét vehesse. Ma van a Nemzeti Összetartozás Emléknapja.
Odáig tart Magyarország, ahol magyarok a Himnuszt éneklik
Van, akinek a mai ünnepnap. Például Gyurcsány Ferencnek, aki ma ünnepli születésnapját. A maradék 15 millió magyarnak viszont gyásznap: legnagyobb történelmi tragédiánké, Trianoné. A Nyugat pusztulásra, elsorvadásra ítélt minket, mégis élünk, s lélekben egyre erősebbek, magabízóbbak vagyunk. Egyre jobban megtanuljuk letojni a gúnyhatárokat. Újra fölfedezi egymást a felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, délvidéki és csonkaországi magyar. Nemzeti összetartozásunk és összekapaszkodásunk olyan erőt ad, mellyel szemben ellenségeink, földjeink ideiglenes megszállói tehetetlenek.Ajánljuk még
„Szoboszlai a világ egyik legjobbja!” – Elképesztő dicséretet kapott a magyar klasszis!
Mohamed Szalah rendkívüli elismerését Arne Slot vezetőedző is megerősítette!
A happy end kezdete, avagy Kercsó Árpád hazatért a magyar hokiba! (PS-exkluzív!)
A Pesti Srácok portrécikke is szerepet játszott abban, hogy Kercsó Árpád ismét idehaza dolgozik.
Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.
„Közöttünk a kezdetektől létezik egy láthatatlan, de nagyon erős kapocs!” – Beszélgetés Menczer Erzsébettel, a SZORAKÉSZ elnökével (PS-exkluzív!)
Exkluzív interjút adott portálunknak a harmincötödik születésnapját ünneplő SZORAKÉSZ elnöke, Menczer Erzsébet.
