![](https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2024/07/perzselo-nap-vecteezy.com_-1000x576.jpg)
Ma is. Meg már két hete, amióta majd’ beledöglünk a kánikulába. Amikor kora nyáron többen figyelmeztettek, figyelmeztettünk, hogy idén is csapadékhiányos évünk van, rögtön felbukkantak a kommenthuszárok, hogy „micsoda hülyeség ez, hiszen éppen esik az eső”. Valóban esett akkor, de hol van most az a víz? Most szükség lenne rá! Aki józanul akar gondolkodni a témáról, az már öt meg tíz meg húsz éve is hallhatta, hogy a helyes vízgazdálkodás és a vizes helygazdálkodás a jó válasz a klímaváltozásra. Ám ahelyett, hogy erről beszélnénk sokat és értelmesen, mindent túlharsog a klímarettegők klímahisztije. Két érzelmi kitörés között pedig ők is csak melegítik a várost.
A klíma változik, újra és újra, rendszeresen. Itt most semmi értelme azt firtatni, hogy ezt az ember okozza vagy nem. Sem Kínát, sem az Egyesült Államokat, sem Oroszországot, sem a harmadik világ őserdeit felégettető multikat nem tudjuk rávenni, hogy csökkentsék a karbonlábnyomukat, ahogy valószínűleg a Föld sem meggyőzhető, hogy engedje el a civilizációnk létfeltételeit megteremtő interglaciális után esedékes glaciálist. Tűzzünk ki tehát reális célokat!
Ha hőhullámok és aszályok zúdulnak ránk, próbáljuk helyben mérsékelni a hatásukat! A több zöldfelület több hűvöset jelent. Ha nem vágod vissza a hat centis füvet pedánsan három és fél centisre, hanem meghagyod mondjuk tíz centisre, akkor nem fog kiégni, kellemesebb lesz sétálni benne, és annyival hűvösebb lesz, hogy még fejmagasságban is érezni fogod a különbséget. A több nyílt vízfelület több párolgást, tehát levegőhűtést eredményezne. Tényleg unalmas már sokadszorra is leírni, de még mindig kétségbeejtően kevesen tudják, hogy a téli és tavaszi csapadékot ki lehetne vezetni a folyóink eredendően ágas-bogas ártereibe, ott tárolni, és onnan szivároghatna a talajba, hogy ne kelljen évről évre mélyebbre verni a kutakat, és párologhatna is, hogy kevésbé szenvedj júliusban a hőgutától.
Ha ezekről szólna rendesen a diskurzus, és nem a gyerekek intézményes rettegtetéséről, akkor mindez alaposan megfogalmazott lakossági igényként merülhetne fel, amit az illetékes szervek is kénytelenek lennének meghallani.
Mindenki a városba!
A kiszárított tájon meg az elragadó eleganciával pár centisre visszapusztított díszgyepen túl van még további oka is, hogy alig elviselhető a hőség a városban: a város.
Minél több az aszfalt- és betonfelület, minél több beton-, acél- és üvegtömb szívja magába a perzselő nap energiáját, annál több hőt ontanak vissza a városra éjjel, sőt már napközben is. A nemzetközi óriásvállalatok roppant progresszív és elfogadó közegében kiválóan lehet aggódni a felmelegedés miatt, miközben a számukra épült újabb és újabb irodaháztömbök aktívan részt vesznek a város hevítésében. Aztán amikor a multis állásokra vidékről a nagyvárosba özönlött emberek a munkaidő végén hazamennek a szocialista panelházépítő művészetet minőségben és esztétikumban tovább örökítő, felzaklató iramban szaporodó lakóparkok egyikébe, ott ugyanez folytatódik.
Ezek az újabb és újabb betontömbök újabb és újabb fűtőelemként viselkednek a kellemes kánikulában. Ami természetesen nem probléma, hiszen odabent – legyen az irodaház vagy lakópark – halkan duruzsol a klíma, míg a karbonlábnyom tapintatosan kint marad.
Másik lehetőségként az agglomerációba költözhet a vidéki otthonát progresszív és környezettudatos nagyvárosi környezetre cserélő munkavállaló, hogy onnan pöfögjön napi kétszer másfél órát a dugóban be, aztán ki. Élelmes agglomerációs polgármesterek minden lehetséges és lehetetlen telket eladtak és eladnak új házak részére, a közlekedési, kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi, oktatási, kulturális és szabadidős infrastruktúra pedig majdcsak megoldódik magától, nem igaz? Nem beszélve a közművekről. Az agglomerációban terjedő tévhittel ellentétben a vízcsapból jövő levegő vagy vízre csak nyomokban emlékeztető, gyanús barna anyag kivételesen nem a vízügy sara, hanem egyszerűen már túl sok ház és túl sok ember jut túl kevés és túl vékony vezetékre.
Ha víz van, minden van
Tetszik, nem tetszik, nemcsak a környezet, hanem már a települések, sőt, maguk az érintett lakosok számára is lassacskán elviselhetetlen népsűrűség verődött össze a nagyvárosokban. Az egyre jobban pörgetett, nyakló nélküli urbanizáció bevallottan és kimondottan a progresszív–globalista érdekeltségek társadalmi programja.
![](https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2024/07/lakopark-ingatlan.com_.jpg)
Szívd fel, begyem, a sok hőt…! (kép forrása: ingatlan.com)
A nagyvárosi lakóparkokba összezsúfolt, a természettől eltávolított, azzal csak klímatüntetések szlogenjein találkozó, emellett életbevágó genderkérdésekkel és szuperfiatalos csapatépítőkkel megbuherált multis munkavállaló – ő korunk eszményi liberális szavazója.
Ne legyünk naivak, nyilván nem lehet felülírni a világszintű urbanizációs trendet (fejlődésnek azért ne nevezzük elhamarkodottan), de talán mégsem ártana szembeállítani vele egy következetes konzervatív ellenpólust. A természettel összhangban működtetett, fenntartható, a vizet a táj meglévő medreiben tároló és hasznosító gazdálkodás a jelenleg jellemzőnél sokrétűbb és ezzel együtt jövedelmezőbb termelési módokat tesz lehetővé. A vízben gazdag, változatos táj nemcsak hűvösebb nyáron, hanem olyan gazdasági potenciált rejt, például családi gazdaságok számára, amelyet nem feltétlenül érdemes felcserélni valamilyen klíma-, LGBTQ- és kutyabarát multi budapesti irodaházára. Az őt felnevelő, saját autentikus közegében megmaradó ember állandóságot és kiszámíthatóságot jelent. Ha a vidéken gazdálkodó, értéket teremtő embert megtartjuk ott, ahol van, az a stabilitáson túl valószínűleg egy szavazat a jobboldalnak. Ha elengedjük a nagyvárosba jóemberkedni, az mínusz kettő, mert egyet veszít a jobboldal és egyet nyernek a globalista erők.
De persze meg is főhetünk a júliusi kánikulában, mindenféle távlati cél nélkül.
Cuki
2024-07-17 at 09:21
futóbolond
Küzdelem az árnyékért: Miért nem ültetnek több fát a városok?
– Politico
A városok zöldebbé tételében a haladás pedig valójában visszafelé halad. Az OECD által összeállított adatok szerint az EU városai az elmúlt évtizedekben elveszítették a fákkal borított területet. Ez részben a városfejlesztésnek és az útbővítésnek köszönhető…
A cikkben mellékelt diagramm sem téged támaszt alá.
MOST EU CAPITALS LOST URBAN TREES
Tree cover change in EU capitals* from 1992 to 2018.
Örülök, hogy segíthettem
Királytigris
2024-07-17 at 09:11
Vihar egy biliben…
Csak kérdezem
2024-07-17 at 09:08
futóbolond 2024-07-17 at 09:04
Támogattad a Városliget projektet?
Tudnál mondani a “fejlődő nyugat nagyvárosaiban” olyan projektet, ami parkosítás volt?
ViAM
2024-07-17 at 09:05
A vidék sem a régi. Aki csendes, nyugodt, békés öregkorra várva az agglomerációba, avagy távoli faluba költözne – mondjon le róla, vagy nagyon alaposan nézze meg leendő szomszédait. A városból jöttet nem fogadják be, azzal az érveléssel, hogy ők ott születtek nekik mindenhez van joguk a gyüttmentnek pedig kuss, miközben szemére vetik, hogy miért nem megy vissza oda, ahonnan jött. Ha szorgalmas az illető, még irritálóbb a semmittevők számára, akik közül egyre többen a városi életet majmolják – falun.
Nincsenek tekintettel egymásra sem, pl. este 10-kor az utcán álló autójuk reflektorait felkapcsolva nyírják a füvet, s olyan fűkaszákat vásárolnak – egymást túllicitálva – ami a repülőgép zúgásával egyenlő, erősségük pedig épületbontó.
Ha rájuk szólnak, még jobban csinálják, sőt a rászóló is, majd a harmadik is, akit idegesít az előbbi kettő s így tovább. Ám ez csak egy példa, hosszan lehetne sorolni, mit művelnek egymással a vidéki “emberek”, tisztelet a kivételnek, akik egyre kevesebben vannak. Ők viszont visszahúzódnak, nem akarnak állást foglalni, mert ismerik az unatkozó szarkeverők ocsmány rágalmait, ami elől kisebb közösségekben nincs menekvés.
futóbolond
2024-07-17 at 09:04
toth agoston2024-07-17 at 08:56: sajnos mindenhol ez megy, miközben az évtizedek óta haldokló nyugat nagyvárosaiban meg felszámolják az aszfaltdzsungelt és próbálnak minél több élő növényzetet beiktatni. sebaj, harminc év múlva utolérjük őket ebben is, már csak ki kell várni türelemmel.
futóbolond
2024-07-17 at 09:01
csakafidesz2024-07-17 at 08:29: mert ugye a pókot agyon kell csapni, ahelyett, hogy egy papírlap és pohár segítségével kitessékelnénk és hagynánk élni, gazdagítva a kert sokszínűségét. ember…
Cuki
2024-07-17 at 09:01
A klímaharcban, ha kell a klímát is ki kell csinálni!
Ha egy fa kerül az utadba, vágd ki!
Az SNP elismeri, hogy 16 millió fát vágott ki szélerőművek fejlesztése érdekében
– The Telegraph 19 July 2023
toth agoston
2024-07-17 at 08:56
Várpalotán is a barmok kiirtottak tucatnyi fát és letérkövezték a belvárost! Meg lehet dögleni a városban! De folytatják. Mert nem tudják nyírni a füvet, ezért letérköveznek mindent! Ott lakó rokonaink is menekülnek onnan, egyszerűen élhetetlen már a város a térkőmutyi, meg a belterjes vállalkozók terjeszkedése miatt.
Hűha
2024-07-17 at 08:54
Csak mondom
2024-07-17 at 08:43
Nyírmártonfalvai csalás után már az Európai Ügyészség is nyomoz.
A libsikért ne aggódj.
Túl fognak élni benneteket.
Csak mondom
2024-07-17 at 08:48
Hűha 2024-07-17 at 08:41
1.
szeretlekmagyarorszag.hu?
De te román vagy! Ez igazán kedves tőled.
Csak mondom
2024-07-17 at 08:43
Hűha 2024-07-17 at 08:26
Nyírmártonfalván?
Nagyobb baj, hogy a libsikeltető nagyvárosok, betondzsungelek, légkondierdők okádják magukból a meleget.
Nyírmártonfalva…köszi szépen jól van…inkább belpestért aggódj, mert a tyúkmellű libsik levegő után kapkodnak.
Hűha
2024-07-17 at 08:41
Sajnos a kórházainkban is tombol a kánikula.
Szíjjártó László a klíma nélküli kórtermekről: Egy afrikai tábori kórházban jobb lenne a helyzet
Leállított műtétek, 30-31 fokban szenvedő kismamák és kisbabák – az egyre hosszabb kánikulai időszakokra egyáltalán nem készült fel a magyar egészségügy.
Ennek számos kockázata van – mondja a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/szijjarto-laszlo-a-klima-nelkuli-kortermekrol-egy-afrikai-tabori-korhazban-jobb-lenne-a-helyzet/
csakafidesz
2024-07-17 at 08:29
Vidéken élni a városi ember nem tud, mert degenerálódik. Pl meglett felnőtt férfiak félnek a póktól. Egy 180 centis ember a max. háromcentis rovartól. (Itt nem élnek óriáspókok.) Harc esetében a pók egyetlen lendületes ütéstől kimúlik.. Sokmindentől fél a városi ember ami természtes..
Hűha
2024-07-17 at 08:26
Ezért sem lett volna szabad kiirtani azt a gyönyörű erdőt Nyírmártonfalván hogy lombkorona sétányt ültessenek helyette.
A sok mocsok libsibolsi az ilyen környezetpusztítással megöli az ember gyerekét.
gyozo2018
2024-07-17 at 08:19
“Ha a vidéken gazdálkodó, értéket teremtő embert megtartjuk ott, ahol van, az a stabilitáson túl valószínűleg egy szavazat a jobboldalnak.”
/
Szóljanak az önjáró Lázárnak is.
gyozo2018
2024-07-17 at 08:16
Jav.: Sztálin után
gyozo2018
2024-07-17 at 08:15
Fejérdy Ágoston
2024-07-17 at 08:05
/
Akkor még a korabeli tudományos szint. Nem tudták, hogy
a Tisza szabályozásával, milyen rendszert rombolnak le.
/
Azt viszont, hogy az 50-es évekbeli lecsapolásoknak mi lehet a következménye,
tudniuk kellett volna. De mentek Sztlon után, mint most a honi baloldali internácik
a globálfasiszták után.
A mai többek között a globál lobbi általi lebutítás, meghülyítés eredménye.
gyozo2018
2024-07-17 at 08:09
“Két érzelmi kitörés között pedig ők is csak melegítik a várost.”
/
De ők más anyagból vannak gyúrva, mint a páros ujjú patás kérődzők.
De főleg más anyagból gyúrták őket, mint az embert.
Fejérdy Ágoston
2024-07-17 at 08:05
“Ha nem vágod vissza a hat centis füvet pedánsan három és fél centisre, hanem meghagyod mondjuk tíz centisre, akkor nem fog kiégni, kellemesebb lesz sétálni benne, és annyival hűvösebb lesz, hogy még fejmagasságban is érezni fogod a különbséget.”
Köszönöm, végre. Naponta ugyanezt, címlapon. Lehet tudni, hogy meleg lesz, a magyar ámber rággel elkezd füvet nyírni. Aztán hát nem kiszárad minden???
A vízgazdálkodáshoz pedig: baromállat vásárhelyi pál. A Tisza szépen kiöntene, párologna, újratelepítené és -gazdagítaná a termőtalajt. Igen, a legeslegveszélyesebb árvízi helyeket védeni kell. De amúgy a vizet visszatartani. De nem, a világhíres magyar mérnök le-e-resz-ti. Ugyanezen világhíres magyar mérnök kétszáz méterenként összehangolatlan jelzőlámpákat telepít, hogy csillapícccsssa a forgalmat.
Segítek: a fentiekben a magyar a közös butaságfaktor.
a gödi
2024-07-17 at 07:54
Klímaváltozás esetleges emberi hozzájárulásai: erdőírtás, urbanizáció, túlfogyasztás és a természetkárosítás. A többi néphülyítés és pénzlehúzás.(pl.CO2,metán,stb)