Így (NE) növeld a szurkolótáborodat! – Ragályos lett a vendégdrukkereket sújtó jegymizéria
Óhatatlanul is megkerülhetetlen az a dilemma, hogy hogyan növelhetők a nézőszámok az első- és másodosztályú mérkőzéseken, ha a magyar futballról van szó. Ilyenkor felmerül a családi szektor bővítése, esetleg az ificsapatok állandó meghívása is a felnőtt meccsekre, azonban valami mindig kimarad. Mi lenne, ha igény esetén kötelezővé tennék a vendégszektor bővítését, esetleg helyet adnának a semleges – esetleg a békés, de a vendégeknek csendben szorító – szurkolóknak is a meccsre? Na, és persze korrektséget mutatnának a vendéglátó klubok az ellenfelüket elkísérő szurkolók irányába?Népszerűtlenségi verseny zajlik, botrányról botrányra halad a kampány – Ki nyerheti meg a lengyel elnökválasztást?
Különösen nagy várakozással indul a lengyel elnökválasztás hajrája. Röpködnek a közvélemény-kutatások eredményei, többnyire hasonló adatokkal, igaz, volt olyan hét, amikor hol a Jaroslaw Kaczinsky-féle PiS jelöltje, Karol Nawrocki, hol a Donald Tusk-féle PO jelöltje, Rafal Trzaskowski vezetett. Egy valami azonban közös ezekben a felmérésekben: Slawomir Mentzen, a Konfederacja államfőaspiránsa nem is szerepel ezekben, pedig a két esélyes mindent megtesz annak érdekében, hogy ne nyerje meg a választást. Lakhatási ügy, válságkezelési kudarc, a menetrendszerű beavatkozási kísérletek, és amiért mi magyarok haragudhatunk a PiS-re – lássuk, mi folyik lengyel barátainknál, néhány nappal a május 18-i választás előtt!Bármibe fogott, azt hittel és szorgalommal végezte – Száz éve született a katona, a történész, a filmcézár, Nemeskürty István
Napra pontosan száz éve látta meg a napvilágot Nemeskürty István, akinek nevével számtalan műfajban találkozhattunk a könyvtárak vagy éppen a könyvesboltok polcain, mégsem ismert széles közönség előtt az életútja. Pedig a magyar kultikus filmek jelentős részét többek közt neki köszönhetjük, ráadásul nemcsak egy területen alkotott maradandót. Magyarságát és keresztény értékrendjét sohasem tagadta meg, történelmünk főbb pontjai között ok-okozati összefüggéseket keresett, amelyet igyekezett minél szélesebb körnek bemutatni. Ugyanakkor életét meghatározta a Trianon-trauma, amely egy idő után a Horthy Miklós iránti ellenszenvben mutatkozott meg.Brit gyarmatosítás, Banglades és a természeti csoda a sivatag kellős közepén – Miért robbant ki a kasmíri háború?
Habár a szerda hajnalban kirobbant indiai–pakisztáni háború időzítése sokakban meglepetést okozott, valójában a két ország „közös” történelmét ismerve nem csoda, hogy kitört a konfliktus. A XIX. századi mogul és afgán uralmak, illetve a szikhek megjelenése éppúgy szította a tüzet, mint a brit gyarmatosítás és Banglades kiválása, de legfőképp az iszlám hit terjesztésének igénye és Modi lépése. A háború legfőbb célpontja, Kasmír ráadásul három hatalom kereszttüzében van, természeti kincsekben gazdag, turisztikai, gazdasági, stratégiai és katonai jelentőséggel bír.Hirtelen a béke embere lett az AUR vezetője, de mi, magyarok átlátunk a szitán
Megszoktuk már az orwelli rémálmokat, de George Simion ezt is képes kimeríteni. Az AUR vezetője hirtelen a békés együttélés „szószólója” lett azok után, hogy a felbukkanásuk után évekig a magyarok ellen hergelték a románokat. A sovinizmust egyik pillanatról a másikra a „konzervatív” hozzáállás váltotta fel, legalábbis Simionék kommunikációjában. A Zelenszkij-utánzatnak azonban cseppet sem tudunk hinni, pedig próbálkozunk. De túlságosan élénken élnek bennünk az úzvölgyi betörések és a rejtélyes SMS-ek ügye.A nyugati beavatkozás az erdélyi nemzettársaink vesztét okozhatja – Mi lesz velük a magyarellenes AUR győzelme után?
Óriási kárt okozhat George Simion elsőfordulós győzelme a román elnökválasztáson. Hiába szólít fel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szintén a második fordulóba került Nicușor Dan támogatására, a nyilvánvalóan Brüsszel-barát politikát folytató bukaresti főpolgármester mögé nem fog tömegével beállni a Nyugat-ellenes, ukrán-kritikus szavazótábor. Ez pedig a magyarellenes Simionnak kedvez. Ha végül beigazolódik a félelem, és az AUR jelöltje lehet a következő államfő, akkor május 18-a egy újabb fekete nap lehet az erdélyi magyarság történetében.Otthona Párizs, hazája Magyarország – Munkácsy Mihály, aki összetört inasfiúból lett a festészet császára (galéria!)
Százhuszonöt éve, 1900. május elsején halt meg Munkácsy Mihály. A világhírű festőről kevesen tudják, hogy óriási utat tett meg, és nagyon mélyről indult, mielőtt a csillogó Párizsba érkezett volna. Szüleit korán elveszítette, testi fenyítésekben részesült, és sokan nem hittek abban, hogy valaha elismert művész válik belőle. Düsseldorf, Párizs és New York ide vagy oda, mindig visszahúzta őt a szíve haza, Magyarországra.Végzetes értekezlet – Így tették tönkre az erdélyi katolikus egyházat a román kommunisták
Hetvenöt éve, 1950. április 27-én tartották meg a marosvásárhelyi értekezletet, amely egyenes utat biztosított a román elvtársaknak, hogy az erdélyi egyházi életet tönkretegyék, és egy "alternatív", kommunista vezetésű "egyházat" működtessenek. Az erről szóló határozatot nem aláíró erdélyi papok közül sokakat börtönbe vetettek vagy száműztek, olykor gyilkoltak is. Bár maga az esemény nem járt közvetlenül halállal, lényegében ez a határozat biztosította az akkori kommunista vezetés hatalmát, és közvetve Nicolae Ceaușescu diktatúrájának tizenöt évvel későbbi kiépítését.Ki lehet a következő pápa? Összegyűjtöttük a legesélyesebb neveket!
Óriási figyelem hárul az elkövetkezendő hetekben most a Vatikánra, miután húsvét hétfőn elhunyt Ferenc pápa. Az összeülő pápai konklávé választja meg a következő pápát, aki 1,39 milliárd katolikust fog vezetni világszerte. A nagy kérdés, hogy milyen irányba: Ferenchez hasonlóan a globális eszmei és technológiai fejlődéseket követő, ahhoz igazodó, progresszivitás vagy a tradicionalista, konzervatív politika mentén? Nézzük, kik a legesélyesebb jelöltek a pápaságra. Spoiler: igen, magyar is szerepel a listán, méghozzá előkelő helyen.Michels Antal atya a PS-nek: Ne az "apokalipszis", hanem a valódi megtérés szándéka vezéreljen minket az Úr elé
Miközben a húsvét Jézus halálának és feltámadásának ünnepét jelenti, a fogyasztói társadalom ma már a hosszú hétvégék fogalmára korlátozza az időszakot. Már maga a húsvét neve sem Krisztus mennybe meneteléről kapta a nevét, hanem a húsevésről, és mintha ez határozná meg viszonyulásunkat is az ünnephez. De valójában mi lenne üdvös, és mi az ördögtől való? Mit kezdünk olyan modern felfogásokkal, mint a halálkultúra vagy a mesterséges intelligencia? Ezekről beszélgettünk a VIII. kerületi Szent József templom plébánosával, Michels Antal atyával.Amikor csak az emlékek maradnak – Így éltük át a húsvétot nyolcvan éve, a szovjetek karmaiban
Istentiszteletre hívogató harangok, álmatlanság, szovjet gőg és rémuralom, valamint a hülye tót – így élték meg a fronton harcoló katonák, illetve a lakásokban, pincékben bujkáló budai értelmiségek Magyarország háborúját, azon belül Budapest ostromát.Bekeményítenek a hollandok: Az orvosoknak fel kell ajánlaniuk az eutanáziát a demenciában szenvedőknek
Egy új törvényjavaslat borzolja most a kedélyeket Hollandiában. A magát szociálliberálisnak és progresszívnek valló párt, a D66 úgy módosítaná az eutanáziáról szóló jogszabályokat, hogy az orvosokat arra kötelezze: ajánlják fel a demenciában szenvedő betegeknek az orvosi beavatkozást, hogy meghalhassanak.Húsz éve vesztettük el II. János Pál pápát, aki szerette a magyarokat, és akit gyűlöltek a kommunisták
Húsz éve, 2005. április 2-án hunyt el II. János Pál pápa. Lengyel származása lehetőséget adott neki arra, hogy a keleti blokkban élők igényeit ismerve egy elődeinél teljesen eltérő egyházi politikát folytasson, mintegy megújítva, ám a dogmákat el nem törölve a keresztény értékrendet. Ellene volt az intézményes abortusznak és fogamzásgátlásnak, támogatta az érzelmi alapú házastársi életet, és nagy hatással volt olykor még a kommunista világú hétköznapi emberekre is. Nem csoda, hogy az egész szovjet blokk "veszélyes ellenségnek" tekintette, miközben nagyon szerette a magyarokat. Halála után két évtizeddel elmondhatjuk, helyén egy nagy űr tátong a mai napig."Ezer darabra töröm a CIA-t" – Hullanak a csontvázak az amerikai titkosszolgálat szekrényéből, miután újabb Kennedy-aktákat nyitottak meg
Nem akármilyen történet került nyilvánosságra, miután Donald Trump néhány napja feloldotta a Kennedy-akták egy részét a titkosítás alól. A néhai elnök ugyanis egy sikertelen hadművelet után kijelentette, hogy beszántja a CIA-t, amire még konkrét tervei is voltak. Ám a most feldolgozott dokumentumokban elsősorban a titkosszolgálat veszélyes működéséről derülnek ki sötét titkok, és egyre inkább bebizonyosodhat az a teória, miszerint a CIA állhat a merénylet, sőt az amerikai kormány "hatástalanítása" mögött is.Hivatalos: Lőw Zsolt a Red Bull Leipzig vezetőedzője
Lőw Zsolt a szezon végéig a Red Bull Leipzig vezetőedzője lesz. A 45 éves szakember a szerződés szerint egyelőre a 2024-25-ös szezon végéig marad, és hétfőn vezeti először az edzéseket Lipcsében.Szívósan túlélő lenvirágok – A lengyelek Volhínia miatt is tudják, kik az igazi barátaik
Új, vagy legalábbis a magyar közvélemény számára eddig kevésbé ismert témát dolgozott fel Joanna Urbańska és Máthé Áron. A volhíniai mészárlás a lengyelek Trianonjaként is felfogható, amelynek hatása a mai napig érződik: az ukránok azóta sem kértek ezért bocsánatot, az erről készült filmet betiltották és a tisztességes megemlékezést is tiltják a területen. De a könyv másról is megemlékezik: a magyar embermentés több fejezetben is előkerül, és olyan, eddig ismeretlen történetekkel találkozhatunk, amellyel máshol nem. A két nemzet kötelékéről szóló kötet pedig alkalmat ad arra, hogy ismételten megemlékezzünk a lengyel–magyar barátság napjáról, néhány nap elteltével is.Jók ezek a román bíróságok, csak sok kommunista van még itt – Tényleg csak adminisztratív problémákkal kell szembesülni, Bolojan úr?
Semmi baj nincs a román igazságszolgáltatással, csak annyi, hogy túl sokáig tartanak a nyomozati eljárások, az infrastruktúra nem megfelelő, hiányzik a személyzet – erre jutott az ideiglenes román elnök, miután egy politikus pénzmosásos vesztegetésének ügyét közel tíz évig tárgyalták, mire megszületett az elsőfokú ítélet – vagyis elévülés miatt elengedték a politikust. Ám Ilie Bolojan a bíróságok pepecselését is azzal magyarázta, hogy nem bíznak az emberek az intézményben. Hogy a román bíróságok milyen „hatékonyan” végzik munkájukat, arról mi is írtunk: harmincöt év elteltével úgy született ítélet a hírhedt román kommunista vezető, Ion Iliescu perében, hogy a román ügyészek egyszerűen figyelmen kívül hagyták a marosvásárhelyi atrocitásokat, és kizárólag az 1990. júniusi eseményekre koncentráltak. Tényleg, csak pár probléma van a román igazságszolgáltatással! És nem csak az ügyek elhúzódása.Ajánljuk még
























