Ki lehet a következő pápa? Összegyűjtöttük a legesélyesebb neveket!
Óriási figyelem hárul az elkövetkezendő hetekben most a Vatikánra, miután húsvét hétfőn elhunyt Ferenc pápa. Az összeülő pápai konklávé választja meg a következő pápát, aki 1,39 milliárd katolikust fog vezetni világszerte. A nagy kérdés, hogy milyen irányba: Ferenchez hasonlóan a globális eszmei és technológiai fejlődéseket követő, ahhoz igazodó, progresszivitás vagy a tradicionalista, konzervatív politika mentén? Nézzük, kik a legesélyesebb jelöltek a pápaságra. Spoiler: igen, magyar is szerepel a listán, méghozzá előkelő helyen.
Michels Antal atya a PS-nek: Ne az "apokalipszis", hanem a valódi megtérés szándéka vezéreljen minket az Úr elé
Miközben a húsvét Jézus halálának és feltámadásának ünnepét jelenti, a fogyasztói társadalom ma már a hosszú hétvégék fogalmára korlátozza az időszakot. Már maga a húsvét neve sem Krisztus mennybe meneteléről kapta a nevét, hanem a húsevésről, és mintha ez határozná meg viszonyulásunkat is az ünnephez. De valójában mi lenne üdvös, és mi az ördögtől való? Mit kezdünk olyan modern felfogásokkal, mint a halálkultúra vagy a mesterséges intelligencia? Ezekről beszélgettünk a VIII. kerületi Szent József templom plébánosával, Michels Antal atyával.
Amikor csak az emlékek maradnak – Így éltük át a húsvétot nyolcvan éve, a szovjetek karmaiban
Istentiszteletre hívogató harangok, álmatlanság, szovjet gőg és rémuralom, valamint a hülye tót – így élték meg a fronton harcoló katonák, illetve a lakásokban, pincékben bujkáló budai értelmiségek Magyarország háborúját, azon belül Budapest ostromát.
Bekeményítenek a hollandok: Az orvosoknak fel kell ajánlaniuk az eutanáziát a demenciában szenvedőknek
Egy új törvényjavaslat borzolja most a kedélyeket Hollandiában. A magát szociálliberálisnak és progresszívnek valló párt, a D66 úgy módosítaná az eutanáziáról szóló jogszabályokat, hogy az orvosokat arra kötelezze: ajánlják fel a demenciában szenvedő betegeknek az orvosi beavatkozást, hogy meghalhassanak.
Húsz éve vesztettük el II. János Pál pápát, aki szerette a magyarokat, és akit gyűlöltek a kommunisták
Húsz éve, 2005. április 2-án hunyt el II. János Pál pápa. Lengyel származása lehetőséget adott neki arra, hogy a keleti blokkban élők igényeit ismerve egy elődeinél teljesen eltérő egyházi politikát folytasson, mintegy megújítva, ám a dogmákat el nem törölve a keresztény értékrendet. Ellene volt az intézményes abortusznak és fogamzásgátlásnak, támogatta az érzelmi alapú házastársi életet, és nagy hatással volt olykor még a kommunista világú hétköznapi emberekre is. Nem csoda, hogy az egész szovjet blokk "veszélyes ellenségnek" tekintette, miközben nagyon szerette a magyarokat. Halála után két évtizeddel elmondhatjuk, helyén egy nagy űr tátong a mai napig.
"Ezer darabra töröm a CIA-t" – Hullanak a csontvázak az amerikai titkosszolgálat szekrényéből, miután újabb Kennedy-aktákat nyitottak meg
Nem akármilyen történet került nyilvánosságra, miután Donald Trump néhány napja feloldotta a Kennedy-akták egy részét a titkosítás alól. A néhai elnök ugyanis egy sikertelen hadművelet után kijelentette, hogy beszántja a CIA-t, amire még konkrét tervei is voltak. Ám a most feldolgozott dokumentumokban elsősorban a titkosszolgálat veszélyes működéséről derülnek ki sötét titkok, és egyre inkább bebizonyosodhat az a teória, miszerint a CIA állhat a merénylet, sőt az amerikai kormány "hatástalanítása" mögött is.
Hivatalos: Lőw Zsolt a Red Bull Leipzig vezetőedzője
Lőw Zsolt a szezon végéig a Red Bull Leipzig vezetőedzője lesz. A 45 éves szakember a szerződés szerint egyelőre a 2024-25-ös szezon végéig marad, és hétfőn vezeti először az edzéseket Lipcsében.
Szívósan túlélő lenvirágok – A lengyelek Volhínia miatt is tudják, kik az igazi barátaik
Új, vagy legalábbis a magyar közvélemény számára eddig kevésbé ismert témát dolgozott fel Joanna Urbańska és Máthé Áron. A volhíniai mészárlás a lengyelek Trianonjaként is felfogható, amelynek hatása a mai napig érződik: az ukránok azóta sem kértek ezért bocsánatot, az erről készült filmet betiltották és a tisztességes megemlékezést is tiltják a területen. De a könyv másról is megemlékezik: a magyar embermentés több fejezetben is előkerül, és olyan, eddig ismeretlen történetekkel találkozhatunk, amellyel máshol nem. A két nemzet kötelékéről szóló kötet pedig alkalmat ad arra, hogy ismételten megemlékezzünk a lengyel–magyar barátság napjáról, néhány nap elteltével is.
Jók ezek a román bíróságok, csak sok kommunista van még itt – Tényleg csak adminisztratív problémákkal kell szembesülni, Bolojan úr?
Semmi baj nincs a román igazságszolgáltatással, csak annyi, hogy túl sokáig tartanak a nyomozati eljárások, az infrastruktúra nem megfelelő, hiányzik a személyzet – erre jutott az ideiglenes román elnök, miután egy politikus pénzmosásos vesztegetésének ügyét közel tíz évig tárgyalták, mire megszületett az elsőfokú ítélet – vagyis elévülés miatt elengedték a politikust. Ám Ilie Bolojan a bíróságok pepecselését is azzal magyarázta, hogy nem bíznak az emberek az intézményben. Hogy a román bíróságok milyen „hatékonyan” végzik munkájukat, arról mi is írtunk: harmincöt év elteltével úgy született ítélet a hírhedt román kommunista vezető, Ion Iliescu perében, hogy a román ügyészek egyszerűen figyelmen kívül hagyták a marosvásárhelyi atrocitásokat, és kizárólag az 1990. júniusi eseményekre koncentráltak. Tényleg, csak pár probléma van a román igazságszolgáltatással! És nem csak az ügyek elhúzódása.
Zsolnay Vilmos, " a magyar műipar költője"
Százhuszonöt éve, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos, akit porcelánjai és legendás domborművei révén senkinek sem kell bemutatnunk. Ahogyan a XIX. század második felében sem volt rá szükség, hiszen szinte az egész világ ismerte, még Amerika is megtanulta a nevét. A világhír ellenére azonban itthon érezte igazán jól magát, különösen szülővárosában, Pécsett, ahol a gyára is működött. Üzemével gyakorlatilag annyira eggyé vált, hogy végül nemcsak élete nagy részét töltötte ott, hanem halálát is az épület falain belül lelte.
Hihetetlen döntést hozott az MLSZ, nem emlékezhetnek meg a Puskás Arénában a szurkolók a lengyel–magyar barátságról (videó!)
A szurkoló nemcsak nézi a mérkőzést, szotyizik és kiabál valamit a pálya szélén, szorosan kötődik klubjához, a nemzetéhez, ennélfogva óriási lokálpatriotizmus és hazaszeretet jellemzi. Természetesen nincs ez másként azoknál a drukkereknél, akik rendszeresen látogatják meg a válogatott meccseket és a B-középben szurkolnak torkaszakadtából a nemzeti tizenegynek. A magyarsághoz és annak történelméhez pedig szorosan kapcsolódik a lengyelekkel közösen ápolt évezredes barátság, amelyre a magyar szurkolók méltóképpen emlékeznek meg évről évre. Sajnos idén ez elmarad, mert az MLSZ "politikai tartalmat lát" egy olyan drapériában, ami csak emlékezni akart volna erre a meseszép hagyományra.
A lengyel fordulat? Két nagy politikai erő helyett itt a nevető harmadik!
Akkora hanyatláson megy keresztül a két nagy lengyel politikai tömb, hogy egy nevető harmadik formáció törhet előre. Mind Donald Tusk, mind Jarosław Kaczyński folyamatosan veszít szavazókat, ugyanis a lengyelek egyre inkább távolodnak a háborúpárti, ukránbarát állásponttól. A jelenlegi lengyel kormány képtelen biztosítani megfelelő életszínvonalat, a PiS pedig nem tudta képviselni határozottan a lengyeleket, amikor Ukrajna becsmérelte a volhíniai mészárlás áldozatait. Új lengyel időszámítás jöhet, élén egy korábbi hatszázalékos párttal, a Konfederacjával.
Megemlékeztek a haláláról, majd ivott egy Rakiját a saját emlékére
Egy darabig a szokásos mederben folytak az események: egy néhai labdarúgó emlékére egyperces gyászszünetet tartottak az Arda–Levszki bolgár bajnoki mérkőzés kezdése előtt. Azonban a hazai klub bejelentette, tévesek voltak az információi, ezért elnézést kért a labdarúgótól és annak családjától. A futballista pedig zseniálisan reagált a nem kis bakira. Üdvözöljük Bulgáriában, ahol bármi megtörténhet!
Lelepleződött Donald Tusk hazugsága, mégsem zuhan nagyot a lengyel kormány népszerűsége – Mit (nem) csinál a PiS?
Meghamisított adatok, a valóságtól elrugaszkodott kormányzati kommunikáció és izzadságszagú választási kampány – ez jellemzi mostanában Donald Tusk politikáját, aki a jelek szerint megváltoztatta háborús pánikoltatásra alapuló politikáját, hogy azt felváltsa a "tejjel-mézzel folyó Kánaánt" hazudó kommunikáció. Hiába a statisztikai hivatal megtévesztő felmérése, a lengyelek nagyon is érzik a színvonalesést, és érződik a miniszterelnökkel szemben elégedetlenség. Kaczyńskiék viszont mintha képtelenek lennének szavazókat szerezni, pedig nyakukon a májusi elnökválasztás és a 2027-es parlamenti választás is. Elemzés.
Hatvan éve tették a kommunisták a földdel egyenlővé a Nemzeti Színház épületét (galéria+videó!)
Hatvan éve, 1965. március 15-én kezdték meg a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház bontását, amelyről azelőtt egy évvel döntött a kommunista vezetés. Az elvtársak akkor azzal magyarázták a porig rombolás szükségességét, hogy a modernizációs városfejlesztéshez, azaz többek között a metróépítéshez elengedhetetlen a terület "felszabadítása." Az óriási hazugságra persze már akkor is fény derült, de a pusztítást már nem lehetett megakadályozni. A neoreneszánsz stílusú, a maga korában kifejezetten modernnek számító épületre legfeljebb egy utcanév és egy mellékutcában hagyott torony emlékeztet. A színházi társulat elhanyagoltságát is tökéletesen mutatja, hogy egészen 2002-ig kellett várnia az új otthonára.
Duda és a nukleáris fegyverek – Okos belpolitikai fricska vagy felhívás egy halálos keringőre?
Nukleáris fegyvereket akar telepíttetni Andrzej Duda, hogy "elrettentsék Oroszországot a Lengyelország elleni támadástól", amelyről már tárgyalt Donald Trumpékkal. A lengyel elnök kijelentései nemcsak felelőtlennek tűnnek, hanem rávilágítják Lengyelország bizonytalanságát is a diplomáciai helyezkedést illetően: maradjanak Amerika-csatlósok, de békepárti álláspontot vegyenek fel vagy pedig maradjanak háborúpártiak, amellyel automatikusan összetűzésbe keverednének Washingtonnal. Persze az sem kizárt, hogy Duda egyszerűen csak a lengyel kormányfőnek ad fricskát, aki megadóztatná az amerikai cégeket, és a legrosszabbkor kerülne összetűzésbe a Trump-kormányzattal.
A magyar Trónok Harca is lehetne, de nekünk van történelmünk, és Hunyadink – kritika a nagyszabású magyar történelmi sorozatról
Amikor meghallottam, hogy Hunyadi Jánosról készül egy nagyszabású magyar történelmi sorozat, már-már rossz beidegződésből csak Szász János rémképére tudtam gondolni, na meg arra, hogy ne jöjjön semmiféle lovári pattantyús meg héber tüzér a pofámba. Szerencsére nem kellett aggódnom emiatt, Bán Mór adaptációt vitték a filmvászonra, ráadásul mesteri módon, teljesen élet- és korhűn bemutatva. Hunyadi János szerepére ugyan egy eddig ismeretlen színészt bíztak meg Kádár L. Gellért személyében, de a nagyközönség előtt szombaton debütált első két epizód alapján rendkívül hitelesen hozza a karaktert, és méltó a címszereplő eljátszására. Az alkotás leküzdötte a magyar sorozatok gyermekbetegségeit, mindent megkap az ember, amit egy történelmi sorozatnak adnia kell, és egyértelműen jelzi: készen áll arra, hogy nemzetközi utakat járjon be.Ajánljuk még
Klára, mutasd csak, mi van a kosaradban?
Fideszesek bestiális kivégzéseire buzdítanak a tiszás csoportokban
A hazaárulózás a legkisebb probléma Magyar Péter követőinél.
Orseolo Péter hirtelen és váratlanul Magyar (sic!) lett, avagy feltört a 444 lázálma
A hitelét vesztett 444 erőlködött egyett a tűzijáték kerettörténetében felbukkanó nemzetáruló Orseolo Péterről, aki náluk hirtelen Magyar lett.
Magyar Péter a rendőrökkel akarta elvezettetni Toroczkait
A Tisza Párt országjárásán, Dorogon Magyar Péter szembetalálta magát Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével.
