A bolgár miniszterelnök szétlőtt koponyája és az Apró-klán titkai – Este jön A Hálózat első adása a PestiTV-n
Este nyolckor a PestiTV-n elindul A Hálózat, avagy A Vörös polip. Az első adásban a bolgár-magyar Apró-Dobrev-klánt járjuk körül. Megdöbbentő részletek, egy agyonlőtt bolgár miniszterelnök és egy kifosztott ország. Egy? Magyarországot is szétlopták a kommunisták és posztkommunisták, akik 1980 és 2010 között közel 250 milliárd dollárt vitték ki az országból. Ismételjük el: 250 milliárd dollárt. A bűnösök? Köztünk járnak.
Ki áll a 24.hu mögött? – Varga Zoltán milliárdos, avagy a Nyugatra küldött közgazdász, akit a KISZ-csúcstitkár Hardy Ilona emelt fel
Varga Zoltán ma a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonosa, Magyarország 61. leggazdagabb embere. Állítása szerint teljesen független vállalkozó, ahogyan az általa tulajdonolt 24.hu is teljesen független – ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Most megnézzük, honnan indult el a pályája. Elmondása szerint bonyhádi bányászcsaládból származik, s előbb Lengyelországban „csencselt”, majd a Balatonon két ismeretlen társával felépített egy külföldi újságokat terjesztő hálózatot. Az NDK-s turistákra épült üzlet után közgazdász-hallgatóként AIESEC-ösztöndíjjal Nyugat-Németországba mehetett. Ez az AIESEC volt az a nemzetközi közgazdász-szervezet, amelynek magyar ágát előbb egy titkos munkatárs, majd Sarlós Gábor társadalmi kapcsolatként vezette. Elmondása szerint Varga kint megszedte magát, majd mindent elkaszinózott két este alatt. Szerencséjére itthon a magyar „tőzsdekirálynő”, Hardy Ilona mellé került. A ma is ünnepelt Hardy KISZ-csúcstitkárként kezdte, a korabeli propaganda-cikkek szerint el sem tudta képzelni az életét a kommunizmus nélkül. Persze az ELTE-n is KISZ-káder maradt, aztán még idejében váltott: friss jogászként egy nagyhatalmú kommunista bankvezér személyi titkára lett, és innen megindult felfelé. Vele párhuzamosan Varga is, akit később éppen Hardy segített nyugati lehetőséghez. Mert a hálózat éppen így működik.
Ma a PR egyik nagyágyúja Sarlós Gábor közgazdász, aki társadalmi kapcsolatként segítette az állambiztonságot
Nemcsak az ÁVH-s és katpolos tisztek estek puhára (ejtőernyőzték jelentős részüket zsíros és fontos civil állásokba) a Kádár-diktatúrában, de a gyerekeikre is jó világ várt. Éppen így emelkedett fel a nyolcvanas években Sarlós Gábor PR-szakember, szociológus, klímaszakértő, polihisztor, akinek szülei a hírhedt KATPOL-t szolgálták korábban, ő pedig marxos közgazdász-hallgatóként a nemzetközi közgazdász-egyesület, az AIESEC magyarországi vezetője, majd az „anyagtársaság” főtitkár-helyettese lett. Hazai elődje „Kiri” fedőnéven az állambiztonság titkos munkatársa volt, Sarlós társadalmi kapcsolatként segítette a hírszerzést. Olyan lojálisnak és megbízhatónak tartották, hogy végül be sem szervezték, mert társadalmi kapcsolatként is használható volt. „Nem tartom célszerűnek tullépni a mostani szinten, mivel a számunkra fontos témákban /beutazó gyakornokok, kiutazó ösztöndijasok/ társadalmi kapcsolatként is eredményesen tud segitséget nyujtani” - írta jelentésében a vele foglalkozó tiszt. Sarlós a jelentések szerint tényleg segített: „Részletesen ismertette a szervezetet és ezen belül saját tevékenységét. Néhány kiadványukat átadta [...]”. Viszont éppen elég értelmes volt ahhoz, hogy miután karrierje a KISZ-es, AIESEC-es háttérrel együtt beindult, tudta, hogy semmi szüksége sincs az ügynökösködésre. Nem sokat buzgálkodott, így 1988-ban le is zárták a dossziéját. Ő a rendszerváltás után a reklám és a PR területén lett ismert, de az AIESEC-ösztöndíjasaira szép világ vált. Egyikük, Varga Zoltán ma milliárdos, és mások mellett a 24.hu tulajdonosa.
Hegedüs Géza író-ügynök bomlasztott és jelentett, ma a NAT legújabb nyelvtankönyvében reklámozzák
Egy kifejezetten rosszindulatú, a kommunistákhoz csak karriervágyból csatlakozó ügynök képével illusztrálni a diákoknak szóló tankönyvet? Úgy fest, még 2020-ben is belefér. Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a NAT idén megjelent könyvének (Magyar Nyelv 9.) kommunikáció című fejezetét egy Hegedüs Gézáról készült joviális fotó és egy tőle származó versidézet nyitja meg. Hegedüs valaha nagyon népszerű ifjúsági író volt, de ahogy a diktatúra legtöbb ismert alkotója, ő is a rezsim hálózatához tartozott. Kemény jelentéseket adott mások mellett Ignotus Pálról, és külön tervvel is jelentkezett a magyar antikommunista emigráció bomlasztására. Jutalma megvolt: zsákszámra jelentek meg a könyvei. S ami a legszebb: évtizedekig azon a Színművészetin tanított, ami még most is kultúrharc egy legfontosabb színtere.
A terrorszervezetek egykori tisztjei irányították a magyar kultúrát – Komlós János (ÁVH), Kardos György (Katpol), Sarlós László (Katpol)
Vörös polip: ezzel a címmel indul el a Hálózat rovat kutatójának új műsora a PestiTV-n. A szeptembertől kéthetente, csütörtök este jelentkező adásokban azt a posztkommunista hálózatot igyekszünk felderíteni, amely máig uralja, de legalábbis befolyásolja Kelet-Közép-Európát. Ebben és a következő cikkben egy olyan családot mutatunk be, amely iskolapéldának is tekinthető. Sarlós László, a Zeneműkiadó egykori vezetője feleségével együtt évekig a hírhedt és rettegett Katpolnak dolgozott, később együtt tartóztatták le őket (amikor az ÁVH lefejezte a rivális terrorszervezetet), hogy aztán a kultúra és külkereskedelem területén fussanak be nagyszerű karriert. Sarlós László az ötvenes évek második felétől már az állambiztonságnak dolgozott „Somkuthy” fedőnéven; akkor zárták ki a hálózatból, amikor Londonból hazahívták, hogy átvegye a Zeneműkiadót. Felesége ezután részt vett a Világgazdaság (a HVG elődje) megalapításában. Fiuk, Sarlós Gábor gyerekkorában Angliában élt, remekül megtanult angolul, és bár a Marxon eleinte nem tartozott az éltanulók közé, mégis remek pozíciót kapott, szabadon utazgatott külföldre. Ennek természetesen megvolt az ára: az állambiztonság megpróbálta beszervezni. Természetesen a rendszerváltás után is felfelé ívelt a karrierje, ma leginkább a PR területén ismert, de szívesen politizál, idén a Népszavában támadta kormányt. Hab a tortán, hogy a kis Sarlós karrierjét egy KISZ-titkár, Greskovits Béla egyengette. Ismerős a név? Az SZDSZ neoliberális közgazdászáról, a CEU mostani oktatójáról van szó. Azaz egy újabb csápról.
Ha Koncz Zsuzsa valódi cenzúráról akar hallani, kérdezze a halott Radics Bélát
Koncz Zsuzsa szerint cenzúra uralkodik Magyaroszágon. Régen valóban így volt. A Kádár-rezsimben számtalan zsenit tönkretettek. Radics Béla, a Taurus, a Kex, a Syrius, olyan zenészek, együttesek, amelyek hiába vártak nagylemezre. Őket üldözték, megfigyelték, megverték, tönkretették. Koncz Zsuzsa nem tartozott közéjük. Házassági ajándéka is egy nagylemez volt, amúgy meg körbeutazta a világot. Gyomorforgató, hogy a diktatúra dédelgetett királynője beszél a mostani „elnyomásról”. Publicisztika.
A KGB-hez köthető DIVSZ, Molnár Csilla halála, csődbe vitt Autoimpex – Hogyan lehet az NKE docense az érinthetetlen moszkovita Fodros István?
Az NKE címzetes docense, egy távoli ország tiszteletbeli konzulja az a Fodros István, aki az érinthetetlen, moszkvai hátterű, hálózati emberek prototípusa. Fodros már fiatalon a KGB fedővállalatának tartott DIVSZ protokoll-főnöke volt, később a Tájékoztatási Hivatalhoz került, és elvégezte Moszkvában a diplomáciai akadémiát. A nyolcvanas években a médiacár Siklósi Norbert bizalmasa lett, aki a Magyar Média élére ültette. A másik leányvállalatot maga Siklósi, a harmadikat egy MNVK-2.-es tiszt vezette. A Magyar Média rendezte a botrányos szépségkirálynő-választást, amelynek fiatal győztese később öngyilkos lett. Molnár Csilla halálát nem lehetett elkenni, a gátlástalan Fodrossal ekkor példát statuáltak, de Siklósi átültette egy másik leányvállalat, a német-magyar Autoimpex élére, ahonnan az újabb botrányok után elküldték. Már a következő évben (!). Közben még megpróbálta magának kiutaltatni Füst Milán egykori lakását. Fodrost a rendszerváltozás idején a Reformban nyíltan összehozták a KGB-vel (amit ő tagadott), abban az interjúban nyíltan a "posztkommunista Omerta" megszegésével fenyegetőzött, majd pletykalapokat indított (Pszt!), később a Diplomata és Hekus magazinokat. Utóbbiak ma is hozzá tartoznak, nyáron is bizakodó vezércikket közölt. Egy elképesztő pályafutás, amely bemutatja, hogyan mentették át magukat a Fodroshoz hasonló alakok.
Koncz Zsuzsa Kádárék Béketanácsában – Aczélék gyémántja és "elfelejtett" apósa, Boldizsár Iván
Sokan ragaszkodtak Bors Jenőhöz, a Hanglemezgyár vezetőjéhez azután, hogy a rendszerváltást követően elküldték az állami cég éléről. Koncz Zsuzsa minden megszólalásában kifejtette, mennyire közel áll hozzá és ennek ismerjük az okát. Az énekesnő lemezei sorra megjelentek a Kádár-diktatúrában, a hatvanas évek végétől következetesen felépítették, szabadon utazhatott, a tévében, a nyomtatott sajtóban rengeteget reklámozták, és ezt meg is hálálta. Bár nem szívesen beszél róla, apósa, Boldizsár Iván a rezsim befolyásos kultúrdiplomatája volt. Rákosiék, majd Kádárék fontos embere, aki a hálózathoz tartozott. Nyilvánvaló, hogy a házasságnak is kulcsszerepe volt abban, hogy megnyílt az énekesnő előtt az összes ajtó. Ennél is beszédesebb, hogy Koncz Zsuzsa még a nyolcvanas évek elején- közepén is kiállt a rezsim mellett. Tagja volt az Országos Béketanácsnak, fel is szólalt a kommunisták gyűlésén. A Béketanács elnökhelyettese ekkor is Boldizsár Iván volt. Az énekesnő a mai rendszert diktatúrához hasonlítja, de talán már elfelejtette, hogy milyen sokat köszönhetett a valódinak.
Konczék kiálltak a külkeres, moszkovita vezető mellett, Róna Péter pedig beszállt az új cégébe – Amikor leváltották a dollármilliós üzletre készülő Bors Jenőt
Tizenötmillió dolláros üzlettől esett el a hanglemezgyáras Bors Jenő akkor, amikor az Antall-kormány 1990 nyarán leváltatta. Landler Jenő Moszkvában született, külkeres unokájáért kiálltak az általa támogatott zenészek, mások mellett Bródy, Koncz és Presser, valamint az a Kocsis Zoltán, aki egyenesen diktatórikus döntést emlegetett. A magát már átmentettnek tekintő Borsnak fájhatott a pofon, éppen akkor készült összeállni a világhírű EMI-vel, a létrehozott céget ő vezette volna. Végül így is történt: az egykori cenzor az amerikás-magyar bankárral, Róna Péterrel közös kiadót alapított, amely valóban összeállt az EMI-vel. Első két lemezszerződését régi harcostársával, Koncz Zsuzsával és régi "ellenfelével", Nagy Feróval írta alá. Kutatásunk során az is kiderült, hogy Kocsis sem véletlenül állt ki annyi cikkben Bors mellett, ő is beszállt a cégbe. Bár Bors szerint a Hanglemezgyárat sikeresen vezette, valójában százmilliós veszteséget halmoztak fel a segítségével. Galla Miklós akkor bátor cikkben támadta Bors Jenőéket, röviden felsorolva, hogy hány karriert tettek tönkre, és mennyire csak a saját zsebüket nézték végig. Bors válasza aljas és cinikus volt: leantiszemizta az amúgy szintén zsidó származású előadót.
Sokba került Boros Lajosék Interpop Fesztiválja – A botrány után a KGB ölte meg az ORI igazgatóját?
„Ki számolta meg az öngyilkosokat, az elmebeteggé gyűrötteket...” – Krassó György nem véletlenül nem beszélhetett Nagy Imréék újratemetésén
Harmincegy éve, 1989. június 16-án temették újra Nagy Imrééket. A propagandista, Mindszentyt féregnek nevező Vásárhelyi Miklós beszélhetett a Hősök terén. A Katonapolitikai Osztálynak pénzért dolgozó egykori ügynök, Király Béla szintén. Ötvenhatban megtették a magukét, de előtte vállalhatatlan, megbocsáthatatlan dolgokat műveltek. Június tizenhatodikán pontosan végrehajtották a tervet, a „békés átmenet”, a gondosan kimunkált „kegyeletteljes megemlékezés” rájuk eső szerepét. Vásárhelyi a békés átmenetről, a bizalomról, a megbocsátásról szónokolt, hiszen neki is erre volt szüksége az elszámoltatás helyett. Volt, aki nem beszélhetett, még ott sem lehetett. Krassó György, a következetes, antikommunista ötvenhatos. Három évvel korábban, 1986-ban ezt mondta: „Vérrel jár a forradalom, és kevesen vagyunk? Igen, vérrel jár. Igen, kevesen vagyunk De mivel jár ez a mai, békének csúfolt állapot? Ki számolta meg az öngyilkosokat, az alkoholistákat, az elmebeteggé gyűrötteket, a lepusztult munkahelyek baleseteinek áldozatait... Mindazokat, akik köztünk élhetnének, de céltalanul, nyomorultul pusztulnak el? És akik élnek akik küszködnek még, fáradtan, reménytelenül egyre mélyebbre süllyedve a mocsárba?” Visszatekintünk 1989. június 16-ára, amikor a spiclik a buszokon parádéztak, amíg a radikális rendszerváltókat oda sem engedték a 301-es parcellához.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Az átmentett ÁVH-s sikertörténete: propagandistaként Mindszentyt is lejáratta, hogy végül Demszky Budapestjének dolgozzon
Ha egy messze földről érkező ember megkérdezné, milyen volt a magyar rendszerváltás, akkor azt felelhetnénk, hogy az a saját idejében nem történt meg, aztán mesélhetnénk neki Kanyó Andrásról. Kanyó az ÁVH-nál kezdte, majd hírszerző-tisztként dolgozott Angliában, de társaival együtt lebukott, így hazarendelték. "Újságírót" csináltak belőle, a Népszabadság és más lap hű propagandistája lett, majd külpolitikai tudósító. Amikor 1990-ben, már az Antall-kormány idején elküldték a Magyarország éléről – ahol elődje és utódja is (!) az állambiztonságnak dolgozott korábban –, a MÚOSZ és az ellenzéki sajtó kiállt mellette, ő meg pereskedni kezdett. Közben saját PR és propaganda-vállalatot alapított, ahová fiát, a danubiusos Kanyó Lászlót is bevette, és amellyel több jó munkát kapott. Benne volt a Budapesti Tavaszi Fesztiválban, a végül elmaradt budapesti-bécsi Világkiállításban, de egy másik hálózati ember segítségével a német Deutsche Telekom is őt választotta. Ekkor a cég reklám-kampányával már az Egységes Európát ünnepelte... Közben lejárató könyvet írt Mindszenty bíborosról és Horthy Miklósról is, hogy még teljesebb legyen a kép.
A Gellért-hegyi, külkeres óvodából az ég felé: Bochkor Gábornak és Kanyó Lászlónak is a hírszerző apák taposták ki az ösvényt
Cikkünk első részében bemutattuk, hogyan került a két egykori hírszerző (Kanyó András és Bochkor Jenő) fia a Danubiushoz. Nem csak a kezdeti lépésekhez kellett a jó kapcsolat és bekötöttség. Kanyó László végig apja útját követte: utóbbi a rendszerváltás után saját PR-céget alapított, amiben fia is benne volt, aki a Danubius után szintén ezen a területen helyezkedett el. Cégről-cégre járt, később az egyik legnagyobb vállalathoz került. Az öreg Kanyó közben lejárató könyvet írt Mindszenty bíborosról és Horthyról is, utóbbihoz felhasználta Horthy Istvánnét is, aki szerint az egykori hírszerzőtiszt átverte őt, hogy befeketítse a kormányzó nevét. A Kanyóéknál jóval ismertebb Bochkor Gábor ritkán beszélt kivételezett helyzetéről, de megnyilatkozása szerint természetesnek vette, hogy anyja révén a Gellért-hegyi, külkeres óvodába járhatott. Egy interjúban azt is elmondta, hogy a szintén a kivételezetteknek lehetséges Humboldt Egyetem után nem is akart rádiós lenni, de apja egyik barátja, a Rádió korábbi berlini tudósítója odavitte. Ez szinte biztosan a népszerű Fikár László volt – „Ács” fedőnéven szintén az állambiztonság egykori embere. A legérdekesebb (és jól mutatja a hálózat működését, körforgását), hogy 2003-ban Kanyó László is majdnem berlini tudósító lett. Kondor Katalinék őt akarták odaküldeni, és éppen egy újabb hálózati rádiós, a korábbi moszkvai és washingtoni tudósító fúrta meg...
Amikor a KGB meg akarta gyilkolni II. János Pál pápát – A merénylet titkos magyar szálai és hálózati újságírói
1981. május 13-án, napra pontosan harminckilenc éve próbálta egy török terrorista meggyilkolni II. János Pál pápát. Ma már tudjuk, hogy a KGB küldte a gyilkost, akit a bolgár állambiztonság szervezett be. A török bűnbanda később Bulgáriából Magyarországra menekült, itt építették tovább bűnözői-, csempészhálózatukat. Nem meglepő, Carlos, a legismertebb terrorista is itt éldegélt, itt fogadta az állambiztonság jóváhagyásával a különböző vörös terroristákat, ügynököket, az IRA és az ETA embereit. Jellemző, hogy a pápa elleni merénylet egyik háttérembere ma is Magyarországon él. Akkoriban a kommunista propaganda minden erejével a szélsőjobboldalra akarta kenni a pápa elleni merényletet, hiszen Agca a Szürke Farkasokhoz tartozott. Az állambiztonsági újságíró hálózat kiválogatott emberei írhattak a terrorista-csoportról, mint az ÁVH-s tisztből lett hírszerző, a Népszabadságnak dolgozó Vajda Péter, a katonai hírszerzéshez tartozó "Közel-Kelet-szakértő" Ónody György, a szintén az MVNK-2-öt erősítő Matolcsy Károly vagy a Vörös Hadsereg egykori kémje, Gárdos Miklós. Kétrészes cikkben dolgozzuk fel a merénylet hátterét, a kommunista hálózat részvételét az ügyben.
Havas megerősítette hálózati cikkünket, majd „amerikai maffiózónak” nevezte Gyárfás ex-üzlettársát
Havas Henrik talán akaratlanul, de pontról-pontra, szóról-szóra megerősítette hálózati cikkeinket, amelyeket a Nap-tv megalapításáról írtunk. Bár fellengzősen azt mondta, hogy sorozatom őt érintő részében alig-alig van valami, ami igaz, valójában semmit sem cáfolt meg, viszont mindent elismételt. Az öregedő médiaszemélyiség a tévébe pénzzel beszállt Bodnár Györgyöt – a mi szóhasználatunkat idézve – „amerikai maffiózónak” nevezte. Ez a Bodnár volt Gyárfás üzlettársa, az ő Sport Pluszuk fizetett olyan nagyon jól Havasnak és a többieknek. Havas is felidézte Békesi László pénzügyminiszter és Vitray Tamás alakját, akik ugyanennek a hálózatnak a meghatározó szereplői voltak. Havas egy laza félmondattal megemlítette („valami bank”) azt a Magyar Hitelbankot, amelyet Demján Sándor vezetett, és amely az összes hasonló vállalkozásba beszállt. Valamint arról az interjúról is beszélt, amelyet a legendás rádióssal, Cseke Lászlóval készített. Vele beszélgetve azt mondta: „mi lehallgatjuk a Szabad Európát, a Szabad Európa lehallgatja a Kossuthot”.
Kádár a halottak élén és véres, hazug majálisa – Miért ne ünnepeljük május elsejét?
Május elseje Kádár János ünnepe. 1957 május elsején négyszázezer ember gyűlt össze Budapesten (többségük kötelességből), hogy részt vegyen a Kádár-diktatúra nyitányán, a nagy hazugág-ceremónián. Kádár a zárt ajtók mögött ekkor már véres megtorlást, „körmenetben történő kivégzéseket” követelt, míg a világnak azt demonstrálták: itt minden rendben van. Május elseje előtte is a hazugság ünnepe volt, de ezután lett igazán azzá. Ma már a történelem szemétdombján lenne a helye, „olcsó sörbűzével, virsliszagával, a részeges MSZP-s kriptaszökevényekkel, a dülöngélő hordószónokokkal együtt. Mert hiába lehetünk büszkék azokra, akik a munkások jogaiért harcoltak, ezt az ünnepet végzetesen összekenték a fekáliájukkal a kommunisták. Őszintén: mi közünk nekünk május elsejéhez? Mit ünnepeljünk a munkásosztályon, ha e szlogen mögött emberek tízmillióit irtották ki? Miért is vegyünk részt a kommunisták kedvenc ünnepén?" Publicisztika.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
