„Harcosék” kalandjai Bulgáriában – Apró Piroska, Horn Gyula, avagy az el nem tüntetett, időzített bombaként ketyegő iratok
A bolgár hálózat leginkább Dobrev Klára néhai apjának, Apró Piroska férjének, Petar Dobrevnek köszönhetően került be a köztudatba. De a bulgáriai évek mások pályafutására is "serkentőleg" hatottak. Említsük csak a miniszterhelyettes fiát, Juszt Lászlót vagy éppen Horn Gyulát. A fiatal Horn a szovjet tanulóévek után pufajkásként vett részt a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban, majd a megszállók tolmácsaként dolgozott a Külügyminisztérium szovjet főosztályán. Ezután került Szófiába, ahol párttitkárként és besúgóként is dolgozott. Bár dossziéit feltételezhetően eltüntették, a szintén az állambiztonságnak dolgozó konzul munkadossziéjából kiderül, hogy Horn „Harcos” fedőnéven szolgálta a hálózatot. A szófiai nagykövetségen egyébként hemzsegtek az állambiztonsági tisztek, későbbi szt-tisztek és a Hornhoz hasonló törtetők. Ez azért is érdekes, mert évekkel Horn után Apró Piroska is megérkezett a bolgár fővárosba. A Bulgáriában feltűnt káderek közül ő is azok közé tartozott, akik a Szovjetunióban tanultak. Miután ő már egyetemistaként is besegített az állambiztonságnak, erősen feltételezhető, hogy ezzel a hetvenes évek elején sem hagyott fel.
A „Gorilla” és az „Együgyű” – Péter Gábor és Bálint István furcsa párja, valamint a sötét titkokat rejtő Janikovszky család
A PestiTV-n csütörtökön levetített dokumentumfilmünk (Levelek a bolondokházából) kapcsán körbejárjuk a szörnyű történet antihőseit. Most nem a saját feleségét a Lipótra juttató Janikovszky Bélát, hanem főnökét, Péter Gábort és annak „mesterét”, Bálint Istvánt. A szintén ÁVH-s Farkas Vladimir visszaemlékezése szerint Bálint folyamatosan eligazítást tartott Péter Gábornak, akin sokszor lehetett látni az elmebetegség jeleit. Vajon őrült volt? Vagy csak egy az amorális, az eszméért és a túlélésért bármire kész elvetemült kommunisták közül? Ezt nem mi fogjuk eldönteni. Az tény, hogy mártírként tekintett magára. És sem ő, sem senki nem lett elszámoltatva a bűneiért.
Sötét titkok a mesekirályságban – Janikovszkyék elhallgatott története este 10-tól a PestiTV-n!
Saját gyermekét is képes volt elraboltatni az a Janikovszky Béla, aki az ÁVH egyik legfontosabb tisztje volt. Amikor első felesége ezt nem hagyta annyiban, őt az ÁVH elmegyógyintézetbe záratta. Az ő drámai leveleit olvasván döntöttük el, hogy előbb megírjuk, aztán filmet készítünk ebből a gyalázatos történetből. Filmünket ma, csütörtökön este 10-től levetítjük a PestiTV A hálózat című műsorában. A filmet mintegy felvezetendő Máthé Áron történésszel arról beszélgettünk, hogy eljött az ideje egy korszakváltásnak. Az átmentett ÁVH-sok, a remek „humoristák”, gondoskodó „könyvkiadók”, lánglelkű „filmesek”, polgári „orvosok” történeteit, hazugságait már ismerjük. Abban nőttünk fel. Most az áldozatok történetei következnek. Hogy lássuk, mi történt az elfelejtett, gyakran teljesen ismeretlen áldozatokkal, a diktatúra elsüllyesztett embereivel.
Amikor a játszmából személyes ügy lett: Fenyő nemcsak megíratta Gyárfás „áfacsalási ügyét”, de még az üzlettársát is megverette
Folytatjuk Gyárfás és Fenyő médiaháborújának bemutatását. 1996 elején tovább folyt közöttük a harc a Nap TV-ért, látszólag Fenyő örülhetett, hiszen Gyárfás korábbi partnere, a hozzá „átállt” Székely Ferenc az MTV elnöke lett. Tavasszal Gyárfás védelmében már Horn Gyula miniszterelnökhöz fordultak, pár nappal később Fenyő utasítására megjelent egy cikk Gyárfás „áfacsalás ügyéről”, amit átvett a sajtó. Ezután jött a válasz: Princz Gábor egyik lapjában, a Magyar Nemzetben Fenyő felemelkedéséről indult egy sorozat. De Gyárfást ekkora már befeketítették. Egy későbbi interjúban elárulta, hogy szerinte e cikkek miatt fordult el tőle német partnere, amellyel meg szerette volna szerezni az MTV2-t. A Gyárfásra dolgozó újságíró titkos vallomásában azt mondta, Gyárfás meg akarta őt vásárolni, de ő nemet mondott. Egy másik információból az derült ki, hogy Fenyő megverette Gyárfás üzleti partnerét, akit korábban arra akart rávenni, hogy Gyárfás ellen dolgozzon. Tény, hogy a háború egyre inkább eldurvult – személyes ügy lett.
Miért változtatott nevet Vámos Miklós? Mit írt Haraszti Miklós a disszidensekről? – Íme, a Munkásőrség kedvenc bandája, a menő Gerilla!
Mi az? Kik azok? Rajongott értük a Munkásőrség szerzője, a diktatúra egyik megtorló főkáderétől, Tömpe Istvántól pedig díjat kaptak? Segítünk még. Egyik legkedveltebb számukat a Tiszába benzint öntő „disszidensekről” írták. Tagja volt a bandának Rajk László egykori titkárának a fia, az akkor még Vámos Tiborként szereplő Vámos Miklós. A szövegíró és háttérember pedig az a Haraszti Miklós volt, aki akkor KISZ-es költőként és munkásmozgalmi „dalkutatóként” próbálta megváltani a világot. A válasz: a Gerilla! A Kádár-rezsim egyik legbizarrabb együttese, amelyet egy egész szakma gyűlölt, s amelyet mindenhol futattak. Amíg kipukkant. Vámos sem lehetett túl büszke erre az antréra, mert még ebben az időben „Vámos Miklósra” változtatta az írói nevét és innentől szakmányban megjelenő művei már így jelentek meg.
1972 márciusa: az antikommunista egyetemista letöltendőt kapott, a maoista ellentüntető Demszky végül főpolgármester lett
Emlékezzünk 1972. március 15-re, amikor még börtön járt azért, ha valaki a „nem megfelelő helyen”, a „nem megfelelő témákról” beszélt. A fiatal fizikushallgató, Szalay Miklós letöltendőt kapott azért, mert az örökmécsesnél szónokolt. Ezek a forradalmi megmozdulások dühítették fel annyira az ELTE maoistáit, szélső-, új-, stb.-baloldaliait, hogy ellentüntetést szervezzenek. A vöröskokárdás, a Tanácsköztársaságra emlékező megmozdulást az a Demszky Gábor vezette, akit bár letartóztattak, végül semmi baja nem történt. Nem csoda: impexes, pénzügyis szülei biztos "szocialista" hátteret nyújtottak. Szalay Miklóst a börtönben megfigyelték, „Alföldi” fedőnéven egy börtönspicli biztosan jelentgetett róla. Kiszabadulása után mosógépszerelőként dolgozott. Demszky? "Demokrata", "liberális", majd főpolgármester lett. Párhuzamos történetük jól jellemzi mind a hetvenes, nyolcvanas éveket, mind a teljesen félresikerült rendszerváltoztatást.
A keresztre feszített lelkész – Az elhallgatott gyömrői gyilkosságok háttere (Szívszorító műsor a PestiTV-n)
Levágták a nemi szervét, majd keresztre feszítették azt az ártatlan lelkészt, akinek az volt az egyetlen bűne, hogy Istent szolgálta. Ez a förtelmes bűnt is az a vörös karszalagos brigád követte el, amely 1945 után Gyömrő és környékét terrorizálta. Ők álltak a hírhedt, de évtizedekre felejtésre ítélt gyömrői gyilkosságok mögött. A bűnözők persze amnesztiát nyertek (kétszer is), a rendszerváltozás után sem lehetett szó igazságtételről. Erről és a többi kommunista erőszakszervezetről (R-gárda, Munkásőrség, ÁVH) beszélgettünk Máthé Áron történésszel a PestiTV-n. A műsorban szívszorító részleteket látunk a néhai hozzátartozók emlékeiről.
Miért vádolhatják Gyárfást a Fenyő-gyilkossággal? Egy nyilvános magánháború titkai 1. – Az áruló barát és a Nap TV
Idén is folytatódott, folytatódik Gyárfás Tamás pere, a tét komoly. A vád szerint Gyárfás felbujtóként vett részt az egykori médiamogul, Fenyő János meggyilkolásában. Az 1998-ban agyonlőtt Fenyő felemelkedéséről több cikkben írtunk, most azt járjuk körül, hogyan lettek riválisokból gyakorlatilag ellenségek a kilencvenes években. Bár kiderült, hogy 1994-ben egy jól értesült cikk szerint még közös tévéről is tárgyaltak, a viszony hamar elmérgesedett. Elsősorban azért, mert Fenyő megirigyelte Gyárfás Tamás Nap TV-jét és azzal „járó” politikai befolyást, kapcsolati hálót, üzleti hasznot. Ezért egyszerűen megpróbálta azt „lenyúlni” Gyárfástól, a terv első lépése sikerült: elcsábította Székely Ferencet, a Nap TV egyik alapítóját, akit Gyárfás a „legjobb barátjának” nevezett. Fenyő megpróbálta teljesen kiszorítani Gyárfást a Nap TV-ből, amit utóbbi csak nagy nehezen tudott „visszaszerezni”. Közben elveszítette az akkor már tévéelnök (!) Székelyt, amit saját elmondása szerint is alig-alig tudott megemészteni, „átállását” személyes árulásnak tartotta. Fenyő nem elégedett meg ennyivel: oknyomozó újságírókat állított Gyárfásra, akik meg is írták utóbbi áfacsalási ügyét, majd az atlantai úszóbotrányból csináltak óriási botrányt, ami után Gyárfás színleg lemondott az úszóelnökségről. Utóbbi tényleg sokat veszíthetett: egy interjúban azt mondta, hogy azért esett el a saját tévé lehetőségétől, mert külföldi partnerei visszaléptek a médiában látott „lejárató” cikkek hatására.
Az agyonvert újságíró balladája – Borvendég Zsuzsanna és Zelei Miklós Mező Gáborral beszélgetnek az átmentett hálózatról
Érdemes most nyolckor bekapcsolni az M5-öt. A Média lenyúlásának titkos története című könyvemről és az újságírói, tévés hálózatról fogunk beszélgetni a köztévén az Ez itt a kérdés című műsorban. A műsorban Borvendég Zsuzsanna történésszel és – az interneten bejelentkezve – Zelei Miklós íróval, újságíróval járjuk körbe a témát, a műsorvezető Gulyás István lesz. Az estére készülve eszembe jutott ez a gondolat: mi történt volna akkor, ha valaki már 1991-ben megírja ugyanezt a könyvet? A feladat persze lehetetlenség, hiszen messze nem volt annyi irat, információ elérhető. De nemcsak emiatt lett volna (vagyis volt) borzasztóan nehéz a helyzet. Valószínűleg egyetlen vezető kiadó sem vállalta volna fel a művet, reklámkampányról, kritikákról szó sem lehetett volna. Maradt volna az aluljáró, a magánkiadás és talán a teljes feledés. Ezzel az írással emlékeznék azokra a bátrakra és lázadókra, akik a legnagyobb ellenszél idején szembe mertek szállni a hálózattal. Akkor is, ha ennek életük volt az ára.
Bacsó Péter, Pelikán és az utolsó médiacár – A New York-palotát végül nem tudták megszerezni
Mindenre rá akarta tenni a kezét az a posztkommunista hálózat, amely a rendszerváltoztatás során szinte a teljes magyar médiát részben megtartotta, részben megszerezte, részben megteremtette. Az egyik kulcsszereplő a komoly szovjet kapcsolataival kérkedő Siklósi Norbert volt, aki mai tudásunk szerint egyenesen a KGB-hoz volt bekötve. Siklósit csak médiacárként tisztelték és szerették azok, akiket felemelt. A kilencvenes években adott interjújában csak azt fájlalta, hogy a nagyhatalmú üzletemberrel, Demján Sándorral nem szerezték meg az egykori Állami Lapkiadót, a Pallast, amivel talán a New York-palota is az ő érdekeltségükbe került volna. Helyette Bacsó Péter filmrendezővel saját céget alapított, amivel először a hirdetési piacra akartak betörni, aztán "fillérekért" megszerezték, majd tönkretették az Esti Hírlap című lapot. Jellemző a hálózati összefonódásra, hogy az Esti Hírlap utolsó főszerkesztője a korábban a Reform elindításában tüsténkedő egykori állambiztonsági ember, Tőke Péter, azaz "Hidas" titkos munkatárs volt. Mert minden szál összeért.
BRÉKING: Dobrev Klára elhatárolódott az Apró-Dobrev klántól – Távlati tervei szerint visszavonul a politikától és kolostorba vonul
Egységesen elutasítja Dobrev Klára azt a diktatúrát, amelyből ő és a klánja kiemelkedett. Elutasítja nagyapja, Apró Antal örökségét, azt a vörös hálózatot, vörös Hydrát, amely mind anyját (Apró Piroska), mind apját (Petar Dobrev), mind nagybátyját (az ex-állambiztonsági tiszt ifj. Apró Antalt), mind férjét (Gyurcsány Ferencet), mind őt felemelte. Dobrev Klára ezek szerint nemet mond arra a hálózatra, amely Brüsszelbe repítette, és amelynek köszönhetően komolyan vehető miniszterelnök-jelöltként gondolnak rá a megvezetett százezrek. Az a Dobrev Klára, akinek egyetlen mérhető politikai teljesítménye az volt, hogy klánjának köszönhetően a bukott szt-tiszt miniszterelnök, Medgyessy Péter kabinetfőnöke lett. Aki aztán kurtán-furcsán megbukott. Örvendezzünk, mert úgy tűnik, Dobrev felébredt. Nemet mondott a kommunizmusra, elszakítja magát az emlőtől és nyilván a politikai visszavonuláson gondolkodik. Bűnös családja nevében visszaadja a diktatúrában elzabrált villát, elhagyja Gyurcsány Ferencet és kolostorba vonul. Vagy mégsem?
A vörös polip csápjai: Berecz János felesége és lánya is szt-tiszt volt, előbbi halála mögött a szovjeteket sejtették, utóbbi ma Brüsszelnek dolgozik
Tavaly ünnepelte kilencvenedik születésnapját Berecz János, az MSZMP egykori nagyhatalmú embere. A bulvárlapok azon lelkendeztek, hogy felesége, Sáfár Anikó a halálból hozta vissza. A cikkek címében már csak a színésznő „férjeként” szerepelt. Változó idők... Berecz János mindenképp unikális figura, lánya és első felesége is szigorúan titkos tiszt volt. Előbbi, Berecz Marianne még tavaly is egy furcsa brüsszeli szervezetnek dolgozott és szomorkás szemmel koszorúzott. Valószínűleg ugyanott van ma is. Berecz első felesége már nincs köztünk, a nyolcvanas években halálos balesetet szenvedett, az akkori újságíró-pletykák szerint a szovjet titkosszolgálat tette el az útból. Tény, hogy Berecz alaposan körbebástyázta magát: öccse a III/III. ezredese és párttitkára volt. Egy párhuzamos világban talán Berecz lányából lehetett volna „Dobrev Klára”, de végül minden máshogy alakult. Egy a száz átmentés közül a február végén már kapható, most már előrendelhető könyvemből.
Ha ezt Mester Ákos tudná! A 168 Óra mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt – Előrendelhető Mező Gábor médiaátmentős könyve
Február végén megjelenik A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy hogyan szerezte meg, illetve tartotta meg a posztkommunista hálózat a kulcspozícióját a magyar médiában. Most egy olyan történetet villantok fel, amelyet korábban még nem publikáltam, és amely a 168 Óra elindításáról szól. Kiderült, hogy az ismerten baloldali lap és a Tallózó mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt, egészen pontosan az a Delta Könyvkiadó, amelyet a legfontosabb időszakban az MNVK-2. tisztje vezetett. A háttérben felbukkan Siklósi Norbert, a médiacár és persze Demján Sándor is. A 168 Óra elindításában egyébként Mester Ákosék mellett az MSZMP KB korábbi hírhedt munkatársa, Agárdi Péter is komoly szerepet vállalt. Utóbbi mind a Tiszatáj, mind a Mozgó Világ elleni akcióikban is részt vett, együttműködve az állambiztonsággal. Az is sokatmondó, hogy a 168 Óra mögött álló Háttér Kiadó (benne a Deltával) akkor szállt ki a két lap mögül, amikor 1990-ben a többi állambiztonsági testvérvállalat is lebukott. A vizsgálat elindult, a Háttér Kiadó feje, Erdei Grünwald Mihály pedig az ébredő antiszemitizmusra hivatkozva hirtelen Izraelbe költözött, hogy a két lap a Demján Sándor érdekkörébe tartozó Reformhoz, illetve a Mai Nap Kft.-hez kerüljön... A kígyó ismét a saját farkába harapott.
Bauerék és Eörsiék – ÁVH, Munkásőrség, Komplex, SZDSZ, DK, avagy a hálózati családok fényes ösvénye (Leleplezés a PestiTV-n)
A DK-s Bauer Tamás idén elérkezettnek látta az időt egy alapos történelemhamisításra: már-már áldozatnak állította be apját, az ÁVH néhai hírhedt alezredesét, Bauer Miklóst, akire ráragadt a „körmös Bauer” gúnynév. Valóban az volt? Saját jelentése szerint megpofozta és leköpte (!) a megkínzott Ries István minisztert. De benne volt sok-sok koncepciós ügyben, ártatlan emberek halálával járó játszmákban. Bauert Péter Gáborékkal együtt vették elő a kommunista hatalmi harcban, de a haja szála sem görbült: előbb az Igazságügyi Minisztériumhoz, majd a Komplex külkeres vállalathoz került, ahol egy bizonyos Eörsi Mátyás lett a beosztottja. Ez az Eörsi volt az, aki a rendszerváltás után SZDSZ-képviselőként maga mellé vette az öreg Bauert az ügyvédi irodájába (ma már persze Eörsi is DK-s). De más egykori ÁVH-s is alkalmazott, Bárd Károly is Eörsi embere lett, Bárd az iroda képviseletében egy harmadik rettenetes figurát, a szintén ex-ÁVH-s Vajda Tibort képviselte a kilencvenes években egy egykori áldozat ellenében. Műsorunkban beszélgetőtársunkkal, Máthé Áron történésszel nemcsak az egykori „ÁVH-s baráti kört”, a két Eörsit és a két Bauert leplezzük le, de bemutatunk jó pár átmentett ÁVH-s gazembert. Például Komlós Jánost, Janikovszky Bélát, Kardos Györgyöt, Hárs Jenőt.
Amikor nem akarták beengedni a Fehér Házba Gyurcsányék későbbi nemzetbiztonsági szóvivőjét, az ÁVH-s Vajda Pétert
Néha az ÁVH-s „újságírók” is „pofára esnek”. Vajda Péter megtestesíti az elsinkófált rendszerváltást. Emberünk az ÁVH-nál kezdte, ahol állítólag feljelentette társát, a későbbi Paul Lendvait. Ezután Vajda a hírszerzéshez került, majd „újságíró” lett, moszkvai, majd washingtoni tudósító, az egyik legismertebb „csillag”. Akkor is Amerikában dolgozott, amikor 1982 tavaszán be akart menni a Fehér Házba. A múltját nyilván ismerő amerikaiak viszont nem akarták: az Interpol segítségével megpróbálták lekáderezni a magyar állambiztonságot, egyszerre provokálva és tesztelve azt. A BM természetesen hazudott Vajdáról, aki 1990 után is tovább emelkedett. A rendszerváltás után a Népszabadság belpolitikai rovatvezetője lett, majd Gyurcsányék alatt érte el a legelképesztőbb állomást: a Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője lett. Rövidesen leleplezték, de ezután sem mondott le, még 2010-ben is szóvivőként emlegették.
Apró-klán, átmentett szt-tiszt és a KISZ vezető emberei: a Hálózat a rendszerváltás után is megszállva tartotta a Hungexpót
A Hungexpo átmentésének története egész rendszerváltásunk, rendszerváltozásunk állatorvosi lovának tekinthető. A hálózat 1990 előtt és után is a markában tartotta a céget. A Horn-, majd a Medgyessy-/Gyurcsány-kormány alatt fantasztikus figurák tűntek fel a vállalatnál. Soroljuk: maga Apró Piroska, egy Dégen István nevű egykori szt-tiszt, Marjai József egykori miniszterelnök-helyettes, Barabás János a KISZ KB egyik titkára. De vannak még: felbukkant Apró Piroska vejének, Gyurcsány Ferencnek az egykori KISZ-es társa, Nagy Imre, valamint az szt-tiszt Medgyessy Péterhez sorolt Tunyogi László, aki az MSZMP KB munkatársa volt. Felesége meg Medgyessy főtanácsadója. Persze utóbbi, az említett Tunyoginé is a belső körből érkezett: anno a KISZ KB munkatársa, majd osztályvezetője volt. Naná, hogy a hálózati újságírók sem maradhattak ki: Forró Tamás, az egykori titkos megbízottból lett „sztárriporter” is feltűnik, de az a Meruk József is, akit a rendszerváltás előtt és után is „sajtófőnökként” emlegettek a Hungexpóval, illetve a BNV-vel kapcsolatban. És, hogy a szálak még jobban összeérjenek: 1990 után az a Sarlós Gábor lett a Hungexpo „PR-igazgatója”, akiről korábban már írtunk. Sarlóst az állambiztonság „társadalmi kapcsolatként” kezelte, és bár végül nem szerveztek be, erre hálózati kapcsolatai miatt nem is igazán volt szükség. Sarlós is tipikus aranyifjú: apja katpolos tisztből lett fedett állásban dolgozó hírszerző, már csak ezért sem tekinthetjük véletlennek, hogy éppen az ő fia kapott ilyen pozíciót a Hungexpónál. Egy cég, amelynek története világosan megmutatja, mennyire tökéletesen és pofátlanul sikerült a posztkommunista hatalomátmentés.
Vargát elüldözték, Albertet lejáratták, Novákot beszervezték – Kádárék gyűlölete és az Európa-hírű Ferencváros szétverésének története
Rákosiék szétverték, elvették a nevét és a színeit. Kádárék már finomabb, agyafúrtabb módszerekkel dolgoztak a Ferencváros ellen. Már 1960-ban elhatározták, hogy középszerűvé teszik: ezt ki is mondták egy MSZMP-ülésen. Meg is történt: Albert Flóriánt előbb szabadjára engedték, aztán lejáratták, Varga Zoltánt elüldözték, a fantasztikus edzőnek, Lakat Károlynak is mennie kellett, másokat – köztük Novák Dezsőt – pedig beszerveztek, így tették tönkre morálisan. A diktatúra ismét győzőtt: az 1965-ben még Vásárvárosok Kupája-győztes Fradi a hatvanas évek végére szétesett, a rendszerváltásig mindössze kétszer nyert bajnokságot. Kétszer. Borsi-Kálmán Béla történész játékosként együtt futballozott Albertékkal, ott volt, látta az egészet. Vele beszélgettünk.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
