Bochkor Gábor és Kanyó László: hírszerzők gyermekei a Danubiusban, avagy így termelte ki az utánpótlását a hálózat
„Nagyképűség és semmibe vétel” – Vitézy László nem érti, hogyan lophatják el Hajdu Szabolcsék filmtörténeti művének a címét (PS-interjú!)
Nem érti Vitézy László filmrendező, hogy fiatalabb kollégája, Hajdu Szabolcs hogyan lehet annyira nemtörődöm és tiszteletlen, hogy filmjének a Békeidő címet adja. Ez ugyanis Vitézy Lászlóék legendás filmje, amit a Kádár-diktatúrában az egyik legbátrabb alkotásnak tartottak. A címadás nem csupán etikai, de jogi problémát is felvet: ugyanis nem csak a film, hanem minden eleme, így a címe is jogvédett. A Duna Tv annyiban már állást foglalt, hogy szerdán 21.55-től levetíti a régi alkotást, megváltoztatva a műsorát. Vitézy a PS-nek elmondta, hogy ez nem generációs harc, hanem a művészethez való liberális és konzervatív viszony szemben állása. „Nyíltan és leginkább durván politizálnak, olyan színészekkel dolgozik [a provokátor Schilling Árpád], akik a legszélsőségesebb akcióktól sem riadnak vissza, én ezzel semmilyen közösséget nem vállalok – mondja portálunknak. – Szabolcs szerint megfér a két Békeidő egymás mellett, de ez üres szólam a számomra.” Tény, hogy Hajdu már a 2002-es választás idején politizálni kezdett, amikor liberális társaival megzavarták Káel Csaba filmjének bemutatóját az Urániában. Ezzel nemcsak rendező-társukat bántották élete egyik legfontosabb pillanatában, de nyíltan részt vettek a Fidesz elleni kampányban.
A kommunista hírszerzés állt a Danubius Rádió mögött? Halott szépségkirálynő, eltűnt milliók és egy élelmes külkeres kalandjai
Médiaátmentős sorozatunkat a Danubius Rádió megalakításával folytatjuk. Az ország első kereskedelmi rádióját "természetesen" egy külkeres, a ma már ismeretlen Varga György indította el 1986-ban, aki mögött megtalálhatjuk "régi ismerősünket", Siklósi Norbert elvtársat. A médiacézárt. Varga a rádió megalapítása előtt a Lapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyettese, így Siklósi bizalmi embere volt, és gazdasági szakemberként ott serénykedett a vállalat állambiztonsági-hírszerzési leányvállalatainál. Például a Deltánál, amelynek főigazgatója az MNVK-2. egyik tisztje volt, vagy annál a Magyar Médiánál, amelyet a moszkovita, többek által a KGB-hez sorolt, amúgy még ma is aktív Fodros István vezetett. Az említett Magyar Média nem csupán a botrányos szépségkirálynő-választást rendezte meg 1985-ben, de egy olyan segélykoncertet is, amelyen a legnagyobb sztárok is felléptek, a pénz mégis eltűnt, illetve "nem jött össze". Arról a botrányról sem írhatott a korabeli sajtó, a főszervező Presser Gábor egy szót sem nyilatkozott a kudarc után. Varga hátterét látva nem meglepő, hogy a Danubiust is szoros szálak fűzték a kádári hírszerzéshez, és az sem meglepő, hogy a rádió külkereskedelemmel is foglalkozott (!), többek között egy nemzetközi szélhámos amerikai autóit árulta. A rádióhoz felvett munkatársakat gondosan kiválogatták. Volt közöttük ügynök, több nyilvánvalóan hálózati ember, de ott indította be karrierjét egy korábbi hírszerző-tiszt fia, valamint egy másik hírszerző-újságíró gyermeke is. Megmutatjuk a Danubius valódi hátterét.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Soros és a CIA, Mogiljevics és a KGB, avagy a krízisek bábmesterei – Bemutatjuk a felforgatás titkos forgatókönyvét (videóval)
Miben hasonlít a CIA (kavarjon az adott országban Mark Palmer vagy Soros György) és a KGB, avagy utódja, az FSZB? A felforgatásnak ugyanazt, de legalábbis nagyon hasonló módszerét alkalmazzák az összes célországban. Cikkünkben (főleg magyarországi példákkal alátámasztva) bemutatjuk, hogy hogyan. Ehhez egy néhai szovjet hírszerző lesz a segítségünkre. A nyolcvanas években az egykori KGB-s Bezmenov (aki papíron újságíró és követségi alkalmazott volt) egy érdekes, egyórás előadásban elmagyarázta a felforgatás módszereit, amit Magyarországon mind a Tanácsköztársaság előtt, mind '45-től, majd a rendszerváltás után, és 2010-től felerősödve megfigyelhettünk. Az első cél a destabilizáció, a célország teljes meggyengítése. Kulcsterületek a vallás, az oktatás, a társadalmi szervezetek, az adminisztráció és jog, a hadsereg és a munkavállalás terepe. Ezeket kell megszállni, megfertőzni. A Bezmenov által ismertetett módszerek (vallás gyengítése, civil szervezetek bevetése, szociális egyesületek támogatása, értéktelen tárgyak tanítása és erőltetése) ma is pontosan megfigyelhető.
Valahogy mindig félúton, valahogy mindig célkeresztben – Tíz éve halt meg Varga Zoltán, a diktatúrában és később is lejáratott futballzseni
Tíz éve hunyt el Varga Zoltán. Játékosként és edzőként is százezrek rajongtak érte. Az egyik legzseniálisabb futballista volt, de disszidálása után igazán sehol sem tudott megragadni, pedig Cruijff utódja lett az Ajaxban. Itthon lejáratta a kommunista sajtó, újságíró-ügynökök és KISZ-káderek írtak róla gusztustalan cikkeket. A sportvezetés elérte, hogy eltiltsák, aztán – szinte biztosan ártatlanul – meghurcolták egy bundabotrányban. Miután a kilencvenes években hazatért a Fradihoz, először imádták, de aztán összezördült a csapat több alapemberével, és a média nagy része is végig ellene volt. A sajtóhadjáratot nemezise, Hegyi Iván vezette, aki a Népszabadságban mindent megtett Varga ellehetetlenítéséért. Sikerült: a magyar futball velejéig züllött, kilencvenes-kétezres évekbeli mocsarában Varga képtelen volt alkotni. Őszinte, a konfliktusokat nem kerülő, hanem abba beleálló egyénisége tökéletes ellentéte volt annak a kádári korszakból eredő mutyivilágnak, amely végül megsemmisítette őt. Cikksorozatunkkal emlékezünk rá.
Bolondokházába zárt feleség, a történet, amitől még az ÁVH-s tiszt is undorodott – Délután négykor levetíti a Hír Tv a dokumentumfilmünket
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Princz Gábor, a "Keresztapa": a tökéletesen felépített hálózat '98-ban olyan pofont kapott a Fidesztől, amelyet képtelen volt megbocsátani
A vörös polip különösen visszataszító csápja: Kende Péter, aki a KISZ propagandistájából Princz bizalmasa és ifjabb Apró barátja lett
Kende Péter az ELTE jogi karán végzett, majd közel tíz évig a KISZ egyre fontosabb kádere volt. Vezette a kommunista szervezet vezetőképző iskoláját és a budapesti propagandaosztályt is. Később átment a Siklósi Norbert vezette Lapkiadó Vállalathoz jogásznak, akkor, amikor a Lapkiadónál Siklósi különböző állambiztonsági, hálózati leányvállalatokat hozott létre, amelyekkel új lapokat indítottak. Kende volt az, akit a vállalat küldöttnek javasolt a „reformerek” felfutásának idején, rajta kívül a moszkvai tudósító Kerekes Andrást és a Kapu egyik alapítóját, Földesi Józsefet akarták küldeni. Utóbbi ugye a Kapu egyik legismertebb embere volt, azé az újságé, amelyet Siklósi részben állambiztonsági cége, az Interedition hozott létre. Kende a Pesti Műsort kapta meg, ő vezette a lapot, és az azonos nevű céget, amely mögé a Postabank és a Dunaholding is beállt. Princz Gáborék első lapja a Pesti Műsor lett, így találkozott újra a két KISZ-es, hiszen Princz is benne volt a KISZ kerületi bizottságában. Nem meglepő, hogy a szocialisták hatalomra kerülése idején, 1994-ben Kende lett a Postabank sajtóholdingjának a vezetője. Kende később két Orbán Viktort lejárató könyvvel vált hírhedtté, majd azzal, hogy megírták, közös cége volt a korábbi állambiztonsági tiszttel, Nagy Lajossal. Ekkor derült ki az is, hogy Kende jó barátja lett ifjabb Apró Antalnak, és cégében Apró Piroska korábbi titkárnője, a néhai Nagy Lajos felesége is benne volt. A vörös polip közelről, avagy Kende Péter felfutása.
Princz Gábor moszkovita apja Apró Antal „lakája” volt – Az Apró-klán és a szovjetek állhattak a Postabank-vezér felemelkedése mögött
Princz Gábor alig harminckét évesen a frissen megalakított Postabank vezére lett. Mindig találgatták, hogy hogyan ejtőernyőzött ennyire fontos kulcspozícióba, sokan még mindig azt hiszik, hogy az ÁVH-s Princz Gyula fia volt. Nem. Apja Princz György volt, akit Princz Gábor egyszerű közgazdásznak hazudott a különböző interjúkban, azt tódítva, hogy normális, átlagos családban élt. A moszkovita Princz György nem volt átlagos, a Szovjetunióban dolgozott külkereskedőként és diplomataként (Princz Gábor Moszkvában született), de ennél is fontosabb, hogy hazatérve Apró Antal bizalmasa, erősebb megfogalmazása szerint a "lakája" lett. Princz egyik fia a rendszerváltás idején a Postabank élére repült, másik fia a nyolcvanas években egy szovjet-magyar vegyesvállalatot vezetett, tovább járva azon az úton, amin apja a kommunista diktatúrában elindult. Princzék tágabb értelemben az Apró-klánhoz tartoztak, ezt kiderítve már világosabb, hogyan is lehetett Apró Antal lánya, Apró Piroska később a Postabank felügyelőbizottságának az elnöke. Princz Gábor felemelkedése, 1.rész.
Az egyik golyót kapott, a másik Lovagkeresztet: Fenyő tavaly kitüntetett ügyvédjének vallomása a Vico sötét ügyeiről
„A Fenyő Jánosnak az volt az elmélete, hogy ő legálisan akar >lopni
Békére lelhetnek a besúgottak? – Szabó István nem veszi át az életműdíjat, avagy utoljára a „Képesi-ügyről”
Kezdjük a jó hírrel: Szabó István ma, február huszonhatodikán bejelentette, hogy nem veszi át este a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíját. Vehetjük ezt kisebb sikernek a posztkommunizmus, az elkenés, a történelemhamisítás elleni harcban. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy miért is méltatlan Szabó István az életműdíjra. „Képesi” fedőnéven sokakról jelentett ügynökként, volt, akit négyéves szilenciummal sújtottak később, mást letartóztattak, és végül az öngyilkosságba menekült. Szabó először hősies lépésként állította be ügynökösködését, később – pár éve, amikor portálunkon a cikkek megjelentek – már nem nagyon mondott semmit. Bocsánatot nem kért, a film eszközeit sem használta fel a szembenézésre. Erre neves pályatársa sem volt hajlandó: Jancsó Miklós, amikor arról kérdezték, miért is küldött már befutott rendezőként tortát a hatvanéves Aczél Györgynek, teljesen szétkente a választ. Szerinte csak egy gesztus volt. Sok-sok ilyen gesztustól működött olyan remekül a diktatúra.
„Meg akarnak ölni, már csak így járhatok” – Médiacézár a célkeresztben, avagy Fenyő János elhallgatott évei
Részegen, egy UZI-val és egy pisztollyal felfegyverkezve botorkált hazafelé Fenyő János 1998 elején, pár héttel a halála előtt. Egy fotós kollégája vallotta ezt, aki találkozott vele a BAH-csomópont környékén. Fenyő a sírás határán volt, és azt mondta: „Meg akarnak ölni baszd meg, már csak így járhatok”. A Fenyő-gyilkosság ügyében éppen most megy a per, ennek apropóján folytatjuk Fenyő felemelkedésének és halálának történetét. Most az amerikai időszakra koncentrálunk, azokra az elhallgatott, nem ismert évekre, amikor Tasnádi Péter szerint Fenyő az amerikai magyar maffia segítségével megszerezte az őt gazdaggá tevő hollywoodi filmjogokat. Felbukkan egy titokzatos fiatalember, Székely Herbert, aki Fenyő bizalmi embere lesz, és Fenyő másik barátja, Perczel Tamás szerint az állambiztonsághoz köthető. Erre bizonyítékunk nincs, de Perczel jól értesültségére igen: ő maga közeli kapcsolatban volt a BM-mel, az állambiztonsággal. Az tény, hogy Székely segít Fenyőnek megszerezni a filmjogokat, majd később fegyverkereskedelemmel kezd foglalkozni, Milipol nevű cége ma is aktív, a magyar állammal is üzletel. Fenyő felemelkedése 2. rész, avagy a média lenyúlásának története.
„Erdélyből jön a frissítő szél” – Sok konzervatív filmes még mindig fél, hogy kiutálják a szakmából (Vitézy László-interjú, 2. rész)
„Erdélyből jön a frissítő szél. Az ott szocializálódó fiatalok találtak rá arra a hangra, amely elég bátor, kritikus és fájdalmas igazságokat hordoz” – mondja Vitézy László filmrendező az örök, de most feléledő kultúrharcról. „Az én álmom, amit elmondtam, hogy minden pénteken le legyen vetítve egy magyar tévéfilm. Friss alkotás minden második héten, közöttük a tavalyi darabok ismétlése. Ez azt jelentené, hogy huszonnégy film kellene. De legalább ilyen fontos, hogy végre felmutassunk sztártanárokat, sztárművészeket és sztárorvosokat a nemzeti oldalon. Olyanokat, akik nagyon magas szakmai színvonalat értek el, Magyarországon dolgoznak, és nem tudunk róluk.” Kultúráról, a rendszerváltásról, filmekről beszélgettünk Vitézy Lászlóval – 2. rész.
„Áldás volt a jobboldal őszi veresége, mert sokan önteltek lettek” – Vitézy László filmrendezővel beszélgettünk a kultúrharcról és a múlt kibeszéletlen traumáiról
Vitézy László új filmje, a Házasságtörés bemutatója előtt azt mondta, hogy küldetése van. Azt szeretné, hogy olyan filmek készüljenek, amelyekben magyar szerzők művét dolgozzák fel magyar rendezők, magyar színészekkel. Rendezőként a tévéfilmek segítségével emelné fel a magyar népet, mert a mozit már száz éve kisajátították a liberálisok, akik paprikajancsikat neveltek a nézőkből. Vitézyvel a jobboldal hibáiról is beszélgettünk, amely mintha folyamatosan elveszítené a kultúrharcot száz éve, ráadásul megjelent soraikban a hübrisz, az önteltség. Igaz, a kultúrát tekintve nehéz úgy teljesíteni, ha az elmúlt hetven évben minden fontos területét kisajátítottak a kommunisták, majd a liberálisok, és a saját kádereiket, embereiket építették fel. Interjú Vitézy Lászlóval, tabuk nélkül. 1. rész.
A börtönből a Mazsihisz ügyvezetői székébe – Kunos Péter és Kovács Mihály agrobankos botránya a modellváltó hálózat működésének iskolapéldája
Az agrobankos Kunos Péter és Kovács Mihály ügyén tökéletesen be lehet mutatni a modellváltó, posztkommunista hálózat működését. Az aranycsempész Kovács Mihály Grósz Károly támogatásával és lekenyerezésével lett az átalakulás meghatározó embere a rendszerváltozás során. Mindenkit meglepett, amikor őt és társát, Kunost 1994-ben letartóztatták, éppen a Horn-kormány hatalomátvétele után. Kovácsék kiszabadításáért hadjáratot indított a balliberális elit: Popper Péter (aki az állambiztonság tanárából addigra már Horn tanácsadójává vált) dörgő hangú cikkben feddte meg a rendőrséget az ÉS-ben, majd ő és társai – mások mellett Jancsó Miklós rendező, Bálint András színész, Sárközy Tamás jogász és Makk Károly rendező – elmentek a tárgyalásokra. Először ünnepeltek, aztán botrányt csináltak, miután a Legfelsőbb Bíróság börtönre ítélte Kunost. Hogy volt-e valaki közülük, aki benne volt abban a 211 csókosban, akit még a bank csődje előtt értesítettek, hogy kivegyék a pénzüket? Nem tudjuk, de azért vélelmezhetjük. A páros érdekében jogászok, ismert értelmiségiek, bankárok, politikusok is felléptek, bemutatva az akkor megkerülhetetlen, az ország minden fontos területét (kultúra, média, bíróság, pénzügy) uraló hálózat erejét. Csattanóként: tudják, ki mentette fel első fokon Kovácsékat? Ugyanaz a Diós Erzsébet, aki Tocsik Mártát, majd Princz Gábort is felmentette... Hálózati, pénzügyes kitérő, avagy a média lenyúlásának története (16. rész).Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
