extraprofitadó
A kisbenzinkutak adóterhe miatt fordult a kormányhoz az FBSZ (Videó)
Hétfőn demonstrációt tartott a Független Benzinkutak Szövetsége a Karmelita kolostor előtt, ahol átadtak egy petíciót a megjelent illetékeseknek. Ebben az extraprofitadóról szóló kormányrendelet módosítását kérik a kormánytól, mivel az FBSZ állítása szerint ez nehéz helyzetbe hozza a "magyar családi tulajdonban" lévő kisbenzinkutakat. 2024. január 1-től az Európai Unió jogrendjéhez igazodva az üzemanyagok jövedéki adóját emelni kell. A kormány nemrég módosította az extraprofitadóról szóló rendeletét, így az üzemanyagok különadóját is: az 500 millió és 30 milliárd közötti árbevételű kis kutak eddig 0,15 százalékos különadót fizettek, jövőre viszont már 3 százalékot fognak. Az FBSZ javasolja a kormánynak, hogy állítsanak vissza egy 700 millió forint és 15 milliárd forint közötti sávot (az eredeti 30 milliárd forintos határ helyett), ahol a fizetendő adó mértéke 1% lenne. Javasolják továbbá, hogy az üzemanyag-töltőállomásokon, külön töltőszigeten, nagy nyomású pisztolyon keresztül értékesített gázolaj mennyisége is számítson bele a kiskereskedelmi forgalomba, ezzel is növelve az állam bevételét. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke stábunknak úgy fogalmazott: remélik, hogy méltányossági alapon bírálják el a kérelmüket és kedvező választ fognak kapni a kormánytól. Részletek a videóban! Mi kérdezünk – Dömötör Csaba: Lehetünk kivételek
Lehetünk kivételek, de teljesen nem tudunk mentesülni a szankciók okozta energiaválság gazdasági hatásai alól – mondta a PS TV-nek Dömötör Csaba, a miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára. Mint elmondta, egész Európa versenyhátrányba került a szankciók okozta recesszió miatt, és míg az európai országok súlyos gazdasági nehézségekkel néznek szembe, addig egyes vállalatok – főleg az energetikai szektorban – komoly extraprofitra tesznek szert. A magyar gazdaság versenyelőnyös helyzetéről szólva Dömötör arról is beszélt, hogy az akkumulátorgyárakkal Magyarország jelentős lépéselőnybe kerülhet a kontinensen, hiszen az Európai Unió világossá tette, hogy az elektromobilitásban látja a jövőt, a villanyautókat gyártó üzemek pedig az akkumulátorgyárak közelében fognak felépülni. A svéd–finn NATO-csatlakozásról, valamint a skandináv országokba küldött parlamenti delegáció munkájáról is szót ejtettünk, amelynek kapcsán az államtitkár elmondta: szomorúan tapasztalta, hogy egyes politikusok szerint nincs miről beszélgetniük a magyar küldöttséggel.