A titkosszolgálatokkal és a NAV-val együtt nyomoz az NNI a panamai offshore-ügyben

Már a titkosszolgálatokat is bevonták az offshore-ügyek vizsgálatába – értesült a Magyar Idők az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az offshore-ügyek magyarországi szálainak felderítésére a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tízfős nyomozócsoportja ez idáig közel ötszáz céget vizsgált meg, továbbá ellenőrizték, hogy az egyes társaságoknak lehetett-e szerepük korábban folyamatban volt büntetőeljárásokban.

A folyamatos értékelő-elemző munka kiterjed a sajtóban megjelent információkra is, továbbá a nyomozó iroda munkája során szorosan együttműködik a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a közbeszerzési hatósággal, valamint a titkosszolgálatokkal. Ebben a lap információ szerint szerepe van a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatalnak, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál április 8-án kezdte meg a működését egy különleges egység, amelyben revizorok, pénzügyi nyomozók, kockázatelemzők, valamint a hatóság nemzetközi adózási folyamatokat jól ismerő munkatársai dolgoznak. Feladatuk az, hogy az egyik panamai ügyvédi irodától korábban kikerült, offshore-­ügyekről szóló iratokat tanulmányozva hazai szálakat keressenek. Az NNI-nél pedig három nappal később kezdte meg a működését az iratokkal és az azok hátterével foglalkozó nyomozócsoport, miután Orbán Viktor miniszterelnök és a nemzetbiztonsági kabinet is vizsgálatok elrendeléséről döntött, amelyek az Alstom nemzetközi korrupciós ügy magyar vonatkozásaira is kiterjednek.

Csányi máltai hajója

Az offshore-botrányt az indította el, hogy nyilvánosságra került egy 2,6 terabájt nagyságú adathalmaz, az úgynevezett Panama-iratok. Ezek számos politikus, közéleti személyiség, ismert vállalkozó, illetve hozzátartozóik eltitkolt cégeiről árulkodnak. Legutóbb például az derült ki, hogy Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának egy máltai cégen keresztül van egy hajója, vitorlás katamaránja. Az erről hírt adó Direkt36 azt is közölte: a hajón dolgozó személyzet alkalmazásához kellett az off­shore cég. Csányi Sándor szerint természetes, hogy a nemzetközi, EU-n kívüli személyzet ügyeit ilyen cég végzi, ez már bevett gyakorlat a hajózásban. A Durion Services nevű offshore cég már nem működik, mert közben a bankár egy professzionális hajóüzemeltető céget bízott meg a menedzseléssel.

Az online pornóoldalakból meggazdagodott Gattyán György az amerikai Nevadában hozott létre egy vagyonkezelőt, és van egy 6,5 milliárd forintot érő háza Los Angelesben. A Direkt36 listáján szerepel még Kovács Gábor műgyűjtő is, akinek négy off­shore cége van, az FHB Bank és CEMP médiavállalat fejének, Spéder Zoltánnak pedig két off­shore céggel volt kapcsolata. Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére is szerepel a Panama-iratokban. Az üzletember állítása szerint erről nem szólt Matolcsy Györgynek, mert ahogy fogalmazott: „unokatestvéreimnek nem szoktam beszámolni az üzleti tevékenységeimről”.

Politikusok is offshore-oztak

Korábban Horváth Zsolt volt fideszes képviselőről derült ki, hogy parlamenti képviselősége alatt érdekeltsége volt egy offshore cégben, az MSZP-s Boldvai László feleségének pedig egy svájci bankszámlás offshore cége volt. A Fidesz azonnal elhatárolódott Horváth Zsolttól, Boldvai László pedig felfüggesztette a párttagságát az MSZP-ben. Erős János – aki 2002-től 2010-ig volt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója – 2007–2009 között offshore cégeivel osztrák befektetési alapokkal üzletelt, s nem jelent meg kedden az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, amelynek tagjai ez ügyben szerették volna meghallgatni.

Önmagában amúgy az offshore cégek tulajdonlása vagy használata törvényes, és nincs semmi nyoma annak, hogy a Panama-iratokban feltűnő magyar üzletemberek visszás módon vagy kifogásolható célra használták volna az off­shore érdekeltségeiket.

forrás és kép: magyaridok.hu