Napra pontosan 15 éve, hogy Magyarország népe remélhetőleg mindörökké megszabadult Gyurcsány Ferenctől, miután padlóra küldte a magyar gazdaságot, eladósította az intézményeket és a családokat, szétbomlasztotta a saját pártját és nem utolsó sorban jól megverette az ellene tüntetőket. Mindennél szánalmasabb tény, hogy mindezek fényében Gyurcsány visszakapaszkodhatott a baloldali pártok élére, akikkel elhitette, hogy évtizedes bukássorozatuk nem is neki köszönhető. Pedig de.
Az a legkülönösebb, hogy amikor a baloldal politikusostól, újságírósostul, kommentelő kisnyugdíjasostól propagandistázza a csóri jobboldali újságírókat, csak azt nem veszik észre, hogy évek óta tartó politikai vergődéseikre valójában a jobboldal nyújtaná számukra az egyetlen és egyértelmű gyógyírt: meg kellene szabadulniuk végre Gyurcsánytól, az egész bandájától, és tiszta lappal kellene indulniuk. Olyan politikusokkal, akik nem gyurcsányozódtak össze az elmúlt években. Ilyen baloldali politikus azonban alig akad, illetve nincs is. Olyan van, aki ezen véleménye miatt párton kívülre szorult.
Hogy az elmúlt 15 évben ki és mi tartotta a politikai porondon Gyurcsányt, arra a választ az amerikai nagykövetségen keresném, ahol egy időben ki-be jártak azok a politikusok, akik a Demokratikus Koalícióval és az összefogással látják csak megdönthetőnek az Orbán-kormányt. És mivel ez egyszer sem jött be, azóta is rendszeresen tovább erőltetik.
Pedig 15 évvel ezelőtt Gyurcsány körül már teljesen elfogyott a levegő: nem maradt sem politikai, sem társadalmi támogatottsága. 2009. március 21-én, lemondásakor még arról szónokolt:
azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, a változáshoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, mert ha igen, akkor én most ezt az akadályt megszüntetem.
Sértődöttségében Gyurcsány az MSZP pártelnökségéről is lemondott, és az MSZP belső bomlasztásának is nekilátott, amikor 2010-ben belső platformként megalapította a Demokratikus Koalíciót. Innen már csak egy ugrás volt a saját párt.
És hogy azóta mi történt? A baloldal azóta sem tért magához a morális válságból, és szépen visszahullottak Gyurcsány ölébe. Gyurcsány Ferenc tragikusan rossz kormányzásánál csak még egy mélyebb tragédia van: a baloldal képtelen volt túlnőni, meghaladni a rendszerváltás legpocsékabb kormányfőjét.
Forrás: Youtube; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Orientál
2024-03-22 at 15:58
elmult30ev2024-03-22 at 10:46 Gyurcsány az a politikus aki nárcisztikus alkoholista beteges hatalomvágya miatt sikeresen gyűrte maga alá a balliberális zöld oldalt és egyben ő a biztosíték arra hogy ameddig ő irányítja a balliberális zöld hazaáruló bandát na addig ők nem jutnak hatalomra. Sorosék és a von der Leyenék is őt akarják hatalomba tolni.
lesi
2024-03-22 at 13:02
én tudnám hogy kéne
Gyurcsev Klárenc
2024-03-22 at 11:54
Nem csak az ellenzék, és ez a lényeg, a Deep State sem. Fletó túl sokat tud.
elmult30ev
2024-03-22 at 10:46
Aki elhiszi hogy Orbán meg akar szabadulni Gyurcsánytól, az vagy hülye, vagy naiv…
Egymást közt szépen lefocizzák amit kell, és nézik hülyének az embereket, nem kell ezt túl gondolni, ha annyira a bögyükben van akkor miért nem lett számon kérve, azért, mert nem is akarják, ENNYI!!!
ViAM
2024-03-22 at 07:18
Ugyan kérem! Amennyi még hátravan ennek a tehetségtelennek, maradhat. D. klárába se tud már sok kárt tenni, elordítoznak még egy darabig egymással, amit a trampli tovább visz a gyűléseire, ahol rikácsolva előadja amit nem kellene, ráadásul egyre kevesebben figyelnek rájuk. Szenvedjenek csak saját maguktól és egymástól! Ez maradt nekik a túlfűtött vágyaikból.
aladin
2024-03-22 at 06:35
Gyurcsány olyan mint egy pioca, hiába tudja hogy az emberek már utálják de szarik rá tovább erölködik, kinjában már azért alakitotta meg az “Àrnyékszék” pártot.