Volodimir Zelenszkij halaszthatatlan jelzéssel nyújtotta be az ukrán parlamentnek az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvénytervezetet. A javaslat szerint csak az Ukrajna területén kívül saját államalakulattal nem rendelkező népeket ismerik el őshonosnak, Kijev álláspontja nyilvánvalóvá vált arról, hogy az országban élő magyarokat és számos más kisebbséget nem tekintenek őshonosnak a saját szülőföldjükön.
Hiába hívta fel a törvényhozók figyelmét a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) arra, hogy a Kárpátalja területén több mint ezeregyszáz esztendeje letelepedett magyarságot is megilleti a jog, hogy Ukrajna őshonos népei között tartsák számon. A legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet kérésével ellentétben nem vették figyelembe a történelmi tényeket a döntés meghozatalakor. Az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvénytervezet szövegéből világossá válik, hogy a jogszabályt leginkább egyetlen kisebbségre szabták: Kijevben nem is rejtik véka alá, hogy elsősorban a krími tatároknak kívánnak kedvezni.
Kiemelt szerepüknek politikai okai vannak, a Krím és a krími tatárok kérdése szimbolikus jelentőségűvé vált Ukrajna számára a 2014-es orosz bevonulás óta
– magyarázta a Magyar Nemzetnek Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. A szakértő kifejtette, hogy a törvény valójában három türk nyelvű népnek is őshonos státust adna: a krími tatárokon kívül a néhány ezres krími karaita és krimcsák közösségnek is, amelyek a főképp muszlim vallású krími tatárokkal szemben a judaizmus különféle változatait követik. Tekintettel arra, hogy Kijev jelenleg nem ellenőrzi a Krím félszigetet, a tervezetnek inkább kommunikációs célja van, és illeszkedik Zelenszkij nacionalista fordulatába – mondta Kosztur András. Elmagyarázta, hogy a krími tatároké a szovjet időszak egyik leghányatottabb sorsú közössége volt, amelynek tagjait 1944-ben kollaborációval vádolva a Szovjetunió belső területeire hurcolták, és nem is engedték visszatérésüket hosszú évtizedekig. A krími tatárok kérdése így az ukrán hatalom antikommunista, a szovjet múlttal szakítani kívánó diskurzusába is illik, és a nemzetközi színtéren is jól kommunikálható.
A szakértő elmondta: a Donbász kérdése a harci cselekmények miatt háttérbe szorította a Krím oroszok általi elcsatolását a nemzetközi porondon, Ukrajna számára pedig létfontosságú, hogy napirenden tartsa a kérdést, és sem a partnerei, sem az ország lakossága körében ne legyen úrrá a beletörődés. Hozzátette: Kijev azért is választotta a kommunikációs aktivitást, mert nincsenek valódi megoldási javaslatai arra, hogyan lehetne visszaszerezni a Krímet. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Ukrajnában 248 200 krími tatár, 1196 karaita, valamint 406 krimcsák él. A cenzusból azonban az is kiderül, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek aránya meghaladja a huszonhét százalékot az ország lakosságán belül, vagyis körülbelül tizenegymillióra tehető a számuk a mintegy negyvennégymilliós lakosságú Ukrajnában. Ez pedig azt jelenti, hogy a törvény nagyjából kétszázötvenezer főt részesítene csupán előjogokban a többmilliós kisebbségi közösségből.
A legnagyobb csoport közülük természetesen az oroszoké – ellenük irányul elsősorban a legtöbb, utóbbi időben hozott korlátozó rendelkezés. Továbbá több uniós ország nemzetiségei is hátrányosan érintettek a törvényjavaslat által, így a bolgárok, a görögök, a lengyelek, a románok és a szlovákok is, de említhetnénk az önálló államisággal egyébként szintén nem rendelkező gagauzokat is
– részletezte a XXI. Század Intézet vezető kutatója. A törvény elfogadása esetén kizárólag a Krím félszigeten élő népcsoportok gyakorolhatnák szabadon kulturális, gazdasági, oktatási és nyelvi jogaikat, vagyis például az anyanyelvükön tanulhatnának saját oktatási intézményeikben. Kérdéses, hogy a régóta felvetett, de máig nem ismert tartalmú, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvény tervezete ezekből a jogokból mennyit ad majd meg a többi ukrajnai közösségnek – fűzte hozzá a szakértő azzal kapcsolatban, hogy már készül az ukrán kormány tervezete a többi kisebbség helyzetéről is, amely felváltaná a jelenleg hatályos, 1992-es törvényt. Kosztur András hangsúlyozta, hogy az ukrán–magyar kapcsolatokra nézve nagy jelentősége lehet a nemzetiségi törvénytervezet tartalmának, amely a nyelvhasználati törvényt illetően nyújthat könnyebbséget az Ukrajnában élő magyarok számára. Hozzátette: az is befolyásolhatja a kétoldalú kapcsolatokat, hogy milyen eredmények születnek majd az oktatási törvénnyel foglalkozó ukrán–magyar munkacsoportban, megmaradnak-e a kárpátaljai magyarság anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogai.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Kárpátalja.ma
Dobos Róbert
2021-06-05 at 13:39
Ukrán nép nem létezik és nem is létezett soha.
sanyi
2021-06-05 at 07:40
Itt a megoldás: a tatárok elszakadtak fukrajnától, egyből őshonosak lettek.
Kárpátalját sosem csatolták az első VH-ban nem létező fukrajnához, hanem egy másik mesterséges rövidéletű országhoz: csehbaszoszlovákiához. Tőlük rabolta el a szovetunió – szintén bukott ország. Fukrajna sem lesz sokáig, de mi magyarok még mindig itt leszünk. Figyelünk, tanuljuk az erőszakos asszimilálás és népírtás fortélyait kedves barbár szomszédainktól.
Vízöntő
2021-06-04 at 23:06
Kihagyták a felsorolásból az ukránokat!
Egyáltalán ők kik?
Mert Kijev orosz nagyfejedelemég volt!
Magyar Hunor
2021-06-04 at 22:10
Kijevet a magyar törzsek alapították. Ezt a tényt
orosz régészeti feltárások(1964-1968)eredményei
bizonyítják.Ennek ellenére sem őshonosak a magyarok?!
Lajos
2021-06-04 at 18:52
Háá…t, ukrajnában valóban nem is. Mert, hogy olyan ország soha nem is volt. Most sem ország, hanem csak egy szakadár idiótákból álló orosz kerület. Viszont a Magyarok, Kárpátalján igenis, őshonosak. Ellentétben a-zukránokkal!
Nahát
2021-06-04 at 18:47
Mindent meg lehet magyarázni. Kárpátalja 1991-től része Ukrajnának, tehát azelőtt nem éltek Ukrajnában magyarok. Ellenben: a 9. században, 895-ben a magyar törzsszövetség megkezdte a Kárpát-medence elfoglalását. A magyarok fő bevonulási övezete az Északkeleti-Kárpátok, és az első terület ahol letelepedtek, az a Felső-Tiszavidék, vagyis Kárpátalja. Kell még valamit mondanom, Ildikó?
Mutant Pig
2021-06-04 at 18:41
Vétózni az Ukrán EU és NATO csatlakozást amíg Kárpátalja vissza nem kerül Magyarországhoz.
w
2021-06-04 at 18:11
Volodimir Zelenszkij-nek teljesen igaza van. A Kárpátaljai magyarság nem őshonos kisebbség, és Kárpátalja nem őshonosan ukrán terület, tehát sürgősen vissza kell csatolni Magyarországhoz, ahová őshonosan való!
Esvány
2021-06-04 at 18:05
Az ukránoknak semmi közük sincs Kárpátalja területéhez, mivel azt Sztalin vette el tőlünk és a SZU birtokolta. Takarodjanak a Kárpátokon túlra!
khm
2021-06-04 at 18:05
Mi pedig az u-krainai szedett-vedett társaságot nem tartjuk EURÓPÁBAN ŐSHONOS népnek.
Hesslerezredes
2021-06-04 at 17:56
Ukrajna Bidé járszalagján ugrándozik.
Amíg Bidé a ZUSA elnöke, nekünk esélyünk sincs Ukrajnával kapcsolatban.
Putyin pedig sajnos (túl) óvatos, nem meri legázolni ezt a viccállamot.
Úgyhogy sajnos az a megoldás, hogy Szabolcs-Szatmárban, Hajdú-Biharban, B.A.Z megyében venni kell annyi magánházat az államnak, amennyi magyar család odaát él, és áttelepíteni őket.
Megjegyzem ugyanezt kell/ene tenni a bukovinai csángókkal is.
Izrael be tudott fogadni rengeteg zsidót. Terület nélkül – mármint ezek a zsidók nem hoztak területet Izraelnek.
Mert az ember és a nemzeti tudata a fontos és az elsődleges.
Ideje tanulnunk Izraeltől.