A mai helyzetet nézve az ember ezt a kérdést föl sem tenné, annyira komolytalannak tűnhet. A béke pedig esélytelennek. De nem volt ez mindig így. Olyannyira nem, hogy egy időben Izrael és Irán de facto szövetségesek voltak. És nem, nem valamikor a biblikus időkben, vagy a régmúlt középkorban. Hanem Izrael 1948-as megalapításától kezdve nagyjából 30 éven át. Sőt, már egy évvel korábban is cionistabarát álláspontra helyezkedett.
Irán egyik tagja volt ugyanis az 1947-ben létrehozott ENSZ-bizottságnak, amely Palesztina sorsáról volt hivatott dönteni a brit protektorátus megszűnését követően. Három tagállam szavazott az egyállami megoldás mellett: India, Irán és Jugoszlávia. Az ő javaslatuk egy olyan föderális állam volt, amelynek közös parlamentje van, de a közigazgatása zsidó és arab kantonokra, azaz megyékre oszlik.
Irán attól félt, hogy az északi szomszéd Szovjetunió esetlegesen ki akarja rá terjeszteni a hatalmát, és ennek megakadályozásához keresett szövetségeseket. Egyszerre kívánta megőrizni a jó viszonyt a cionizmust (azaz a zsidók ősi földjére való visszatérést és ott a saját államuk megerősítését) támogató nyugattal és magukkal a cionistákkal, de muszlim, arab szomszédaival is. 1948-ban aztán, miután a frissen alapított Izrael az első zsidó–arab háború során az eredetileg nekik ítéltnél több területet szerzett meg, a Mohammed Reza Pahlavi sah által vezetett Irán volt Törökország után a második muszlim ország, amely hivatalosan elismerte Izrael államot.
Irán célja elsősorban a Palesztinában található iráni javak menedzselése volt. A területen nagyjából 2000 iráni élt, akiknek a tulajdonait a háború során elkobozta az izraeli hadsereg, Izrael pedig az úgynevezett „periféria-doktrína” keretében szövetkezett Iránnal. Dávid Ben-Gúrión, Izrael első miniszterelnöke a Közel-Kelet szélein található, nem arab iszlám országokkal kereste a kapcsolatot, hogy megszüntesse az elszigeteltségét a régióban. Törökország és Irán mellett Etiópia volt a harmadik ilyen állam.
Az 1951-ben miniszterelnökké választott Mohammad Moszaddeg viszont államosította az országban működő brit olajvállalatot, és megszakította a kapcsolatot a nyugatbarát politikát folytató Izraellel. A fő cél az olajbevételek iráni kézben tartása, valamint az uralkodó, a sah hatalmának gyengítése volt a kormány javára. Az Izraellel való kapcsolat megszüntetése csak járulékos „veszteség” volt. Iránon belül is volt anticionista mozgalom, Navvab Safavi síita pap vezetésével, de Moszaddeg célja az arab államok támogatásának megszerzése volt az olajipar brit irányításával szemben. A brit és az amerikai titkosszolgálatok hathatós segítségével végrehajtott 1953-as puccs aztán elmozdíttota Moszaddeget, és a sah visszatérhetett a hatalomba. Ezt követően Izrael nagykövetséget nyitott Teheránban. Az iráni olaj exportjában is együttműködtek, többek között egy csővezeték építésével. Az iráni olajat először tengeren szállították a Perzsa-öbölből, az Arab-félsziget megkerülésével a Vörös-tenger partján található Eilatba, a csővezeték pedig innen vitte át a Földközi-tenger partján lévő Askelónba, ahonnan aztán hajón tovább lehetett szállítani Európa kikötőibe.
Emellett katonai és biztonsági együttműködést is folytatott a két ország, leginkább fű alatt, hogy ne provokálják a környékbeli arab államokat. Az 1957-ben alapított iráni titkosszolgálat, a Szávák embereinek kiképzését a CIA mellett a Moszad is végezte. Egyébként pedig évszázadokon át Iránban élt a régió legnagyobb méretű zsidó lakossága. A perzsa zsidók az 1979-es forradalmat követően menekültek el tömegesen, elsősorban Los Angelesbe.
A forradalom után az új Iszlám Köztársaság minden kapcsolatot megszakított Izraellel, a nagykövetséget palesztin követséggé alakította át. A palesztin kérdésből Irán igyekezett nem arab, hanem iszlám ügyet kreálni, és az élére állni. Az volt a célja, hogy az elnyomott palesztinok ügyének felkarolásával, az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség kimaxolásával a síita–szunnita megosztottságú arab világban is olyan népszerűségre tegyen szert, hogy vezető hatalommá válhasson. Ezzel viszont szembekerült az Izraellel egyébként ellenséges, de az Egyesült Államokkal szövetséges arab országokkal, elsősorban a szintén vezető szerepre törekvő Szaúd-Arábiával. Ez a szembenállás egészen a diplomáciai kapcsolatok felszámolásáig vezetett, de ezt 2023 márciusában, kínai közvetítéssel visszaállították.
Irán évtizede támogat Izrael-ellenes szerveződéseket Szíriában és Libanonban; a legismertebb és legnagyobb a Libanon déli részén, a izraeli határ közelében aktív Hezbollah. De Irakban és Jemenben is támogatnak síitaszimpatizáns és Izrael-ellenes szervezeteket. Legutóbb a jemeni hútikról hallhattunk rendszeresen a hírekben, akik már olajszállító hajókat is foglaltak el. Izrael viszont időközben békét kötött és felvette a diplomáciai kapcsolatot több arab állammal is. Egyiptommal és Jordániával már jóval korábban, 1979-ben, illetve 1994-ben. Trump elnöksége alatt pedig Bahreinnel, Marokkóval, Szudánnal és az Egyesült Arab Emírségekkel is. A Szaúd-Arábiával kötendő megállapodás is elérhető közelségben volt, de a 2023 október elején kitört gázai konfliktus miatt ez egyelőre lekerült a napirendről. Bár Irán mostani rakétatámadása Izrael ellen sikertelen volt ugyan, de potenciálisan nemcsak az Izraelben élő arabokat, hanem az iszlám egyik legszentebb helyét, a Jeruzsálemben található al-Aksza mecsetet is elpusztíthatta volna. Ezzel Irán ismét magára haragította az arab országokat, akarva-akaratlanul előremozdítva az amerikai–izraeli–arab koalíciót.
Izrael és Irán között viszont semmilyen kilátás nincs a normalizálódásra, legalábbis amíg a jelenleg rezsim van hatalomban. A közös biztonsági érdekek, a pánarab nacionalizmussal, illetve a szovjetkommunizmussal szembeni küzdelem okafogyottá vált. Teherán hevesen ellenzi az amerikai hegemóniát a térségben, Izrael viszont minden olyan kezdeményezést megakadályozott, amely csökkentette volna a térségben az amerikai katonai jelenlétet. Az Irán által támogatott Izrael-ellenes szervezetekhez hasonlóan magának az iráni vezetésnek is deklarált célja Izrael elpusztítása, a zsidóság kiirtása.
A két ország által akár nyíltan, akár informálisan finanszírozott szerveződések pedig folyamatosan támadják a másikat egy alacsony intenzitású, de évtizedek óta tartó proxyháborúban. Bízzunk benne, hogy ez az intenzitás nem erősödik fel, és a mostani villongás valóban csak villongás marad. Mert ha komoly háború tör ki a Közel-Keleten, akkor nemcsak az olajárak szöknek az egekbe, de ezen keresztül minden másé is, az egyéb gazdasági és politikai következményekről nem is beszélve.
A szaúdi–izraeli békekötés azonban teljesen új helyzetet teremthet; nem véletlenül próbálja Irán minden eszközzel megakadályozni, többek között a Hamász támogatásával, amit korábban Irán nem tett. És ha a mostani konfliktusnak ez lesz az előre nem kalkulált eredménye, akkor egy picikét megnyugodhatunk.
Vezető kép: Irániak ünnepelnek Teheránban 2024. április 14-én hajnalban, miután a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen. Az iráni állami médiában idézett közlemény szerint a támadás válasz arra a légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen. Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
Sanyáta
2024-05-05 at 14:14
Nem..a nagyhatalmak adtak lóvat izrael alá…gyilkolni és gyilkolni….persze a másik felet sem kell félteni….gyilkolni és gyilkolni!
pm
2024-04-24 at 00:08
Nem hinném hogy lesz arrafelé béke. Izraelt nem éppen békében és egyetértésben alapították, semmi csodálkoznivaló nincs azon hogy az arabok a puszta létét is rossz szemmel nézik.
Simán húzok egy párhuzamot trianonnal: vesztes háború, területvesztés, népességvesztés. Elvárhatja e tőlünk bárki hogy egy ilyen tragédiát csak úgy elfelejtsünk? aligha. Mitől lennének azok ott mások?
Nekünk azt kell megelőzni hogy az ő harcuk ott, ott is maradjon, ne terjedhessen át ide.
Yy
2024-04-23 at 21:54
Nem!
János
2024-04-23 at 17:29
Dusa Lajos
2024-04-23 at 10:54
Vannak rokon testvéreink közelebb és távolabb egyaránt. És segítenek is; távolabbról és közelebbről. Csak nyitni kellett feléjük.
Fújnak is ránk érte nyugatról, de most már fújhatják 😊😄❗
hivo
2024-04-23 at 16:30
A feltett kerdesre remeljuk
igen lehet a valasz.
De mint a cikk emlitette,nagyon jo
hatter informacio a mostani
tortenesekhez,az olaj es az
abbol szarmazo haszon sok
jo torekvest tett mar eddig
is tonkre.
púpos pityu
2024-04-23 at 16:15
Az arab kultúra sajnos nem fejlődött tovább, a legtöbb Nobel díjas vajon ki???? De az Iszlám hódítása Mohamed óta tovább megy..erre büszkék??
na4
2024-04-23 at 15:46
@Zolee:
•Tudod, hogy kik követték el a 2001-es 9/11 World Trade Center merényletet? Iszlamisták.
•Tudod. hogy kik köveznek halálra nőket még ma is Iránban? Iszlamisták.
•Tudod, hogy kik végzik a legtöbb öngyilkos robbantást szerte a világban? Iszlamisták.
•Tudod, hogy kik követték el az 1995-ös oklahomai robbantást? Iszlamisták.
•Tudod, hogy kik követték el a 2015-ös párizsi terrortámadást? Iszlamisták.
•Tudod, hogy kik követték el a 2017-es manchesteri terrortámadást? Iszlamisták.
•Tudod, hogy melyik az egyik legkegyetlenebb terrorszervezet? Az Iszlám Állam.
Kevered az ingó firmát a fingó Irmával.
Talpra magyar!
2024-04-23 at 14:54
Perzsákat senki nem merte megtámadni. Persze mert mára több ország áll mögötte. Perzsák és az izraeliek közvetetten támadták egymást de ami rakétákat a perzsák Izraelre küldtek az olyan volt mintha a játszmát előre tehát bundázással megbeszélték volna.
Bandi
2024-04-23 at 12:02
„ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”
‘Oszt volt, nincs könyvtár Alexandriában.
Ennyit a tevehajcsárokról.
Dusa Lajos
2024-04-23 at 11:51
ZOLEE!
zOLI, NAGYON IGAZAD VAN, AZ ARAB KÖZVETÍTÉSNEK KÖSZÖNHETJÜK, HOGY AZ ÓKORI SZERZŐK megmaradtak
az arab fordítások által.
Az iszlám nem mindig volt velünk ellenséges. A hispániai kettősségnek nagyon sokat köszönhetünk,
nem is beszélve az alexandiairól.
Nem voltunk -kulturális értelemben – mindig ellenségesek. Bár újra így lenne, bár ma is lehetne
béke közöttünk.
Zolee
2024-04-23 at 11:21
“Látszik, hogy az iszlamisták qurtak szét mindent.”
Kedves na4:
-tudod e miért hívják arab számoknak az általunk használt számokat?
-tudod e,hogy miért ismerjük jelenleg is Arisztotelész, Platon és az ókori görög filozófusok műveit?
-tudod e,hogy a modern orvostudmány alapjait is arab orvosoknak köszönhetjük?
-tudod e,hogy miért tudott minden más világvallásnál gyorsabban terjedni az iszlám?
Ha tudod ezekre a kérdéskre a választ,akkor nem mondanál ilyen ostobaságokat.
Dignitas infinita
2024-04-23 at 11:01
Tél fut az éjen át, nyílik a jégvirág,
Új bölcsőben sírdogál egy élet
Apja emeli föl, ebből a gyerekből
Fegyverkovács lesz, ha addig élek
Így is lett, bizony, de szólt egy szép napon
Ne csináljunk soha többé fegyvert
Nem lesz háború, könnyes, szomorú
Boldognak látok majd minden embert
Kis harangot önt, vándorruhát ölt
A haranggal a világot bejárja
Halkan zeng a dal, mit senki meg nem hall
S nevet rajta mindenki, ha látja
Egy nap visszatér, megáll, alig él
Már nem az, ki elment lehunyt szemmel
Apja jót nevet, nyisd ki két szemed
Ilyen a világ, s kell a fegyver
Dusa Lajos
2024-04-23 at 10:54
Semmi sem lehet olyan kegyetlen, mint egy testvérháború. Pár ezer éve Ábrahám első fia Iszmael
az arab szolgálótól. A második pedig Izsák – ő a törvényes feleségétől.
Az elsőszülöttség törzsi hagyományából következik a további gyűlöletek sora. De hát ezt tudjuk a
Bibliából.
Az Úr mondá: nagy néppé teszlek titeket Ismael fiai. S lőn. E két, alapvetően rokon nép ugyanúgy küzködik az elsőszülöttség jogáért, mint Ézsau és Jákob.
Ez nekem, mint magyarnak teljesen érthetetlen, mert fölösleges és ártalmas. De ha már túl vagyunk az Araráton, az is érdekes, hogy Nimród népe és Ménrót népe, a nagy vadászok népe van olyan zsidó, mint bárki más az ószövetség szerint.
Ó, bár lenne egy rokon nép a közelünkben, akik bennünket támogatnának, s mi is őket.
Ezek a sémiták meg folyton egymást cseszegetik.
na4
2024-04-23 at 10:46
Látszik, hogy az iszlamisták qurtak szét mindent. El kell zavarni az iszlamista hülyéket a francba!
Realextate
2024-04-23 at 10:42
Az a lényeg, hogy mindkét oldalból minél több dögöljön.
Semmi közünk ehhez a metélkedők vetélkedőjéhez.
Csongrádi
2024-04-23 at 10:08
Irán egy teokrácia és az ország vezetésének és az iszlám forradalomnak az elsődleges célja Izrael elpusztítása. Khomeini elég világosan megmondta, hogy a forradalom célja nem az, hogy olcsóbb legyen piacon a görögdinnye. Azóta is ehhez tartják magukat. Hajlandóak áldozatot hozni. Hogy képesek lesznek-e a tervet megvalósítani, az kérdéses. De az elég nyilvánvaló, hogy a harcot nem adják fel, bármi is legyen ennek ay ára.