Pesti Srácok

100 nap és Veszprémre figyel egész Európa

100 nap és Veszprémre figyel egész Európa

Pontosan 100 nap múlva rajtol az EKF, vagyis az a nagyszabású kulturális programfolyam, amellyel Veszprém és a Balaton-régió végérvényesen felírja magát Európa kulturális térképére. Pénteken ünnepélyes keretek között a visszaszámlálást is elindították a királynék városában, Európa 2023-as kulturális fővárosában. Másodszor kapott lehetőséget magyar város arra, hogy egy teljes éven át a kontinens kulturális központjaként mutathassa fel értékeit és hagyományait a nemzetközi közönségnek. 2023-ban Veszprém ráadásul nem önállóan, hanem a Balaton régióval közösen lesz Európa Kulturális fővárosa. A pénteki rendezvényen hangsúlyozták: az EKF cím viselése nem csupán az év során megrendezett programok sokaságáról szól, sokkal inkább olyan, hosszútávon fenntartható folyamatok elindításáról és megerősítéséről, amelyek a 2023-as éven messze túlmutatnak.

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) kezdeményezés az Európai Unió kultúrpolitikájának legfontosabb programja, amelynek célja, hogy az európai népek a kultúrán keresztül jobban megismerjék egymást és közelebb kerüljenek egymáshoz. A szervezők, programfelelősök vallják, hogy a kulturális év egyedülálló lehetőség, amely által a régiót európai láthatóságú, kulturális-kreatív térséggé kívánják erősíteni, Veszprém központtal.

A programismertető rendezvényen Veszprém polgármestere emlékeztetett: már a 2004-es pályázaton is elindultak, ám akkor Pécs nyert végül. Porga Gyula azóta is nyomon követte az EKF eseményeit és mindvégig meggyőződése volt: ez a program valójában nem egy programfolyam, rendezvények sokasága, hanem lehetőség arra, hogy a város, egy térség kitalálja magát.

PestiSracok facebook image

– vélekedett Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter azt mondta, az Európa Kulturális Fővárosa program célja, hogy felmutassa azokat az értékeket, amelyek összekötnek minket Európában, márpedig Veszprém ezer szállal kötődik a földrészhez és az országhoz is – ezt szimbolizálja, hogy január 21-én, a Himnusz születésének kétszázadik születésnapjához kapcsolódva indul a programév.

Navracsics Tibor arra is kitért: az EKF program során a céljuk nem az, hogy világsztárok sorát hozzák el Veszprémbe, hanem az, hogy közösségeket hozzanak létre. Egyébként a rendezvények, programok, a tartalom jelentős részét is közösségek találták ki.

Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója az előkészületekről beszélt. Mint mondta, Veszprémet és térséget felkészítették a 2023-ban ide irányuló érdeklődésre. Parkolókapacitást növeltek, szálláshelyeket bővítettek, frissítették és fejlesztették a kulturális intézmények módszereit, valamint épületeket újítottak fel.

A város és a régió életét felpezsdítő programokat és projekteket – a műfaji csoportosításon túl – klaszterekbe sorolták, amelyek az új kulturális-kreatív régió legfontosabb törekvéseit foglalják keretbe. A 9 klaszter – TeszVeszprém, Zene/Város, Élő régió, Törékeny Balaton, Rendhagyó, Hidak, Tükörkép, Jövő idő és Ünnep – több száz, saját és a partnerek által szervezett programot vagy programsorozatot foglal magában, amelyekkel a cél nem kevesebb, mint a művészet és a kultúra eszközével választ találni olyan kihívásokra, mint a települések újból élettel és közösséggel való megtöltése.

A programév indulását, a nagy nyitórendezvényt január 21-én és 22-én, a Himnusz megszületésének 200. évfordulójához és a magyar kultúra napjához kapcsolódva ünneplik majd.

Január 21-én a város számos pontján már délelőtt elkezdődnek a megnyitót felvezető, kísérő események. Veszprém kulturális intézményei egész hétvégén kiállításmegnyitókkal, különleges tárlatvezetéssel készülnek, míg a gasztronómiai-közösségi helyszíneken színes programok, koncertek várják a Veszprémből, a régióból, az országból és az Európából érkező vendégeket.

Az eseménysorozat csúcspontja egy grandiózus, a belváros tereit belakó összművészeti élmény lesz, Ragyogj Veszprém! címmel. A közel egyórás produkció több egymást követő, egymással összefüggő zenés műsorszámból, táncprodukcióból, zenei eseményből, illetve a teljes műsort kísérő fényfestésből, nagyszabású épületvetítésből és más hatásos látványelemből áll össze. A Veszprém város múltját és jelenét bemutató elbeszélés mágikus, mesés, hol álomszerű, hol groteszk, humoros, a várost ünneplő egyfajta „városi fantázia”. A nagyszabású, tízezreket váró műsort egy éjszakába nyúló utcabállal zárják.

Az EKF 2023 programnak saját honlapja, illetve mobilapplikációja is van, ahol az érdeklődök folyamatosan követhetik a híreket, eseményeket és tájékozódhatnak a programokról.

Fotók: VEB2023 EKF

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Bűnismétlésbe bukhat bele a Fortress-es álbróker – Ezúttal saját ügyvédjét és a Duna Plaza eladóit húzta le

Exkluzív 2023 október 19.
Újabb károsultak tettek feljelentést a hírhedt Fortress-es Sz. Zsolt ellen (korábbi nevén F.-Sz. Zsolt), aki 2012 és 2014 között a vád szerint tízmilliárd forinttal károsított meg több mint kétezer embert. Bár jogi játszmák által akár még 20 évig elhúzódhat évek óta tartó büntetőpere, most mégis visszakerülhet a rácsok mögé, annak ellenére, hogy már leülte előzetesben a törvény által meghatározott felső határt, a három évet. Azok a károsultak, akik a PestiSrácok.hu-nál jelentkeztek és büntetőfeljelentést is tettek a rendőrségen, egytől egyig új átvertek: mindegyiküket az idei évben rövidítette meg a férfi több millióval. Ezt pedig úgy hívják: bűnismétlés, ami a kényszerintézkedések elrendelésének egyik különös feltétele.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.