a hálózat
Sötét titkok a mesekirályságban – Janikovszkyék elhallgatott története este 10-tól a PestiTV-n!
Saját gyermekét is képes volt elraboltatni az a Janikovszky Béla, aki az ÁVH egyik legfontosabb tisztje volt. Amikor első felesége ezt nem hagyta annyiban, őt az ÁVH elmegyógyintézetbe záratta. Az ő drámai leveleit olvasván döntöttük el, hogy előbb megírjuk, aztán filmet készítünk ebből a gyalázatos történetből. Filmünket ma, csütörtökön este 10-től levetítjük a PestiTV A hálózat című műsorában. A filmet mintegy felvezetendő Máthé Áron történésszel arról beszélgettünk, hogy eljött az ideje egy korszakváltásnak. Az átmentett ÁVH-sok, a remek „humoristák”, gondoskodó „könyvkiadók”, lánglelkű „filmesek”, polgári „orvosok” történeteit, hazugságait már ismerjük. Abban nőttünk fel. Most az áldozatok történetei következnek. Hogy lássuk, mi történt az elfelejtett, gyakran teljesen ismeretlen áldozatokkal, a diktatúra elsüllyesztett embereivel.Csurkáéknak esélyük sem volt a Vörös polip ellen – „Igazságtalan voltam az MDF-fel korábban” – mondta Mező Gábor a PestiTV-n
Mi az erősebb: az „Összefogás” vagy a NER sajtója? Régi nevén a „balliberális” vagy a „konzervatív” média? Az egyensúlyt tekintve a mai már egy egészen normális helyzet ahhoz képest, ami a kilencvenes években volt – hangsúlyozta Mező Gábor a PestiTV-n. Akkoriban még azért is megkapta a magáét az MDF, mert szeretett volna egy olyan napilapot, amely a párt értékeit és üzenetét közvetíti. Az átmentett sajtópolip rögtön diktatúrát kiáltott. Mező új könyvéről beszélgettünk a Gerilla Bárban.Miért változtatott nevet Vámos Miklós? Mit írt Haraszti Miklós a disszidensekről? – Íme, a Munkásőrség kedvenc bandája, a menő Gerilla!
Mi az? Kik azok? Rajongott értük a Munkásőrség szerzője, a diktatúra egyik megtorló főkáderétől, Tömpe Istvántól pedig díjat kaptak? Segítünk még. Egyik legkedveltebb számukat a Tiszába benzint öntő „disszidensekről” írták. Tagja volt a bandának Rajk László egykori titkárának a fia, az akkor még Vámos Tiborként szereplő Vámos Miklós. A szövegíró és háttérember pedig az a Haraszti Miklós volt, aki akkor KISZ-es költőként és munkásmozgalmi „dalkutatóként” próbálta megváltani a világot. A válasz: a Gerilla! A Kádár-rezsim egyik legbizarrabb együttese, amelyet egy egész szakma gyűlölt, s amelyet mindenhol futattak. Amíg kipukkant. Vámos sem lehetett túl büszke erre az antréra, mert még ebben az időben „Vámos Miklósra” változtatta az írói nevét és innentől szakmányban megjelenő művei már így jelentek meg.A Juszt Lászlóknak „be kellett futniuk” – Nagyinterjú a Magyar Nemzetben Mező Gáborral a mindent túlélő hálózatról
Az MDF-nek meg kellett buknia? A Juszt Lászlóknak be kellett futnia? Csengey Dénes tényleg a hálózat útjában volt? Nagyon sok témát érintett az a beszélgetés, amelynek alanya Mező Gábor, a PS újságírója volt és amely most jelent meg a Magyar Nemzetben. Pataki Tamás és Mező utóbbi most megjelent könyvéről, A média lenyúlásának titkos története című kötetről beszélgetett. Szóba kerülnek még azok az utazóhalak, akik nem voltak túl tehetségesek, de a hálózat felemelte őket – nem ritkán családi bekötöttségük okán. És persze az is kiderült, miért vigyorog éppen Gyurcsány Ferenc és Gyárfás Tamás a könyv borítóján.Miért vádolhatják Gyárfást a Fenyő-gyilkossággal? Egy nyilvános magánháború titkai 1. – Az áruló barát és a Nap TV
Idén is folytatódott, folytatódik Gyárfás Tamás pere, a tét komoly. A vád szerint Gyárfás felbujtóként vett részt az egykori médiamogul, Fenyő János meggyilkolásában. Az 1998-ban agyonlőtt Fenyő felemelkedéséről több cikkben írtunk, most azt járjuk körül, hogyan lettek riválisokból gyakorlatilag ellenségek a kilencvenes években. Bár kiderült, hogy 1994-ben egy jól értesült cikk szerint még közös tévéről is tárgyaltak, a viszony hamar elmérgesedett. Elsősorban azért, mert Fenyő megirigyelte Gyárfás Tamás Nap TV-jét és azzal „járó” politikai befolyást, kapcsolati hálót, üzleti hasznot. Ezért egyszerűen megpróbálta azt „lenyúlni” Gyárfástól, a terv első lépése sikerült: elcsábította Székely Ferencet, a Nap TV egyik alapítóját, akit Gyárfás a „legjobb barátjának” nevezett. Fenyő megpróbálta teljesen kiszorítani Gyárfást a Nap TV-ből, amit utóbbi csak nagy nehezen tudott „visszaszerezni”. Közben elveszítette az akkor már tévéelnök (!) Székelyt, amit saját elmondása szerint is alig-alig tudott megemészteni, „átállását” személyes árulásnak tartotta. Fenyő nem elégedett meg ennyivel: oknyomozó újságírókat állított Gyárfásra, akik meg is írták utóbbi áfacsalási ügyét, majd az atlantai úszóbotrányból csináltak óriási botrányt, ami után Gyárfás színleg lemondott az úszóelnökségről. Utóbbi tényleg sokat veszíthetett: egy interjúban azt mondta, hogy azért esett el a saját tévé lehetőségétől, mert külföldi partnerei visszaléptek a médiában látott „lejárató” cikkek hatására.Az agyonvert újságíró balladája – Borvendég Zsuzsanna és Zelei Miklós Mező Gáborral beszélgetnek az átmentett hálózatról
Érdemes most nyolckor bekapcsolni az M5-öt. A Média lenyúlásának titkos története című könyvemről és az újságírói, tévés hálózatról fogunk beszélgetni a köztévén az Ez itt a kérdés című műsorban. A műsorban Borvendég Zsuzsanna történésszel és – az interneten bejelentkezve – Zelei Miklós íróval, újságíróval járjuk körbe a témát, a műsorvezető Gulyás István lesz. Az estére készülve eszembe jutott ez a gondolat: mi történt volna akkor, ha valaki már 1991-ben megírja ugyanezt a könyvet? A feladat persze lehetetlenség, hiszen messze nem volt annyi irat, információ elérhető. De nemcsak emiatt lett volna (vagyis volt) borzasztóan nehéz a helyzet. Valószínűleg egyetlen vezető kiadó sem vállalta volna fel a művet, reklámkampányról, kritikákról szó sem lehetett volna. Maradt volna az aluljáró, a magánkiadás és talán a teljes feledés. Ezzel az írással emlékeznék azokra a bátrakra és lázadókra, akik a legnagyobb ellenszél idején szembe mertek szállni a hálózattal. Akkor is, ha ennek életük volt az ára.BRÉKING: Dobrev Klára elhatárolódott az Apró-Dobrev klántól – Távlati tervei szerint visszavonul a politikától és kolostorba vonul
Egységesen elutasítja Dobrev Klára azt a diktatúrát, amelyből ő és a klánja kiemelkedett. Elutasítja nagyapja, Apró Antal örökségét, azt a vörös hálózatot, vörös Hydrát, amely mind anyját (Apró Piroska), mind apját (Petar Dobrev), mind nagybátyját (az ex-állambiztonsági tiszt ifj. Apró Antalt), mind férjét (Gyurcsány Ferencet), mind őt felemelte. Dobrev Klára ezek szerint nemet mond arra a hálózatra, amely Brüsszelbe repítette, és amelynek köszönhetően komolyan vehető miniszterelnök-jelöltként gondolnak rá a megvezetett százezrek. Az a Dobrev Klára, akinek egyetlen mérhető politikai teljesítménye az volt, hogy klánjának köszönhetően a bukott szt-tiszt miniszterelnök, Medgyessy Péter kabinetfőnöke lett. Aki aztán kurtán-furcsán megbukott. Örvendezzünk, mert úgy tűnik, Dobrev felébredt. Nemet mondott a kommunizmusra, elszakítja magát az emlőtől és nyilván a politikai visszavonuláson gondolkodik. Bűnös családja nevében visszaadja a diktatúrában elzabrált villát, elhagyja Gyurcsány Ferencet és kolostorba vonul. Vagy mégsem?„Nekünk kommunistából is csak hazaáruló jutott” – Borvendég Zsuzsanna és Schiffer András az átmentett hálózatról (VIDEÓ)
Történelmi pillanat: először ült le beszélgetni Borvendég Zsuzsanna történész és Schiffer András ügyvéd. Nemcsak a PestiTV-ben, hanem általában. A téma a félresikerült rendszerváltás és az átmentett hálózat volt. Borvendég és Schiffer egyetértett abban, hogy a radikális rendszerváltásnak (amelyre szükségünk lett volna) nem volt esélye. Minden érdekelt fél (a nyugati és keleti hatalmi központok) a békés átmenetben, békés átmentésben volt érdekelt. De Schiffer mesélt az LMP szétbomlasztásáról, az amerikai nyomásról, Karácsony Gergelyék kiválasztásáról is. Borvendég Zsuzsanna pedig bemutatta, hogyan kereskedtek egymással az ex-nácik és a hazai kommunisták. És beszéltünk Krassó, Csurka, Petrasovits tudatos lejáratásáról is.Ha ezt Mester Ákos tudná! A 168 Óra mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt – Előrendelhető Mező Gábor médiaátmentős könyve
Február végén megjelenik A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy hogyan szerezte meg, illetve tartotta meg a posztkommunista hálózat a kulcspozícióját a magyar médiában. Most egy olyan történetet villantok fel, amelyet korábban még nem publikáltam, és amely a 168 Óra elindításáról szól. Kiderült, hogy az ismerten baloldali lap és a Tallózó mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt, egészen pontosan az a Delta Könyvkiadó, amelyet a legfontosabb időszakban az MNVK-2. tisztje vezetett. A háttérben felbukkan Siklósi Norbert, a médiacár és persze Demján Sándor is. A 168 Óra elindításában egyébként Mester Ákosék mellett az MSZMP KB korábbi hírhedt munkatársa, Agárdi Péter is komoly szerepet vállalt. Utóbbi mind a Tiszatáj, mind a Mozgó Világ elleni akcióikban is részt vett, együttműködve az állambiztonsággal. Az is sokatmondó, hogy a 168 Óra mögött álló Háttér Kiadó (benne a Deltával) akkor szállt ki a két lap mögül, amikor 1990-ben a többi állambiztonsági testvérvállalat is lebukott. A vizsgálat elindult, a Háttér Kiadó feje, Erdei Grünwald Mihály pedig az ébredő antiszemitizmusra hivatkozva hirtelen Izraelbe költözött, hogy a két lap a Demján Sándor érdekkörébe tartozó Reformhoz, illetve a Mai Nap Kft.-hez kerüljön... A kígyó ismét a saját farkába harapott.Ajánljuk még