borvendég zsuzsanna
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A rendszerváltással csak a keleti fosztogatókat cseréltük nyugati fosztogatókra, a helyi rablók megmaradtak
Bő három évtized telt el a rendszerváltoztatás óta, és még mindig nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy mi is történt pontosan az átmenet éveiben. Miért maradt el a katarzis? Miért élték túl a pártállami kapcsolatrendszerek sértetlenül a szocializmus bukását? Miért nem nyerhettük vissza egy pillanatra sem gazdasági szuverenitásunkat? Milyen erők uralták a hazánkat már akkor, amivel nem volt elég tudás, erő – de talán akarat sem – szembeszállni?
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Az első tégla a berlini falból
Múlt héten ott hagytuk abba, hogy 1989. augusztus 19-én, a Páneurópai piknik rendezvényét kihasználva keletnémet menekültek áttörték a magyar határt. A példa természetesen követőkre talált. Másnap, Magyarország nemzeti ünnepén, további keletnémet állampolgárok lépték át a zöldhatárt, nagyjából hatszázan távozhattak ekkor. A soproni határ környékén elhagyott személygépkocsik szegélyezték az utakat, de a krízis nem ért véget, közeledett a szeptemberi iskolakezdés.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A nyugatnémet kormány 1989-ben még a keletnémet menekülteknek sem örült
Alois Mock osztrák külügyér és Horn Gyula külügyminiszter 1989. június 27-én egy hatalmas drótvágóval a kezükben jelentek meg az újságok címlapjain. A látványos show történelmi léptékű eseményt volt hivatva szimbolizálni: véget ért a hidegháború. A vasfüggöny lebontása azonban egyáltalán nem a két politikus pózolásához köthető, ahogy a határnyitás sem volt kifejezetten ínyére a fényességes Nyugatnak. Folytatjuk a határnyitás történetét.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Szovjetuniónak 1989-ben már nem volt sem ereje, sem érkezése beleszólni a magyar határnyitásba
1989. szeptember 10-én megnyitották az osztrák–magyar határt a keletnémet menekültek előtt. Horn Gyulát mai napig hősként ünneplik emiatt a nyugati haladárok, holott mindez a szovjet blokk összeomlásának szükségszerű velejárója volt és nem egy ember kimagasló teljesítménye. A határnyitáshoz vezető események ráadásul hónapokkal (sőt, évekkel) korábban kezdődtek. Folytatjuk a múlt héten elkezdett történetet.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A határzárat nyugaton politikailag nem volt értelme fenntartani, iszonyúan sokba is került a működtetése, Horn Gyula mégis karriert épített a lebontásából
1989 szeptemberében olyan eseményt ünnepelt a világ, amelynek köszönhetően 1956 után először volt újra főszereplő Magyarország a világpolitika színpadán: a határnyitást. A haladó (hanyatló) Nyugat máig hősként tekint Horn Gyulára, aki szerintük kiütötte az első téglát a berlini falból.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunisták áldozataik újbóli megalázásával mentették át magukat – Csurka István értette meg ezt először
„Egy nagy cefréskád, egy vastag födővel letakart dézsa és ezen a deszkafedőn, az erjedő lé fölött folyt percről percre a táncikáló, vidám barakk-élet” – így foglalta össze a „gulyáskommunizmus” lényegét Csurka István a híres monori beszédében, 1985-ben. Ő már akkor is tökéletesen értette, hogy micsoda szemfényvesztés, micsoda aljas csalatás az egész Kádár-rendszer. Mivel az azóta eltelt évek sem hozták el a Kánaánt, egyre erősödik a nosztalgia egy olyan kor után, amely az emberi létezést valójában a vegetáció szintjére süllyesztette, ahol a legfőbb cél csak a biológiai szükségletek minél teljesebb kielégítése lehetett.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Teljes a kudarc? A kommunisták akkor sokkal nagyobb méretekben megcsinálják újra! – A gyapottermesztés magyarországi története (II. rész)
1948-ban megérkezett az ukáz: Magyarországból gyapottermelő „nagyhatalmat” kell varázsolni. Az első egy-két évben a déli, napos területeken próbálkoztak a termesztéssel, de 1951 tavaszán olyan határozat született, amely minden képzeletet felülmúlt. A minisztérium négy északi megyében – Komárom, Nógrád, Borsod-Abaúj és Szabolcs-Szatmár – is beállította a tervbe a gyapottermelést. Nógrádban 10 holdon próbálkoztak a melegigényes növény termesztésével, de – nem fogok meglepetést okozni – egyetlen grammot sem sikerült betakarítani.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A „haladás” már a kommunista időkben is együtt járt az elmebajjal és a végtelen agresszív butasággal – A gyapottermesztés magyarországi története (I. rész)
A bolsevik ideológia meghirdette a természet leigázásának programját. Már a múlt héten olvashattak Liszenko ámokfutásáról, de érdemes arról is pár szót ejteni, hogy ennek az áltudományos maszlagnak milyen konkrét következményei lettek idehaza. 1948-ra a Szovjetunió újra súlyos élelmiszerhiánnyal küzdött: a második világháborús veszteségek után gyors megoldásra volt szükség.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A liszenkóizmus, a bolsevista áltudomány a „genderelméletben” született újjá
1917-ben győzedelmeskedett a teljes őrület. Hatalomra jutott egy olyan eszme, amely azt hirdette magáról, hogy meg tudja haladni a transzcendenst, létre tud hozni egy új embertípust, amely uralkodik a természet erői felett is. Még a felvilágosodásként emlegetett kor filozófusai sem gondolták, hogy a teremtett világ isteni szabályait felülírhatják, egyszerűen csak igyekeztek kivonni a képletből a Mindenhatót, és természeti törvényként hivatkoztak az örök igazságokra.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.Karácsonyék nagyon megsértődtek Orbán Viktor kritikáján
