borvendég zsuzsanna
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Az amerikaiak tömegesen adták az ÁVO kezébe a kommunisták ellenségeit
A második világháborús hadifoglyokról a GULAG–GUPVI táboraiba elhurcolt honfitársaink szoktak eszünkbe jutni, és keveset beszélünk azokról, akik nyugati fogságba kerültek. Valóban nem várt rájuk olyan hosszú és kíméletlen szenvedés, mint a távoli Szibéria koncentrációs lágereiben lévőkre, de életüket ugyanúgy megnyomorította a kommunista rezsim, mint a Szovjetunióba került társaikét.Borvendég Zsuzsanna sorozata: A cenzúra végül is aprómunka, jelentős erőforrásokat használtak fel rá
Magántitkaink rendkívül fontosak, de nemcsak nekünk. A Kádár-rendszer idején többszáz ellenőr dolgozott azon, hogy kifürkésszék véleményünket és nyugati kapcsolatainkat, megtudják, veszélyt jelentenek-e politikai nézeteink a fennálló hatalomra, és adott esetben információkat szerezzenek esetleges zsarolhatóságunkról.Borvendég Zsuzsanna sorozata: Régi szép idők, amikor még a kommunisták olvasták el a leveleinket és nem a nagy külföldi technológiai cégek
A diktatúra egyik ismérve a cenzúra. Általánosságban szoktuk emlegetni ezt a fogalmat, pedig rengeteg formája és módszere létezik az irodalmi művek betiltásától az újsághírek válogatásán át, a véleménynyilvánítás ellehetetlenítésén keresztül egészen a legintimebb magántitkok ellenőrzéséig. Kevesen tudják, de Tamáska Mária – Kádár János felesége – cenzorként működött a kommunista diktatúra kiépítésétől kezdve.Csurka István nem jelentett senkiről – Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr a Polbeatben
Immáron tizenegy éve, hogy nincs közöttünk a rendszerváltozás időszakának egyik legnagyobb gondolkodója, legélesebb szemű kritikusa, Csurka István drámaíró, politikus, akinek munkásságáról nemrég jelent meg egy új életrajzi kötet, amely új megvilágításba helyezi a sokak által ellentmondásosnak tartott politikai figurát. A Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez címmel megjelent, a könyvhétre időzített tanulmánykötetből kiderül, miért választotta a Raszkolnyikov fedőnevet, mi történt beszervezése után, és hogyan élte meg a népi mozgalom egyik vezéralakja a rendszerváltás időszakát. Borvendég Zsuzsanna a könyv bemutatóján felidézte: a Színművészeti Főiskolára járó Csurka erőteljes habitusa predesztinálta egyfajta vezéregyéniség szerepkörre, amely az 1956-os események idején csúcsosodott ki – ez vezetett végül a beszervezéséhez is. Erről és a rendszerváltás időszakáról, valamint a népi mozgalom fellángolásáról, bukásáról és továbbéléséről beszélgetett Szalai Szilárd Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr történészekkel a Polbeatben az R56 Szabadságharcos Sörözőben.Kinek jelentett Csurka? – Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr a Polbeatben
Immáron tizenegy éve, hogy nincs közöttünk a rendszerváltozás időszakának egyik legnagyobb gondolkodója, legélesebb szemű kritikusa, Csurka István drámaíró, politikus, akinek munkásságáról nemrég jelent meg egy új életrajzi kötet, amely új megvilágításba helyezi a sokak által ellentmondásosnak tartott politikai figurát. A Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez címmel megjelent, a könyvhétre időzített tanulmánykötetből kiderül, miért választotta a Raszkolnyikov fedőnevet, mi történt beszervezése után, és hogyan élte meg a népi mozgalom egyik vezéralakja a rendszerváltás időszakát. Borvendég Zsuzsanna a könyv bemutatóján felidézte: a Színművészeti Főiskolára járó Csurka erőteljes habitusa predesztinálta egyfajta vezéregyéniség szerepkörre, amely az 1956-os események idején csúcsosodott ki – ez vezetett végül a beszervezéséhez is. Erről és a rendszerváltás időszakáról, valamint a népi mozgalom fellángolásáról, bukásáról és továbbéléséről beszélget Szalai Szilárd Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr történészekkel a Polbeatben, csütörtökön 19 órától az R56 Szabadságharcos Sörözőben.Borvendég Zsuzsanna sorozata: Egy újabb rossz üzlet – Kadhafi Líbiájának sikerült veszteségesen katonai technológiát szállítani
Moammer Kadhafi, a szovjetbarát líbiai diktátor katonai berendezéseket, egészen pontosan rádiólokációs rendszereket és zavaróállomásokat rendelt a Videotontól a nyolcvanas évek elején. A beruházás a kezdetektől kétes kimenetellel fenyegetett, hiszen nem volt meg hozzá a megfelelő technológia és ipari kapacitás sem. Különböző gyártási területek koordinációjára, újabb és újabb embargós csatornák bekapcsolására volt szükség, miközben a rendelés mögött hatalmas összegű korrupciós pénzek mozogtak, vagyis jelentős volt a politikai nyomás a Videoton szakemberein.Borvendég Zsuzsanna sorozata: 1979-ben megvesztegettük a líbiaiakat, hogy mi szállítsunk nekik amerikai alkatrészeket tartalmazó katonai rádiókat
A Varsói Szerződés katonai együttműködésén belül a magyar katonai rádiófelderítés rendkívüli hatékonysággal működött. Az MNVK-2., vagyis a katonai hírszerzés figyelte a NATO-tagországok és Ausztria katonai hírközlését, még a Földközi-tengeren cirkáló amerikai flotta kommunikációját is lehallgatta.Borvendég Zsuzsanna sorozata: A diktatúra titkosszolgálatai ezért nyomoztak egymás ellen, hogy a másik ne akadályozza őket a lopásban
E sorozat olvasói már jól tudják, hogy a Magyar Népköztársaság milánói kereskedelmi kirendeltsége a katonai felderítés, vagyis az MNVK-2. irányítása alatt állt. Az olasz kommunistákkal amúgy is jó kapcsolatokat ápoló hazai külkeresek igencsak jövedelmező üzleteket kötöttek Itáliában, amelynek haszna sok esetben saját zsebükbe vándorolt.Borvendég Zsuzsanna sorozata: A disszidált magyar kommunista szabadkőművesnek, olajkereskedőnek is jó
A múlt részben olvashattak arról, hogy a Kádár-rendszer idején az olaszországi titkosszolgálati bázisok elsősorban a katonai felderítés hatáskörébe tartoztak. Az olasz kommunista párt vállalatainak segítségével élénk gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn a mediterrán országgal, az „alkotmányos költségek” és titkos jutalékok rendszerén át jelentős összegeket futtattak át illegálisan ezeken a támaszpontokon.Ajánljuk még