borvendég zsuzsanna
Csurka István nem jelentett senkiről – Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr a Polbeatben
Immáron tizenegy éve, hogy nincs közöttünk a rendszerváltozás időszakának egyik legnagyobb gondolkodója, legélesebb szemű kritikusa, Csurka István drámaíró, politikus, akinek munkásságáról nemrég jelent meg egy új életrajzi kötet, amely új megvilágításba helyezi a sokak által ellentmondásosnak tartott politikai figurát. A Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez címmel megjelent, a könyvhétre időzített tanulmánykötetből kiderül, miért választotta a Raszkolnyikov fedőnevet, mi történt beszervezése után, és hogyan élte meg a népi mozgalom egyik vezéralakja a rendszerváltás időszakát. Borvendég Zsuzsanna a könyv bemutatóján felidézte: a Színművészeti Főiskolára járó Csurka erőteljes habitusa predesztinálta egyfajta vezéregyéniség szerepkörre, amely az 1956-os események idején csúcsosodott ki – ez vezetett végül a beszervezéséhez is. Erről és a rendszerváltás időszakáról, valamint a népi mozgalom fellángolásáról, bukásáról és továbbéléséről beszélgetett Szalai Szilárd Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr történészekkel a Polbeatben az R56 Szabadságharcos Sörözőben. Kinek jelentett Csurka? – Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr a Polbeatben
Immáron tizenegy éve, hogy nincs közöttünk a rendszerváltozás időszakának egyik legnagyobb gondolkodója, legélesebb szemű kritikusa, Csurka István drámaíró, politikus, akinek munkásságáról nemrég jelent meg egy új életrajzi kötet, amely új megvilágításba helyezi a sokak által ellentmondásosnak tartott politikai figurát. A Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez címmel megjelent, a könyvhétre időzített tanulmánykötetből kiderül, miért választotta a Raszkolnyikov fedőnevet, mi történt beszervezése után, és hogyan élte meg a népi mozgalom egyik vezéralakja a rendszerváltás időszakát. Borvendég Zsuzsanna a könyv bemutatóján felidézte: a Színművészeti Főiskolára járó Csurka erőteljes habitusa predesztinálta egyfajta vezéregyéniség szerepkörre, amely az 1956-os események idején csúcsosodott ki – ez vezetett végül a beszervezéséhez is. Erről és a rendszerváltás időszakáról, valamint a népi mozgalom fellángolásáról, bukásáról és továbbéléséről beszélget Szalai Szilárd Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr történészekkel a Polbeatben, csütörtökön 19 órától az R56 Szabadságharcos Sörözőben. Ajánljuk még
Negyvenöt percnyi rövidzárlat után nagyon kevés esélye maradt a Fradinak – Labdarúgó BL-selejtező: Ferencváros–Qarabag 1–3 (1–0)
Varga Barnabás gyönyörű góljára a második félidőben hárommal válaszoltak az azeriek, amellyel megnyugtató előnnyel várhatják a visszavágót. Megszakadt a győzelmi sorozat: kikapott Ajkán a Honvéd
A kispestiek idegeit most nemcsak az eredmény és a mutatott játék bosszanthatta. Magyar–Foci–Túra – II. rész: A régi sikerek messze vannak, de idén felfelé törne a Loki (exkluzív)
A magyar élvonal csapatait bemutató riportsorozatunk következő részében a Debrecen mérkőzésére látogattunk ki. A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.