ceta
Nyakunkon a CETA - Elfogadta az országgyűlés a részleges hatálybalépést
Kedden elfogadta az országgyűlés a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos magyar álláspontot. A korábbiaktól eltérően a javaslat támogatja a CETA ideiglenes hatálybalépését azzal a fenntartással, hogy a szerződés tagállami hatáskörbe tartozó elemei nem lépnek életbe. A kormány júniusban még az ideiglenes hatálybalépés ellen foglalt állást, a Fidesz frakció ugyanakkor nemrégiben úgy döntött, felhatalmazást ad a csatlakozási folyamatok elindítására a miniszterelnöknek, megállapításuk szerint ugyanis érdemi döntést majd csak akkor hozhat az Országgyűlés, amikor az egyezmény szövegének teljes tartalma ismertté válik. Álláspontjuk szerint éppen hazánk nyomására döntött úgy Brüsszel, hogy az elővigyázatosság elvét áttételesen szerepelteti majd a megegyezésben, ami megnyugtatóan rendezi a témában kibontakozott vita két sarokkövét: a GMO-mentességet és a beruházásvédelmet. Mindeközben Kanada liberális kabinetje minden indoklás nélkül megtagadta a globalizmus-kritikus José Bové, európai parlamenti képviselőnek az országba történő belépését. Bové egy kanadai szervezet meghívására érkezett volna Kanadába, hogy a CETA-val kapcsolatos problémákról tartson előadássorozatot.
Parlamenti CETA-vita – Áttételesen biztonságos
Az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) szóló bizottsági jelentést vitatták meg a honatyák a Parlamentben hétfőn, ahol többek közt elhangzott, a mezőgazdaság vesztese lenne a megállapodásnak, ráadásul a magánérdeket a közérdek elé helyezné. A CETA mellett állást foglaló kormánypárti képviselők szerint nem szabad, hogy a globalizáció kritikája elfogulttá tegyen a megegyezéssel kapcsolatban. Elhangzott, az aláírás mellet szól, hogy az eddig hiányzó elővigyázatosság elve áttételesen bekerült a szerződés szövegébe, ami megnyugtatóan rendezi a témában kibontakozott vita két sarokkövét: a GMO-mentességet és a beruházásvédelmet.
CETA a spájzban - Ideiglenesen is hatályba léphet a szabadkereskedelmi egyezmény
Felgyorsultak az események, mióta Cecilia Malmström szeptember végén hazánkban népszerűsítette az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. A kormányoldalt is megosztó CETA a civil és környezetvédő szervezetek szerint nemcsak hazánk élelmiszerbiztonságát veszélyezteti azzal, hogy szabad utat enged a génmódosított termékeknek. Az egyezményt ugyanis hiába kötötték a tagállamok ratifikációjához, ideiglenesen már hatályba lép, így előfordulhat, hogy a multicégek anélkül is beperelhetik hazánkat, hogy nem is csatlakoztunk hozzá. Újabb fejlemény, hogy a kormány változtatni látszik korábbi elképzelésein, és bizonyos fenntartásokkal mégis elfogadná a CETA ideiglenes hatályba lépését. Az indoklás szerint ha hazánk nem csatlakozik aláírásával az egyezményhez, az nemcsak Magyarország számára, hanem az egész unió gazdasága számára negatív lenne, az európai gazdaságpolitika hitelességét kérdőjelezné meg. Az országgyűlés elé kedden kerül az erről szóló határozati javaslat.
A Visegrádi Négyek agrárkamarái ellenzik a CETA-t
A visegrádi négyek agrárkamarái nem támogatják az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA), az EU és az Amerikai Egyesült Államok között előkészítés alatt álló szabadkereskedelmi egyezménynél (TTIP) pedig azt szorgalmazzák, hogy az EU zárja ki a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatot a tárgyalásokból – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfőn az MTI-vel.
Amerikai érdekeket szolgálhat a kanadai szabadkereskedelmi egyezmény
Éppen csak félretették az USA-EU kereskedelmi egyezményt (TTIP), máris itt a következő: az Európai Bizottság 2016. július 5-én meglebegtette a tagállamok előtt az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikálást, amellyel kapcsolatban Németh Zsolt úgy fogalmazott, hogy „nem vállalható az aláírás elutasításának kockázata”. A dologgal csak egyetlen probléma van: mivel Kanada tagja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezménynek (NAFTA), és szinte minden amerikai vállalatnak van kirendeltsége az északi szomszédban, ezért nehéz azt feltételezni, hogy nem pont ugyanazokat a köröket futnánk.
"Brüsszel kiterítette a lapjait, migránsügyben le akarja törni a magyar ellenállást"
A kötelező betelepítési kvóta és a vasárnap esedékes népszavazás témája uralta a 64. Kormányinfót, és a magyar gazdasági eredményekhez kapcsolódóan szóba kerültek az esetleges migránsbetelepítés pénzügyi terhei is. Lázár János össznemzeti ügynek nevezte a népszavazást, amit szerinte az emberek is érzékelnek. A PestiSrácok.hu kérdésére sem derült ki azonban pontosan, hogy milyen kockázattal járna, ha Magyarország nem írná alá a CETA-t, azaz a Kanadai-Európai Kereskedelmi Egyezményt.
Ajánljuk még
Már sipákol, hazudik és populistázik a német sajtó
Soha el nem hangzott mondatokat adnak Orbán Viktor szájába a német újságírók
Trump retardáltnak nevezte Tim Walzt és szerinte Szomália nem is igazi ország
Az Egyesült Államok elnöke az afrikai Szomáliát is ostorozta.
Elhunyt az afgán terrorista által meglőtt katonanő és „karácsonyodik” a Közel-Keleten is
A liberális baloldal nem a remek hazafit, a fiatal lányt sajnálja, hanem Trump ellen hergel most is.
Háborús készülődés a venezuelai partoknál
Mullin szenátor azt javasolt Maduronak, hogy költözzön Oroszországba
