határon túli magyarok
Szlovákia agyonhallgatja, hogy elmarasztalták a Beneš-dekrétumok máig tartó alkalmazása miatt (PS-interjú)
Nemrégiben számolt be portálunk is arról a mérföldkőnek is nevezhető nemzetközi jelentőségű döntésről, amely révén nyilvánvalóvá vált egész Európa számára, hogy a Beneš-dekrétumokra való hivatkozással máig létezik vagyonelkobzás Szlovákiában. Vajon a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének a jogi követezményeken túl lesz erkölcsi következménye is? Nem inog ilyenkor a bizalom Szlovákia elkötelezettségében az európai demokratikus elvek iránt? Vannak hasonló, még folyamatban lévő olyan ügyek Szlovákiában, amelyeknek szintén közük van a Beneš-dekrétumokhoz? Mi az üzenete, hogy ilyen komoly akarat állt amögött, hogy ebben az ügyben megalázó döntés szülessen és pont a Beneš-dekrétumok alapján? Mózes Szabolcsot, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatóját, a szlovákiai Magyar Közösségi Összefogás elnökét kérdeztük.Potápi: Gyurcsányék attól sem riadnak vissza, hogy a munkanélkülieket szembefordítsák a határon túliakkal
A DK még attól sem riad vissza, hogy politikai tőkét kovácsoljon a koronavírus járvány miatt munkanélkülivé válók és a határon túliak szembefordításából - nyilatkozta portálunknak Potárpi Árpád János, hozzátéve, Gyurcsányék azt hangoztatják, hogy a kormány inkább kedvez a határon túli magyaroknak, mint a hazai munkanélkülieknek, pedig ez nyilvánvalóan nem igaz. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról is beszélt, a nacionalista ukrán vezetés az elmúlt években minden jogot visszavett, amelyet a kisebbségek kivívtak maguknak, most pedig azzal próbálkoznak, hogy ezekből valamennyit esetleg visszaadnak a kárpátaljai magyaroknak bizonyos feltételekért cserébe. Hangsúlyozta, a magyar diplomáciát semmilyen engedményekre nem lehet rávenni kis adagokban visszacsepegtetett kisebbségi jogokért cserébe, alapvető elvárás, hogy a kárpátaljai magyarság minden jogát visszakapja.Miért akar most Zelenszkij Orbánnal találkozni? – Újrafogalmazott valóság az ukrán-magyar diplomáciában
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban elismerte, hogy Orbán Viktor folyamatosan keresi a tárgyalás lehetőségét, emellett pedig azt is bejelentette: készen áll rendezni a két ország közös dolgait. Miközben az ukrán diplomácia újabb pálfordulásaként az elnök már nem Ukrajna bomlasztóiként emlegette a kárpátaljai magyarokat, szárnyra kapott az a hír is, hogy a határ menti Beregszászon laktanyát telepítve lényegében újra megjelölné területeit a keleti és nyugati irányba is üvöltő ukrán medve. Vajon mit kér Zelenszkij a tárgyalások során a kárpátaljai magyarok jogbiztonságáért cserébe? Elismeri-e a nyugati sajtó, hogy Magyarország kisebbségvédelmi küzdelme nem az orosz érdekek képviselete? És vajon mit üzent a katonák határra telepítésével az ukrán diplomácia? A témával kapcsolatban Tóth Norbert nemzetközi jogászt kérdeztük.Iohannis a kisebbségvédelem bajnoka?!? – Tiltakoznak a nyugat-európai magyar szervezetek
Klaus Iohannis román elnök többek között azzal a címszóval érdemelte ki 2020-ban a német Károly-díjat, miszerint a méltányosság, a kisebbségek védelme és a kulturális sokszínűség nagy bajnoka lenne, ugyanakkor áprilisi kijelentései ennek éppen az ellenkezőjét igazolják – vélik a nyugat-európai magyar szervezetek, amelyek nyílt levélben fordultak a díj kuratóriumi bizottságához. Ugyanakkor felszólítják a román elnököt, hogy kérjen bocsánatot, a „romániai magyar kisebbség és a kelet-közép-európai békés együttélés elleni felelőtlen támadásáért”.Már Európa is elismeri, hogy máig üldözik a felvidéki magyarságot a Beneš-dekrétumok alapján
Mérföldkő a szlovák jogrend történetében, hogy először kimondták nemzetközi szinten is: a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában – derül ki abból a közleményből, amelyben arról tájékoztatnak, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát egy felvidéki magyar panaszossal szemben. Az ügy még 2009-ig nyúlik vissza, amelynek során a szlovák állam lényegében a Beneš-dekrétumok érvényességére való hivatkozással akarta elperelni a magyar sértett földtulajdonát, miközben Szlovákia hivatalos álláspontja szerint a dekrétumok csak a háborús bűnösök megbüntetésére szolgáltak, és mára lezárt ügynek tekinthető. Az LMP közleményében üdvözölte a döntést, hozzátéve: elfogadhatatlannak tartják, hogy a kollektív bűnösség elvét megalapozó jogfosztásokkal óriási hátrányok érik magyar honfitársainkat.Iohannis, a nacionalista? - A románabbnál románabb szászt már a német sajtó is támadja
Úgy tűnik nem úszta meg Klaus Iohannis, a legrománabb szász, hogy magyarellenes kijelentései miatt a külföldi sajtó elő ne vegye. A Frankfurter Allgemeine Zeitung véleménycikke szerint, a román elnök méltatlanná vált a rangos Károly-díj idei elnyerésére azzal, hogy az erdélyi magyarok elleni gyűlöletet felhasználva akart politikai tőkét kovácsolni a közelgő román választásokra. A cikk szerzője egyenesen azzal vádolja Iohannist, hogy a román elnök előre számolt azzal, a nacionalisták körében termékeny talajra találnak majd kijelentései, hiszen a román állam esetleges bukásának vízióját a szélsőségesek mindig Székelyföldtől eredeztetik. Mint megjegyzi, ezek után nem meglepő, hogy a román nacionalisták az interneten azonnal a "bozgorok", azaz a hontalannak csúfolt tősgyökeres erdélyi magyarok kiírtását követelték.Az ellenzék megfáradt, Soros diktátorozik – Pesti Lányok vlog (videó!)
Úgy tűnik, az ellenzék meglehetősen elfáradt, kimerült és kifogyott az ötletekből, ezért most Soros György segítségére támaszkodnak, aki lediktátorozta a miniszterelnököt. Az ellenzék háza tája körüli dögunalmat azzal próbálta meg feldobni Szabó Tímea, hogy nekiment Varga Judit igazságügyi miniszternek, Ungár Péter viszont megvédte a határon túli magyarokat. A vidéki településeken feloldották a kijárási korlátozást és a fiatalság így bulizni indult Siófokon, a DK és a Momentum pedig nagy lelkesedéssel ünnepelte az Európa-napot. A PestiSrácok kibeszélő műsora, a Pesti Lányok vlog Tisóczki Flórával és Vincze Emíliával ismét az elmúlt hét legfontosabb és legérdekesebb politikai eseményeivel jelentkezik. Nézze és ossza meg a videót!Romániában kötelezővé tehetik a trianoni szerződés megünneplését
A román parlament szerdán nagy valószínűséggel elfogadja azt a törvénytervezetet, amely szerint Románia minden évben meg fogja ünnepelni a trianoni szerződést. A szabályozást tavaly decemberben annak az ellenzéki Szociáldemokrata Pártnak a politikusai kezdeményezték, amelyet Klaus Johannis államfő nemrég azzal vádolt meg, hogy a magyaroknak adná Erdélyt. Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője lapunk megkeresésére elmondta: a bukaresti törvényhozás állandó bürójában az RMDSZ elutasítása és a Mentsétek meg Romániát Szövetség tartózkodása mellett mindegyik párt támogatta a tervezet napirendre tűzését, írja a Magyar Nemzet.Strasbourg bizonyította, jogvédelem helyett politikai inkvizíciós testületként működik
Valami nagyon nincs rendben az uniós igazságszolgáltatással. A felismerés nem új, a PestiSrácok.hu számos alkalommal foglalkozott már az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) finoman szólva is meglepő ítéleteivel. A téma azonban továbbra is aktuális, hiszen a felhatalmazás nélküli uniós igazságügy hamarosan új szárnnyal, az Európai Ügyészséggel bővül, a magyar baloldal legnagyobb örömére. Pedig a már évtizedek óta működő EJEB tevékenységét sem sikerült még teljesen megnyugtató keretek közé szorítani, erre utal az imént említett Európai Ügyészség vezetőjének, Laura Codruţa Kövesinek a strasbourgi testület előtt folyó ügye, amelyben a testület saját mércéjéhez képest villámgyors ítéletet hozott, persze a román ügyésznő javára. Holott más ügyekben valahogy nem kapkodta el ennyire a döntéshozatalt a testület.Ajánljuk még
















