hunnia-per
"Szabadságot!" - kiállás Budaházyék mellett, közeledik a jogerős ítélet
A Szabadsagot.com webcímen érhető el az a petíció, egyben a széleskörű civil kiállás internetes oldala, melynek célja, hogy a büntetőeljárás törvénytelenségeire rámutatva szót emeljen Budaházy Györgyék lassan másfél évtizede tartó meghurcoltatása ellen. A weboldalon egy visszaszámláló óra jelzi: kevesebb mint három nap van hátra a jogerős ítéletig. Ahogy arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, március 9-én, csütörtökön másodfokú ítéletet hirdet a Hunnia-ügy néven elhíresült terrorperben a Fővárosi Ítélőtábla, amely abban az esetben ha a bűnösség kérdésében megegyezik az első fokú ítélettel, jogerőre is emelkedik.(Amennyiben most felmentenék a vádlottakat az irányadó jogszabályok alapján megnyílna a harmadfokú elbírálás lehetősége.) Március közepén lesz egy éve, hogy a Fővárosi Törvényszék Ignácz György büntető bíró vezette tanácsa összesen 117 évre ítélte az ügy 17 vádlottját. Ez év januárjában a köztársasági elnök 7 vádlottat eljárási kegyelemben részesített - melyet többek közt a büntetőper rendkívüli, bizonyos szempontból példátlan elhúzódásával és történéseivel indokolt. A többi vádlott kegyelmi kérvényéről Novák Katalin a jogerős ítéletet követően dönt. Hunnia-portrék: Gyógytornász, méhész és "terrorista" (előzetes)
"Már az első találkozásunkkor egy egészen abszurd kombinációt láttam a védencem esetében: gyógytornász, méhész és terrorista. És ez a helyzet az évek múlásával semmit sem veszített az abszurditásából" – így fogalmazott a Hunnia-per tizenegyedrendű vádlottjáról a PestiSrácok.hu-nak Fábián Róbert Zoltánról védője, dr. Enzsöl Péter. Róbertet első fokon a megismételt eljárásban 12 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, az ügyészség még ezt sem fogadta el, súlyosbítást kért. Hunnia-portrék riportsorozatunk utolsó részéből megismerhetik az Erdélyből a kétezres évek elején Magyarországra költözött értelmiségi családot, az elismert gyógytornász házaspárt, Róbertet és Hajnalkát, valamint gyermekeiket, akik közül a kisebb, Apor a mai napig nem tudja, mi történik édesapjával. A 8 éves fiút eddig sikerült megvédeniük valamelyest attól, hogy súlyosabban sérüljön a 15 éve tartó büntetőeljárás alatt. Nem úgy az írónak készülő kamasz lányt, aki belebetegedett, amikor egy éve, az ítélethirdetés napján hiába várták haza apát. Hunnia-portrék: Előzetesben és házi őrizetben szerzett diplomát, doktori fokozatot
Szerdán kezdődik az immáron 15 éve húzódó Hunnia-per másodfokú eljárása a Fővárosi Ítélőtáblán. Bár a még Gyurcsányék gründolta első magyar terrorügyben csak Budaházy György neve vált közismertté, a vádlottak padján összesen tizenheten ülnek, vagyis most már csak tízen, miután hét vádlott az év első napjaiban eljárási kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől. Riportfilmsorozatunk a terrorvád eddig nem ismert szereplőit mutatja be, olyan kérdésekre keresve a választ, amelyek csak ritkán merültek fel az elmúlt másfél évtized során, amikor mindenki a jogi kérdéseket feszegette. Holott nem a jogról, jogi esetekről, hanem valójában emberi sorsokról dönt az a bizonyos végső ítélet. Kik ezek az emberek? Hogyan élik meg ők, és főleg a családjuk egy ilyen végtelennek tűnő eljárás nehézségeit? És ha egyszer vége lesz, netán egy felmentés vagy kegyelem esetén pótolható-e mindaz, amit elvett az elmúlt 15 év? Dr. Sz. Frigyes a Hunnia-ügy negyedrendű vádlottja. Az alapeljárásban 10, most a megismételt, első fokú eljárásban 8 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, annak ellenére, hogy a korábbi összesen 8 vádpont fele alól felmentették. Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)
Egy ekkora család állandó logisztika, folyamatos szervezés, komoly munkamegosztást igényel a szülőktől, mindenkinek mindenből ki kell venni a részét – mondja Nagy Zoltán, miközben a két legkisebb bújik éppen hozzá, és Zolinak adja kezébe a gitárt, aki különös figyelmet igénylő, most már nagyfiú. Egész életében segítségre lesz utalva – soha nem fog tudni járni, vagy folyékonyan beszélni. A két nagyobb fiú a nappaliban társasozik, egy kisebb valahol a lakás másik helyiségében kiabál most éppen anyáért, aki a vacsorát készíti elő. Végignézek a nem reklámidilli, hanem hús-vér családon, és még engem is eláraszt a nyugalom. Nem értem, Janka hogy volt képes végigcsinálni azokat a hónapokat, amíg a férje börtönben volt, és most még elképzelni sem tudom, mi adhatott erőt ennek a két embernek, hogy egy terrorper és sok évi fegyházbüntetéssel fenyegetettség súlya alatt felépítsék ezt a családot. Azt mondják, a hit. És két óra múlva, amikor elindulunk a Budaházy-per kilencedrendű vádlottjának otthonából, már tudom, mekkora erőt képes adni az embernek, ha a hite minden körülmény ellenére rendíthetetlen.