húsvét
Magyar huszárok húsvétja az első világháború frontvonalában
Az 1914 és 1918 közötti időszakról elsősorban a Nagy Háború rémképe jelenik meg előttünk. Egy olyan háborúé, amelyhez – hazájuk hívó szavára – Európa minden országának fiai büszkén és boldogan csatlakoztak, a polgárok – anyák, feleségek és idősebbek – pedig virágokkal kísérték útjukra fiaikat és férjeiket. Majd a dicsőséges bevonulás és boldogság addig soha nem látott pusztításba és tragédiába csapott át, amely óriási emberáldozatokat követelt. De a háború vészterhes időszakában – amikor a harcban álló nemzetek fiai a győzelem reményében egymás ellen harcoltak – még akkor is megjelent előttük, ahogy huszárjaink előtt is, egy kis reménysugár, amelyet nem tábornokok és politikusok hoztak el hőseinknek, hanem az egyik legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét szent ünnepe, Krisztus feltámadásának napja. Így, erre a kis időre a béke reményébe vetett hit a keleti frontot is átjárta, ahol huszárjaink és a cári hadsereg katonái harcoltak egymással.Erdő Péter: a keresztény ember feladata meglátni és megmutatni a feltámadás fényét a zavaros, félelemmel teli világban
A keresztény ember feladata meglátni és megmutatni a feltámadás fényét a mai zavaros, félelemmel teli világban — mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatornán húsvétvasárnap elhangzott beszélgetésben.Ferenc pápa a szombat esti virrasztás előtt megjelent a Szent Péter-bazilikában
Ferenc pápa kerekesszékben ülve megjelent a Szent Péter-bazilikában, és a főoltárnál imádkozott a nagyszombat esti virrasztás szertartása előtt. A Szentatya nem sokkal a vigília kezdete előtt jelent meg a bazilikában. A hívők lelkes tapssal köszöntötték.Ma este már Jézus feltámadását ünnepeljük
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe. Húsvét ünnepén a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, Esztergomban, Balatonalmádiban és Győrben tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet.Skizofrénia és szánalmas hazudozás húsvéti kiadásban | Karanténvlog
Húsvéti találós kérdésünk a következő: ki az, aki néhány éve még imádta a magyar kormány minden cselekedetét, fel is szólalt többször, pozíciója volt (csak nem elég magas), és aki kimondta, hogy Magyarországon a legjobb fiatalnak lenni? A kérdéssor folytatódik: ki ugyanaz az ember, aki 2024-ben és 2025-ben már úgy gondolta, hogy minden rossz hazánkban, a jobboldali kormányzás pedig 15 év alatt folyamatosan teljesen csak rosszat csinált. Valóban, Magyar Péterről beszélünk és igen, skizofrénnek kell lenni ahhoz, hogy ezt a kettőt össze lehessen simítani. Már csak ez a feloldhatatlan önellentmondás elég ahhoz, hogy normális ember intsen egyet és messze meneküljön ettől a szektától és arról még nem is beszéltünk, amit Magyar Péter az utóbbi hónapokban csinált, ahogyan uszított, hergelt és ahogy pellengérre állított embereket csak azért, mert kritikát mertek megfogalmazni. A Karanténvlog emellett kicsit kielemzi Kollár Kinga szánalmas tiszás mentegetését is, illetve a magukat függetlennek nevező, kőbalos és liberális médiumok izzadságszagú próbálkozását Kollár mosdatásában. Tartsatok most is velünk!Hogyan igyekezett eredeti tartalmától megfosztani a Húsvétot a kommunista diktatúra?
Fel sem lehet sorolni, hogy mennyi kárt okozott a magyar nemzetnek a kommunista diktatúra és a szocializmus. Az egyik ilyen fájó seb az ünnepek kiüresítése volt, hiszen a kommunisták féltek mindentől, ami a múltra, a hagyományokra és a kereszténységre emlékeztette őket. Így lett a Mikulásból Télapó, a Karácsonyból pedig Fenyőünnep, de augusztus 20-a se úszta meg és persze a Húsvét sem. A vallási háttér különösen zavarta őket, hiszen Marx is megmondta, hogy a vallás a nép ópiuma, ezért minden eszközzel harcoltak ellene. Az aknamunka pedig lassú víz partot mos alapon sajnos felbecsülhetetlen pusztítást okozott a magyar társadalomban.Amikor csak az emlékek maradnak – Így éltük át a húsvétot nyolcvan éve, a szovjetek karmaiban
Istentiszteletre hívogató harangok, álmatlanság, szovjet gőg és rémuralom, valamint a hülye tót – így élték meg a fronton harcoló katonák, illetve a lakásokban, pincékben bujkáló budai értelmiségek Magyarország háborúját, azon belül Budapest ostromát.Húsvéti egyházellenesség a Tisza brüsszeli bábjától
Az ellenzék rendkívül figyelmes így az ünnep alkalmából. Nem hagyják ugyanis, hogy mi keressünk bizonyítékokat a nemzet- és egyházellenésükre, előadják azokat maguktól, hogy ennyivel is többet pihenhessünk így húsvét alkalmából.Szexizmus, “fasságok”, felesleges hagyományok, “béna verseket” szavaló kisfiúk – így telik a húsvét a 444-nél
Az a helyzet, hogy véletlenül felültem egy provokációnak. És miközben felültem neki, tudtam, hogy felülök neki, és hogy nem kellene, mégis belehallgattam a 444.hu “csajos” podcastjébe, ami állítólag a húsvétról szól, vagyis arról, hogy az mennyire szexista és mennyire traumatizálja a nőket. Legalábbis nagyon remélem, hogy provokációnak szánták, mert ha nem, és tényleg élnek közöttünk olyanok, akik így látják a világot, akkor viszont nagyobb a baj, mint valaha gondoltam. Bízom benne, hogy az egész beszélgetés csak azért történt, mert most nagyon kell küzdeni és “polgárpukkasztani” a pénzért – mert higgyétek el, ez az opció lenne a legkevésbé lesújtó, de félek tőle, hogy tényleg ez a szint. Az ünnepi hangulat egyébként azzal kezdődött, hogy valaki ősember hangon azt mondta: “Hahaha… g@ci… ez egy jó adás lesz”, majd pár másodperccel később egy prostituált is szóba került, meg valami templom… nem értettem teljesen, szerencsére. És persze nem ezekkel a szavakkal mondták, de most nem írom le inkább. Mert én nem vagyok annyira menő és bátor, mint ők.Ajánljuk még

















