kádár-diktatúra
„Élek kifeszítve, mint egy íj” – Fejes István festőművészt öngyilkosságba hajszolta a Kádár-diktatúra
Ó, az a Legvidámabb Barakk. Fejes István festőművész inkább a halált választotta. A kimondottan tehetséges Fejes évekig nem kapott kiállítási lehetőséget, állami megbízást és ezzel gyakorlatilag tönkretették. A kádári, aczéli kultúrelnyomásába belerokkant, előbb ideggyógyászaton kezelték – ahol megismerkedett a színészkirály Latinovits Zoltánnal –, majd végső kétségbeesésében a halált választotta. A vonat elé feküdt. Művészetét csak halála után ismerhette meg a közönség.A gyönyörű és tehetséges színészcsillag forradalmi szerepe miatt emigrált, Major bosszújától tartott és a lejáratás célpontja lett
Ferrari Violetta az ötvenes évek filmsztárja volt. A gyönyörű és tehetséges színésznő '56-ban emigrált: komoly oka volt rá, a forradalomban géppisztolyos férjével együtt mentek el a káderlapokért a minisztériumba. A nagyhatalmú színészdiktátor, Major Tamás amúgy sem kedvelte a színésznőt és szinte biztosan tönkretette volna a pályáját. A kommunista diktatúra nem elégedett meg az elüldözésével, kegyetlen eszközökkel lejáratták és ez a gyűlölet a rendszerváltás után is megfigyelhető a balliberális sajtóban.Ledarált, elpusztított zsenik a Kádár-diktatúrában: Kondor Béla, aki lehülyézte Aczél elvtársat
Kondor Béla a 20. század nagy formátumú festőművésze volt. Csak éppen Kádár főcenzora, főkritikusa, a rettegett, talpnyalókkal körülvett Aczél György nem értékelte. Sőt, mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse és tönkretegye ezt a zseniális művészt. Kondor azon kevesek egyike volt, aki nyíltan megmondta a véleményét Aczélnak és a többieknek, utóbbi nem is hagyott neki túl sok levegőt. A festőzseni végül nagyon fiatalon, alig negyvenévesen meghalt. Életműve – Aczélével ellentétben – örökké velünk marad.Dokumentumsorozat a Kádár-rendszer romboló kultúrpolitikájáról: Aczél szellemi utódai nem az eszmét örökölték, hanem ami a terepasztalon maradt
A hirado.hu dokumentumsorozatának első részében a Kádár-rendszer romboló kultúrpolitikáját mutatta be, amiben Aczél Györggyel készített utolsó, eddig soha nem hallott hangfelvételekből mutattak be részletet. A dokumentumfilmben a kádári korról és átmentett szelleméről a posztkommunista Hálózat kutatója, portálunk főmunkatársa, Mező Gábor beszélt.Borvendég Zsuzsanna: 1980 és 2010 között a titkos pénzügyi hálózat elnyelte nemzeti jövedelmünk egyharmadát
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amely annak ellenére sikeres, hogy a kiemelt könyvkereskedések többsége finoman szólva sem támogatja. Persze ez papírforma. Borvendég műve a maga pőreségében mutatja be azt a hálózatot, amelyben benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták, és amely az ideológiai különbségek és hidegháborús „játszma” ellenére a háttérben tökéletesen működött. Egy angol bankárcsoport csinált már egy kutatást arról, hogy a világ országaiból mennyi pénz ment el offshore-ba – mondta a PestiSrácok.hu-nak a szerző. A húsz legnagyobb vesztes között vagyunk a középmezőnyben. Becslések szerint 1980 és 2010 között kétszáznegyvenkétmilliárd dollárt vittek ki Magyarországról adóparadicsomokba. Ez a mai teljes nemzeti vagyonunk fele, és a vizsgált időszakban megtermelt nemzeti jövedelmünk egyharmada, vagyis a vizsgált harminc év alatt minden harmadik évben a magyar emberek teljes évi munkáját ez a pénzügyi hálózat nyelte el. Interjúnk első része itt olvasható.Vitray Tamás is segédkezett abban, hogy a kommunisták tönkretegyék a színészlegendát, Karády Katalint
Harminc éve hunyt el a magyar filmtörténet egyik, ha nem a legnagyobb színészcsillaga, Karády Katalin. Milliók imádták a hihetetlenül népszerű színésznőt, akit előbb a nácik, aztán a kommunisták üldöztek. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... című műsorában arról beszélgettünk, hogyan járatták le őt, de Vitray Tamás szerepe is szóba kerül az ügyben. Az agitpropos hadnagyból lett riporter ugyanis nem hagyta Karády Katalinnak, hogy elénekelje saját dalait.Péter Gáborért rajongtak, de egymást szerették: Gobbi Hilda és Galgóczi Erzsébet leszbikus szerelme
Gobbi Hilda színésznő és Galgóczi Erzsébet írónő egy párt alkottak a kádári diktatúrában. Nem mellékesen mindketten kommunisták voltak. Gobbi idolja és barátja Péter Gábor volt, így nem véletlenül készíthetett éppen Galgóczi interjút vele. Tóth Eszter Zsófia történész írásából az derül ki, hogyan viszonyult a Kádár-korszak a leszbikussághoz, és megjelent-e a nyilvános térben az írónő és a színésznő szerelme.„Én nem nyalok, mint az Illés” – Radics Béla, a Gitárkirály balladája
Egyszer majd valaki összeszámolja a Kádár-diktatúra nagy halottait. Radics Béla biztosan közéjük tartozott. A zseniális Gitárkirály nem volt hajlandó benyalni, nem volt hajlandó megalázkodni, meg is mondták neki: sohasem lesz nagylemeze. Nem is lett. Imádták a tömegek, ezért mindent megtettek az elhallgatására, az elhallgattatására. A Gitárkirály balladája a PestiTV A Hálózat című műsorában. Ahogyan szoktuk: keményen, tabuk nélkül. Radics és Balázs Fecó emlékére.Bródy János Brezsnyev szivarzsebében: a KISZ 1983-as menetén „Békés indulatokat” kért, amíg a többiek az Internacionálét énekelték
„Nem wurlitzer a verkli, ezt szívvel kell tekerni” – mondta a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán Bródy János a KISZ-es fiataloknak 1981-ben. Ugyanebben az évben árulta el az alternatív zenekarokat, megtehette, mögötte állt a KISZ, a Hanglemezgyár és az ÁVH-s alakokkal megtömött Országos Rendező Iroda. Kevesen tudják, hogy Bródy a Brezsnyevék által erőltetett "békeharc" egyik nagy mozgalmára volt. Jóbarátai, Koncz Zsuzsa és Zorán mellett, akik a diktatúra Országos Béketanácsában nyomultak. Bródy ott volt a KISZ 1983-as, Amerika-ellenes békemenetén is, ahol „békés indulatokról” harsogott, utána a felvonulók az Internacionálét énekelték. Bródy tatai "árulása" valójában nem árulás volt, hanem egy folyamat része, a KISZ arcaként, a KISZ által szervezett koncerteket végighaknizva nem akart szembemenni a diktatúrával. Inkább belesimult teljesen.Ajánljuk még