kádár jános
A börtönből perli a magyar államot a Kádár-villa korábbi tulajdonosa
Kétszázmillió forintnál nagyobb összeget követel az államtól Veres István üzletember családja amiatt, hogy kiköltöztették őket a Kádár-villából, amelynek jelenlegi állapota a család szerint nekik köszönhetően újult meg, ám a beruházás értékét nem térítették meg számukra.
Kommunista, náci vagy katolikus ünnep május elseje?
Több mint száz éve ünneplik világszerte május elsejét, a munka ünnepét, amiről legtöbbünknek a kommunizmus ugrik be először, de ne felejtsük el, hogy a német nemzeti szocialisták tették fizetett munkaszüneti nappá. Újra megnézve a korabeli felvételeket arról, hogy miképp volt kötelező az embereknek örülniük, felvonulniuk, a gyerekeknek meg a politikusok képeit cipelniük a felvonulásokon, az ember hátán futkos a hideg. Pedig így volt és a mai baloldali pártok – bár nem tartják magukat kommunistáknak – ma is nagy bulit csapnak május elsején, sőt még az Internacionálét is eléneklik. A munka ünnepére azonban az egyháznak is volt válasza, ezért május elseje katolikus ünnep is, Munkás Szent Józsefre emlékezünk ezen a napon.
„A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a proletár-öklöt!” – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára
Éppen hetvennégy éve, 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Őt tekintik a második világháborút követő magyarországi bolsevik terror első politikai áldozatának, ezért 2000 óta ez a nap hivatalosan is a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja lett Magyarországon. Az emléknap alkalmából ezúttal különleges formáját választottam a rémtettek felidézésének. Összeállítást készítettem a kommunisták – és örököseik – megnyilvánulásaiból, hogy a saját szavaik által táruljon fel a történelmi tény: a kommunizmus fogantatása pillanatától kéz a kézben jár a halállal, a terrorral, az embertelenségekkel.
Kádár János kegyetlen bosszút állt barátjáért, Mező Imréért, aki a kitelepítések egyik kulcsfigurája volt
Kádár János nem a barátkozásban volt erős, hanem inkább politikustársai elárulásában. Egy embert engedett közel magához: Mező Imrét, aki az 1956. október 30-i Köztársaság téri összecsapás áldozata lett. Tóth Eszter Zsófia történész írásában annak járt utána, mit tudunk a két kommunista pártfunkcionárius barátságáról, milyen szerepet játszott Mező Imre a kitelepítésben és melyek voltak utolsó szavai. Nem a kommunizmust éltette, az tény.
Orbán Viktor az üldözött közel-keleti keresztények vezetőjének adta a Kádár-villa kulcsát
Orbán Viktor átadta a Kádár-villa kulcsát a szír pátriárkának, így az egyházellenes pártállami vezető egykori rezidenciája az üldözött keresztény egyház használatába kerül. Az épületet vendégházként fogják használni.
Kádár: Kár, hogy nem semmisítettünk meg sokkal több embert – Kivégzések, bebörtönzések, gyilkos sortüzek
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította támadását a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Ezt megelőzően, még előző este, tehát november 3-án megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével, méghozzá a Szovjetunióban. A kommunisták kegyetlenül vérbe fojtották a magyarság szabadságtörekvését. Bár a közvetlen harcok hamar elültek, a terror tovább folytatódott. A manapság sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár János tudtával, sőt, iránymutatásai alapján százakat végeztek ki és közel 200 ezer honfitársunkat üldözték el a hazájából. Írásunkban a megtorlás legfontosabb eseményeit idézzük fel.
A népmesei hős, aki túljárt Kádár pribékjeinek az eszén – Hat évig bujkált egy veremben a kesztölci forradalmár
Hat évig bujkált a konyhája alatti gödörben Simonek Lukács, a kesztölci forradalmár. Simonek története olyan, akár egy népmese. Azt mondta, „nem volt ő egy Monte Christo, de a katonák hajszállal butábbak voltak őnála”. Simonek volt a község vezetője a forradalomban, és amikor el akarták kapni, azt mondta, még bemegy a családjától elköszönni. Aztán elszökött, bujkált, túljárt Kádár pribékjeinek az eszén. Tóth Eszter Zsófia történész írása.
Hódolat a pesti srácoknak, a történelemkönyvekből kimaradt névtelen hősöknek!
Mindenkiről beszélünk, csak róluk nem. 1956 névtelen hőseiről. Ők a forradalom igazi hősei, akikről még mindig érdemes többet tudnunk. Ott ültek gyerekkorunkban az asztalainknál, meséltek nekünk, megmutatták nemzetőr igazolványaikat, amikor már mertek beszélni. Vajon hányan lehettek ők, a névtelen hősök, akik emlékeinkben élnek tovább? Feri bácsi nem került be a kilencvenes évek történelemkönyveibe, nem volt reformkommunista sosem, nem készült vele interjú, a kétezres éveket már nem élte meg. Tóth Eszter Zsófia történész írása ötvenhatról.
Ajánljuk még
Matolcsy kijelentette, hogy ő mindent jól csinált és most jön az aranykor
Lehet, hogy kiderül, hogy hová lett a kétszázmilliárd? Csak ne az legyen a válasz, hogy a Tiszába dobták. Legalábbis nehéz elmenni Matolcsy György mai podcastje mellett úgy, hogy az ember ne ilyesmin kezdjen gondolkodni...
Nagyon drága lesz a tanulópénz
Magyar Péter vezetésével hazánk ismét gyarmati sorba süllyed, miközben beköszönt újra a vörösterror.
Magyar Úton Gyűlést szervez péntekre a PestiSrácok-csapat - ÉLŐ 17 ÓRÁTÓL
A beteg lelkek országát mostantól a főbeteg irányítja
Szomorú látni, hogy a beteg lelkek országa lettünk, ahol az árulást koronával, a mentális betegséget serleggel jutalmazzák.
