keresztény ünnepek
Mit ajándékoz Pünkösd hívőnek, s nemhívőnek egyaránt?
Pünkösd annak a valóságos, s mindent átható Szentléleknek az ünnepe, amely hét ajándékot ad annak, aki elfogadja. Bölcsességet, értelmet, jó tanácsot, lelki erősséget, tudományt, jámborságot és az istenfélelmet. Azaz a hit lehetőségével, amely nélkül vakok és félemberek maradunk, illetve a gyógyítás szentségével kínál meg minket. Kinek ne lenne ezek közül legalább egyre szüksége? S ki is lenne olyan balga, hogy visszautasít egy ajándékot? Ma kezdheted
Amikor megvolt a nagy evés-ivás meg a wellness hétvége – húsvét vagy karácsony, mindegy is –, a lényeg, hogy ki lett töltve az ünnep! Aztán mégis sok esetben úgy tűnik, mintha valami megint nem sikerült volna. Állandóan kiüresedett kapcsolatokra, elsivárodott életre panaszkodnak egyre többen, ipari mennyiségben nyelik és szippantják az emberek az antidepresszánsokat, legális és nem legalizált kedélyjavítókat, hogy el tudják viselni az egyre elviselhetetlenebb modern jólétet. Hiányoznak a rendes mélységben megélt ünnepek, ám amikor lehetőség adódik rá, akkor sima munkaszüneti napot, vagy jobb esetben nyaralást csinálnak belőle. Most viszont még pont időben vagyunk, mert el lehet menni a húsvéti ünnep szertartásaira. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kommunisták elvették az ünnepeinket is
Rákosiék el kívánták törölni a karácsonyt, mert féltek mindentől, ami felett nem volt hatalmuk. Kádár felmérte, hogy az eltörlés még korai, sokkal hatásosabb, ha egyszerűen deszakralizálja, kiüresíti azt, és az ünnep fényét beszorítja a családok zárt ajtaja mögé. A kommunisták számára az egyházak és az emberekben élő hit a legádázabb ellenségnek számítottak. A totalitarizmus ugyanis a teljességre törekszik, így a lélek kisajátítása legalább olyan fontos számukra, mint az anyagi javak elvétele. Karácsony, a legjobb alkalom a szeretet gondozására
A szeretet feltételezi a másikat. A szeretet épít, a szeretet közösséget teremt. Családot, barátot, bármilyen meggyőződés mentén összebújó közösséget. A szeretet alakít, formál, alkot, teremt. Anyát, apát, gyermeket; leányt és fiút – embert! A szeretet azonban nem érkezik magától. Meg kell keresni a forrását. Meg kell dolgozni érte. Jézus születésének napja, a szeretet ünnepe. A legjobb alkalom arra, hogy ráleljünk, majd gondozzuk és dédelgessük egy kicsit – hátha sokáig kitart! Teremtő emlékezet – Mindenszentek és halottak napjára
Az emlék nem törődik az idővel, felüláll rajta. Amint felbukkan, minden érzése, a jó és a rossz, a kellemes és a kellemetlen jelen idejűvé válik. Ugyanakkor az emlékezés a túlélést is jelenti. Mind az emlékezőnek, mind annak a személynek, akit felelevenítünk. Gyertyát gyújtunk, elmerengünk. Reá gondolunk. A múlt pedig, a fellobbanó gyertyalánggal együtt, a szemünk előtt születik újjá. Kissé letisztulva, de a maga valóságában. Ma van mindenszentek, holnap halottak napja. Ne hervassz el, koronavírus!
A néphagyomány szerint húsvéthétfőn, akiknek egyessel kezdődik a személyiigazolvány-számuk – csak hogy kristálytiszta legyen a kép ebben a genderszínes világban – a hölgy ismerősöket, azaz a ketteskéket meglátogatják és meglocsolják. A locsolkodók eszközei és versei évek óta egyre kreatívabbak, ennek köszönhetően a húsvét mindig egy vidám ünnep. Örülünk a tavasznak, örülünk egymásnak, örülünk a jókedvnek, ami néhány guggolós pálinka után garantált. Idén sajnos megint bizonyos keretek között tudjuk csak megünnepelni a húsvétot, és talán azok, akik elmenekültek korábban a locsolók elől a hétvégi üdülőbe vagy egy wellnesshétvégére, most mindent odaadnának, ha a szomszéd Józsi bácsi egy pimasz versikével és egy orrfacsaró kölnivel kecsegtetné őket. Korlátok között ünnepelhetünk, de érdemes felidézni, milyen is a tipikus magyar húsvét, a lejárt parfümökkel, a szexuális töltetű versikékkel és a sziklakeményre száradt sajtospogácsával. 
