magyar televízió
"Rohadjon meg, aki ilyen parancsot adott!" – Hangfelvétel bizonyítja, hogy szándékosan áldozták fel a tévészékház védőit
Most először hallhatják olvasóink és nézőink teljességében azt a drámai hangfelvételt, amely 2006. szeptember 18-án, a tévészékházat elkeseredetten, életveszélyben, megfelelő felszerelések és kellő kiképzés nélkül védő rendőri egységek és a segítségnyújtást megtagadó, a képzett és jól felszerelt, közelben tartózkodó készenléti rendőröket irányító parancsnokok között zajló rádióbeszélgetést tartalmazza. A felvétel a legfontosabb bizonyíték arra, hogy a Gyurcsány Ferenc és Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt dolgozó parancsnokok szándékosan küldték a halálos veszedelembe a képzetlen kisrendőröket, s céljuk alighanem minél több (reményeik szerint halálos) áldozat kiprovokálása lehetett. A mesterterv a véres események után rendet teremtő, a "csőcselék fideszeseket móresre tanító" Gyurcsány-kép megteremtése és így az elveszett népszerűség visszaszerzése lehetett, ám az ördögi tervet felülírta a nyilvánosság ereje és az a mérhetetlen közfelháborodás, amelyet a már a Szabadság tér szeptember 18-i kiürítésével megkezdődött brutális válaszcsapás, a napokon át zajló embervadászat és megfélemlítés, majd az október 23-án kicsúcsosodó rendőrterror váltott ki az emberekből.Elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere
A Magyar Újságírók Szövetsége vasárnapi közleményében tudatta, hogy nyolcvanöt éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere.Hosszú utazás
Mobiltelefonját a múlt héten többször megcsöngettem. Nem vette fel, nem hívott vissza. Mi történt az öreg médiaharcossal? Szerettem volna meghívni a Pesti TV Boomerlázadás című műsorába egy jó beszélgetésre a televíziózásról. Nem gondoltam semmi rosszra, aztán érkezett a hír feleségétől, Novák Henriette-től, hogy férje, Sugár András meghalt. Küldött is egy személyes hangvételű írást szerkesztőségünkbe. Ebből néhány gondolatot kiragadok.Elhunyt Hajdufy Miklós rendező
89 éves korában elhunyt Hajdufy Miklós, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró – tudatta a rendező családja.Előbb lefejezték a nemzeti újságírást, aztán a Kenedi-féle Nyilvánosság Klub hirdetett ítéletet
Itt a médiaháború-sorozat 24. része. Ott hagytuk abba, amikor Horn Gyuláék 1994-ben lefejezték a nemzeti újságírást, elzavarva, kirakva, nyugdíjazva, margóra rakva közel kétszáz olyan rádióst és újságírót, akik antikommunisták, konzervatívok voltak. De ez a győzelem sem volt elég, meg kellett alázni az „ellenséget”, azaz azokat, akik nem tapsoltak a kommunisták, posztkommunisták hatalomra kerülésekor. A Soros-féle Nyilvánosság Klub „független” elemzést készített az addig igen népszerű A Hétről, különböző nevetséges vádakat felsorolva. A Nyilvánosság Klub alapítói közé tartozott a szadeszos Kenedi János, Lengyel László és az a Sólyom László, aki valamiért konzervatívként volt ismert, de több tettével a kommunisták hatalomátmentését segítette. Stefka István nem felejt, mi pedig visszarepülhetünk a kilencvenes évek közepébe.Amikor „Etus férje” posztkommunista bosszút állt: Horváth Ádámék 180 embert kirúgtak a tévétől
Volt egyszer egy szörnyű, sokak által ma is visszasírt sorozat, a proletár-kispolgári életérzést összegző Szomszédok. A sorozatot Horváth Ádám, a diktatúra sokat foglalkoztatott rendezője rendezte. A történetbe beleírta feleségét, a borzasztóan tehetségtelen és irritálóan színészkedő Csűrös Karolát. Ő volt az ország „Etusa”. Kevesen tudják, hogy „Etus férje”, a nemrégiben elhunyt Horváth volt az, aki levezényelte a posztkommunisták bosszúját, és Hornék elvárásának engedve 180 tévést rúgott ki egyetlen nap alatt. Horváth Ádáméknak arra sem volt gerincük, hogy ebben egyenesek legyenek, az utolsó napon két tévéstáb is forgatott, Stefka Istvánék csak „maguknak”, hiszen már nem adták le az anyagukat. Horváthot – ahogyan Gyárfás Tamás cimboráját, Székely Ferencet is – Göncz Árpád nevezte ki. Az Öreg nem felejt: Médiaháború 22. rész, avagy a posztkommunisták és liberális barátaiknak kegyetlen bosszúja.Csengey Dénes a halála előtt a tévé mocskos ügyeit kutatta – A posztkommunista polip, avagy a média lenyúlásának története (9. rész.)
Bécsi munkája, majd stuttgarti ösztöndíja után a Magyar Televíziónál folytatódott a közgazdász-káder Bayer József felemelkedése. Az agitpropos fővezér Lakatos Ernő és Berecz János emberének tartott Bayer négy évig dolgozott a tévénél, és bár a propagandasajtó szerint ez sikertörténet volt, valójában a tévé [ahogyan az ország] eladósodott. Bayer jókor, 1989 tavaszán váltott, átment a Springer Budapesthez, a tévénél korábbi beosztottja, strómanja, Sándor Gyuláné lett az utódja, akinek férjét Bayer saját cégénél alkalmazta. Nem csak őt, a tévé technikusból lett gyártási igazgatójának, Horváth Lórántnak a felesége is Bayer csapatát erősítette. Így alakult ki az a posztkommunista hálózat, amely a rendszerváltás korszakában és után is uralta a magyar médiát. Jellemző, hogy Bayer egyik legfontosabb springeres embere, Nemes Péter az MSZMP KB politikai munkatársaként került a tévéhez, Bayer magával vitte, és hosszú évtizedekig együtt irányították a megyei sajtót. Meglepő, hogy az összes Párt által kinevezett főszerkesztőt megtartották és megvédték? Vagy, hogy a Sándor Gyuláné és a tévés visszaélések ügyében indított korrupciós, sikkasztós ügyek mind elbuktak? Nem igazán, ahogyan ezzel az átmentett hálózattal az is papírforma volt, hogy a vidéken a ma is gyűlölt MSZP 1994-ben letarolta a megyéket. Néhányan már akkor is vizsgálódtak, közéjük tartozott az a Csengey Dénes, aki halála előtt éppen a tévés ügyekről akart megjelentetni anyagokat.Ajánljuk még