május elseje
Itt van május elseje, izzad Gréczy tenyere
A hosszú hétvége megöli a sajtót, ilyenkor korán beköszönt az uborkaszezon, nem igazán történik semmi a belpolitikában, a hírügyeletből meg még korai kiugrani egy sörvirslire. Teszünk tehát egy kört, hogy megnézzük, hogyan töltik a munka ünnepét a kommunisták, ás egyáltalán nem lepődünk meg, mikor meglátjuk, hogy Gréczy Zsolt például milyen nosztalgiával gondol a Kádár-korra.
Vajon ma a “baloldal” hány május elsejei rendezvényén követelnek majd békét?
Legutoljára amikor felvonultam május elsején, 41 éve, az volt a táblára írva, amit a kezembe nyomtak, hogy “Éljen a Szocializmus és a Béke!”. A szocializmussal volt rendesen baj, de béke az egy állandó értéknek tűnt, valami olyasminek, amiben az akkori nyugati baloldal, az eurokommunistáek és a zöldek, sőt még a szociáldemokraták is egyetértenek a kommunistáinkkal.
Miről szól a május elseje? – Karácsonyék parkolási balhéjától a Mi Hazánk "munkaünnepéig" (videó + galéria)
Körbejártuk a főváros majálisait, a Városligettől kezdve – ahol Karácsonyékat saját embereik bírságolták meg, mert elfelejtettek parkolóhelyet foglalni – a Bikás parkig, ahol arra voltunk kíváncsiak, hogy mit ünnepel egy antikommunista párt a munka ünnepén. De belefutottunk Vonáék pártjába is, akiket a Mi Hazánkkal ellentétben Dobrevék nem tiltottak ki a Városligetből. Meglepően korrekt válaszok, és meglepően szürreális szituációk Budapest majálisain a PestiSrácok tolmácsolásában!
Mit is jelent ez a május elseje?
Tisztán emlékszem, valamikor 1984-ben, az iskolával, persze kötelező jelleggel vonultam egy "Éljen a Szocializmus és a Béke!" feliratú táblával május elsején, majd utána elmentünk sörözni.
Miért nem szeretlek, május elseje?
Mindig kettős érzésem van május elsejét illetően. Mert egyfelől tudja az ember, hogy keresztény ünnepről van szó, hiszen Munkás Szent József, Jézus nevelőapjának ünnepe is ez a nap. Másfelől mégis körbelengi egyfajta kommunista nosztalgia május elsejét, ami miatt nem tudok jó szívvel gondolni erre a szép tavaszi napra.
Itt van május elseje, de a haladók már a Pride-on vonulnak
Az ipari forradalom két dolgot eredményezett a munkásosztály számára: egyszerre tette nehezebbé az életüket, miközben hangzatos szavakkal létrehozta az eleinte még valóban érdekvédő szervezeteiket, amelyek később baloldali mozgalmakká alakultak. És mint minden ideológiának, nekik is szükségük volt egy ünnepnapra, így született meg május elseje, a munka ünnepe, amit a duplagondol jegyében kötelező jelleggel meg kellett tartani a kommunista diktatúrák alatt.
Május elsejei sör-virsli Csernobil árnyékában – Apróéknak az emberélet sosem számított, a felvonulást mindenképp meg kellett tartani
„Nem akartuk felizgatni a lakosságot” – magyarázta a valódi, nem fiktív Virág elvtárs a Csernobilban történt katasztrófával kapcsolatban. Virág András 1986-ban a cenzúra egyik legfőbb szervének, a Tájékoztatási Hivatalnak a főosztályvezetője volt, és minden erejével azért küzdött, hogy a sugárzásmérés ne látszódjon a tévében. A saját történetükben a hős szerepét alakító tévések szerint Virág egészen tragikomikusan viselkedett, de ez nem akadályozta meg őt és a Hálózatot abban, hogy alig két évvel később már Virágot jelöljék a médiaátmentés egyik legfontosabb vállalata, a Reform Kiadó élére. A kommunista, posztkommunista tragikomédiában mások is hozták a szerepüket: a Párt nem hagyta, hogy a május elsejei propaganda-felvonulás elmaradjon, senkit sem érdekelt, hány ember halhatott volna meg pár nappal Csernobil után. Az összeterelt embereket maga Berecz elvtárs nyugtatta, elmesélve, hogy semmi különös nem történt Csernobilban, kár lenne a pánikért.
