szabadság
Gulyás: mi döntünk arról, merre haladjunk, mi döntünk szabadon az ország sorsáról
Százhetvennégy éve egy szabad, független Magyarország megteremtése volt a cél – emlékeztetett a Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen kedden Budapesten. Gulyás Gergely a XII. kerületi MOM Kulturális Központban kiemelte: ez a cél hosszú ideig nem valósulhatott meg.
Deutsch Tamás: meg fogjuk védeni a szabadságot, ahogy megvédtük az elmúlt ezer esztendőben is
A magyarok a legfontosabb értéknek a szabadságot tartják. Ezt a szabadságot meg is fogjuk védeni, ahogy megvédtük az elmúlt ezer esztendőben is – hangsúlyozta Deutsch Tamás a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviselete által szervezett Szabadság című konferencián.
Vége van-e a szabadságnak és a demokráciának? Mit tehetünk, hogy ne legyen?
Nagy és súlyos szavak, még így, kérdő mondatban is. Főleg a konkrét kérdéssel a végén. Mert, hogy van-e nekünk magyaroknak, de általában a hétköznapi embereknek bármi esélye harcolni a világot uraló, egyre hataloméhesebb és gátlástalanabb, az „emberijogizmus” jelszavai alatt a tényleges emberi jogokat, a valódi demokratikus értékeket nagy ívben leszaró elitekkel szemben? Szeretném remélni, hogy igen. És mindenképp muszáj küzdeni.
Karácsonyék október 23-i ünneplése az SZDSZ-panoptikum megelevenedését hozta magával (PS-videó és galéria!)
Visszatért a múlt. Az a múlt, amelyről azt gondoltuk, hogy végleg magunk mögött hagytuk, de a dermesztő balliberális ámokfutás rejtőzködő harcosai tegnap ismét megjelentek a Városháza parkolójában, ahol Karácsony Gergelyék "ünnepelték" 1956 hőseit. Maga a műsor is azokra az időkre emlékeztetett, amikor a magyarság és a nemzet került a polc legaljára, és most sem volt ez másként. Elszoktunk attól, hogy semmitmondó szövegek, hazájukat többször megtagadó, a magyarság ünnepeit cinizmussal fogadó balliberális művészek álljanak a színpadra, akiknek az adott ünnep semmit nem jelent. Tegnap ez is tökéletesen a szemünk elé tárult, amikor az emigrálni készülő, az éhhalál szélén tengődő, majd fülét-farkát behúzva, több millió forintos autóban parádézó Gerendás Péter vonyítását hallgattuk, de akadt még egyéb látnivaló is Karácsony Gergely beszéde előtt. A Heti Hetes "nagyágyúi" is visszatértek, hiszen egy 1956-os műsorban ki tudná jobban képviselni az emelkedettséget, mint Hernádi Judit, aki férfihangon énekelt és messziről kissé Vadai Ágnest juttatta eszünkbe, vagy Hajós András, aki a forradalmat a tanítónője elleni lázadással állította párhuzamba. Hajós egyébként olyan "poénokat" eresztett meg, amikre Sas József is elégedetten csettinthetett volna a Mikroszkóp színpadon, de Hajós arra is felhívta a figyelmet, hogy most, október 13-án Budapest a szabadságot vívta ki, hiszen addig diktatúrában éltek. Fogalomzavar, gyűlölködés, régi balosok reaktiválása, Göncz Árpád istenítése, és az 1956-os forradalom és szabadságharc peremre állítása: ez volt a "szabad Budapest" ünneplése tegnap. A koronát pedig Karácsony Gergely ünnepi beszéde és a Quimby koncertje tette fel a tegnap estére. Nézzék meg videónkat!
Áder: "1989-ben visszatért a remény, hogy a haza végre újra a magyarok otthona lesz"
"Harminc év után ma joggal lehetünk büszkék mindarra, amit 1989-ben elvégeztünk" – jelentette ki a köztársasági elnök az augusztus 20-ai tisztavatáson mondott beszédében kedden, Budapesten.
Harminc éve, Nagy Imre újratemetésével született meg a magyar szabadság
Harminc éve ezen a napon, június 16-án, 31 évvel Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzése után a mártírhalált halt miniszterelnök százezrek főhajtásával és felvonulásával kísért újratemetése volt az utolsó szeg a kommunista rezsim koporsójában. Ezen a napon, a gyászszertartáson Orbán Viktor követelte először a szovjet csapatok kivonását hazánkból. A beszédében elhangzott, előtte magyarok milliói által gondolt, de senki által ki nem mondott szavak vezettek aztán a rendszerváltáshoz, a magyar szabadság megszületéséhez.
A szabad akaratról beszélt, és közép-európai reneszánszot hirdetett Orbán Viktor
A szabadság fogalma volt Orbán Viktor miniszterelnök beszédének vezérfonala, ám az európai politikai fősodornak aligha fogja elnyerni a tetszését, hogy a liberális szabadságértelmezés helyett a keresztény szabadságértelmezéssel állt elő. Kijelentette, hogy a szabadság nem elvont idea, hanem maga az élet, ezért nem dobhatjuk oda birodalomépítési kísérleteknek – véget akarunk vetni az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak.
Andrzej Duda szerint a lengyelek hagyományosan szabad emberek
A lengyelek hagyományosan szabad emberek, akiknek saját értékrendjük van, amelyben mindig is támogatta őket a katolikus egyház – mondta a lengyel államfő országa függetlensége visszaszerzésének 100. évfordulója alkalmából nyilatkozva a Kossuth Rádiónak.
"Orbán rasszista, de itt jó nekem homoszexuálisként" - Haladó nyugati fiatalok bulihete az illiberális Magyarországon
Idén is a legnagyobb turisztikai sláger Budapesten a Sziget Fesztivál, amely idén a „Love Revolution” (a szeretet forradalma) szlogent tűzte zászlajára, fő üzenete pedig az előítéletek, a kirekesztés megszüntetése. Ezen persze senki nem lepődik meg, nyilvánvaló, hogy „erős nemzetállamok”, vagy „kereszténység” szlogennel nem lehetne egy zászló alatt egyesíteni Budapesten a haladó nyugati fiatalokat, akik az árakat tekintve is a Sziget kizárólagos célközönsége. De persze nem sajnáljuk tőlük a jókedvet, leginkább büszkék lehetünk arra, hogy egyre több külföldi érkezik hazánkba, hogy teljesen felszabadultan szórakozhasson, miközben nem kell attól tartania, hogy bárki „Allah akbart” kiáltva felrobbant valamit. Külön érdekesség, hogy a rendkívül nyitott fiatalok Orbán Viktor elviselhetetlenül illiberális államának ellenére is hajlandóak a számukra olcsó italért ideutazni, hogy egy hétig szivárványos zászlók alatt lehessenek azzá, akivé igazán lenni akarnak. Ez volna a diktatúra ugyebár.
Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
