uniós források
Hende Csaba a PS-nek: A kormány semmit nem vett el Szombathelytől – A tények és a számok makacs dolgok!
A kormány semmit nem vett el Szombathelytől – mondta el Hende Csaba, a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának (TAB) alelnöke az ellenzék a helyi iparűzési adó elvételével kapcsolatos hangulatkeltéséről. Hende Csaba a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában kifejtette, hogy Szombathely az elkövetkező hét esztendőben évente ötven milliárd forintra számíthat, összességében az Európai Unió következő hétéves költségvetéséből és a magyar költségvetési forrásokból együttesen mintegy 329,2 milliárd forint juthat a városnak. Az ellenzéki politikusok előszeretettel vádolják a kormányt kivéreztetéssel, Hende Csaba kijelentései és a tények azonban másra engednek következtetni. Szombathely a 3200 magyar település közül a nyolcadik legadóerőképesebb, legtehetősebb város, ami méretéhez képest lehetne meglepő, ha nem tudnánk azt, hogy 2010-hez képest máig megkétszereződött, több mint a duplájára nőtt a város helyi iparűzési adó bevétele. Az ellenzéki hangulatkeltésről Hende Csaba azt mondta: a tények és a számok makacs dolgok – azokkal nehéz vitatkozni! Karácsony ismét lebukott - Mégiscsak meghívták arra a településfejlesztési konzultációra, ahová szerinte nem
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Facebookon létrehozott alternatív univerzumában ezúttal amiatt háborgott, hogy hiába az EU-s elvárás, a kormány szándékosan nem hívta meg a budapesti önkormányzatokat arról tárgyalni, hogyan osszák el a 2021–2027 közötti uniós forrásokat. A valóság innenső oldalán azonban előkerült a dokumentum, amelyből kiderül, hogy már decemberben elindította a településekkel a kormány a konzultációt. Most már csak meg kell várnunk, mikor posztol arról karácsony Gergely, hogy bocs, figyelmetlen voltam... Budai Gyula: a Gyurcsány–Dobrev-féle Altus az EU-s pályázati forrásokból a DK holdudvarát pénzelte (PestiTV-videó)
Erős a gyanú, hogy Dobrev Klára cége egy konzorcium élén az általuk elnyert, közel másfél milliárdos uniós forrásokból lényegében kölcsönöknek álcázva feltőkésítette a Demokratikus Koalíciót és annak Czeglédy Csaba által vezetett holdudvarát – az ügyben Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a héten tett feljelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalánál. Budai Gyula a PestiTV Bögre Klubjának vendégeként arról beszélt, hogy Gyurcsány és Dobrev cége, az Altus Zrt. úgy működhetett, mint egy bank: adott kölcsön Czeglédynek, magánszemélyeknek, és 50 millió forintot a Demokratikus Koalíciónak, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Banktól nem volt engedélye ilyen tevékenység folytatására. A képviselő szerint Czeglédy azért kaphatott DK-s önkormányzatoktól egy év alatt 150 millió forintos összértékben megbízásokat, mert a hallgatásáért így nyújtja be a számlát. Nekiesett a balliberális média a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének, mert szerinte Magyarországon a jogállamiság előbbre tart, mint Nyugaton
Nekiesett a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének az ellenzéki sajtó, amiért úgy véli, a magyar jogállamiság sokkal fejlettebb, erősebb, mint sok más nyugati tagállamban, ahonnan a legtöbb támadást kapjuk. Németh Zoltán még egy hónappal ezelőtt közölt véleménycikket, illetve nyilatkozott a helyi napilapnak annak kapcsán, hogy sikerült visszaverni a támadásokat, hazánk csatát nyert a december eleji uniós csúcson és folytatódhatnak az uniós forrásból tervezett fejlesztések. Ezt ásta most elő Ungár Péter lapja, hogy egyfajta újévi humorbombaként kifigurázza a győri fideszes politikust, amiért az bírálni merte a nagy nyugati demokráciákat. A lejárató cikket azóta átvette a teljes ellenzéki média (az Azonnalitól a Telexen át a 24.hu-ig). Németh Zoltán az ominózus cikkekben arról beszélt, hogy az Európai Unió nem segélyszervezet, hanem egy gazdasági szövetség, amelyre komoly feltételeket, játékszabályokat elfogadva szerződtek a tagállamok. Lefektették, kinek mennyit kell befizetni, és milyen adó- és vámszabályokat kell alkalmaznia, milyen arányban és mire jár neki pénz a közös kasszából. Az uniós források tehát nem adományok, hanem ez a pénz Magyarországnak jár, mivel teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket. Abszurd, hogy éppen azok a tagállamok és politikusaik zsarolják Magyarországot ezen források megvonásával, jogállamisági hiányosságokat felemlegetve, ahol a demokrácia és a jogállamiság messze nem olyan fejlett és EU-konform, mint Magyarországon, ahol az igazságszolgáltatási rendszer 2011-es reformját is a legmodernebb európai elvek alapján dolgozták ki.