városliget
Lovas Dániel: a Városliget hagyományosan a nyüzsgő közösségi élet, a zene és az innováció tere
Amikor a Városliget funkciójáról szóló vitát figyeljük, magától értetődő érv, hogy a közpark kiszolgálja a főváros zajától elszakadva pihenni, kikapcsolódni vágyók igényeit. A park túlhasználása miatt aggódó hangok azonban hamisan keresnek visszaigazolást a Városliget múltjában, mert eredeti funkciójában a Liget a nyüzsgő polgári mindennapok közösségi tereként funkcionált, amelyben jól megfértek egymás mellett a kulturális programok, a szórakozás és a pihenés lehetőségei. Lovas Dániel kultúrtörténeti szakíró, a Városliget történetének kitűnő ismerője, számtalan vonatkozó cikk szerzője segített eligazodnunk abban a kérdésben, hová is kell visszanyúlnunk, ha a Városliget szerepét és funkcióját érteni akarjuk. Elöljáróban felhívta a figyelmet: téves az a ma elterjedt, naiv elképzelés, hogy a XIX. századi látogatók madárcsicsergés közepette, a viktoriánus illemtan szabályait betartva, kizárólag illedelmesen fel-alá sétálgattak a parkban. A Városliget egy mindenki előtt nyitott közpark, nyüzsgő közösségi tér volt a II. világháborús pusztítást megelőzően, amely a pihenés, szórakozás, zenehallgatás és sportolás mellett a magyar gazdasági és kulturális teljesítmények, az innováció reprezentációs teréül is szolgált. Pesti Riporter – A Városliget megújulásán még mindig nem tudta túltenni magát az ellenzék (Videó!)
Az ellenzék imádja a gumicsontokat, az egyik ilyen kedvenc rágcsájuk a Városliget. Hiába a folyamatos cáfolatok a betondzsungellel és a többi értelmetlen szlogenjükkel szemben, semmi sem szegi a kedvüket, például az sem, hogy pont az ellenzéki vezetésű kerületek amortizálják le a közparkjaikat. A Pesti Riporter egy áltüntetésen járt, ahol a Városligettel éppen csak határos Erzsébetváros baloldali alpolgármesterei demonstráltak a Városligetért. Természetesen az senkit sem lepett meg, hogy a hatalmas tüntetés senkit sem érdekelt, ahogy az sem, hogy folyamatos ellentmondásba keveredtek a tényekkel. Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője a Pesti Riporter műsorában leszögezte: 60-ról 65 százalékra nőtt a zöldterületek aránya a Városligetben, amely sokkal, de sokkal rendezettebb lett, és ez a folyamat egyelőre még tart, annak ellenére, hogy a baloldali városvezetés igyekszik minden fronton keresztbe tenni ennek. A baloldal szokásos hazugságait Nacsa további tényekkel cáfolta: elmondta, hogy a zöldterület növekedése mellett a Városliget kulturális palettája is jelentősen bővült. Arra is kitért, hogy mennyire álságos az erzsébetvárosi alpolgármesterek akciója annak fényében, hogy a saját kerületükben milyen állapotokat hoztak létre, hiszen elég csak Czeglédy Csabára, a 100 Tagú Cigányzenekar szélnek eresztésére és a szokásos ingatlanmutyikra gondolni. A teljes műsor megtekinthető itt. Ön is jár ide? - Nem tett jót a fővárosi fenntartású közparkoknak Karácsonyék "zöldfordulata"
Végre itt az óvatos nyitás, a főváros népe is megbarátkozott a keleti vakcinával, csak szúrjanak már valamit, mert jön a jó idő, kivágyik az ember a szabadba. Mivel a Budapest Pride még messze van, adja magát a lehetőség, hogy valamelyik nagyobb közparkot látogassa meg a fővárosi polgár, csak hát, úgy tűnik, nem tett jót a parkok általános közállapotának, hogy a zöldfőpolgármester felszámolta a munkák elvégzéséért felelős Főkertet. Katasztrófaturistáknak persze bátran lehet ajánlani a Népligetet, amelyet a főváros olyan mintaparknak szemelt ki, ahol végre megmutathatja, hogyan is kell ezt a zöldgondolkodást csinálni. Mindenki másnak marad a "tönkretett", "tarra vágott", "lebetonozott és sóval behintett" Városliget. Baán László: a Városliget lecsúszása ellen egyetlen ligetvédő sem tüntetett (PS-VIDEÓ)
A hetvenes évek közepén, a Budapesti Nemzetközi Vásár kiköltözését követően volt utoljára felújítás és átalakítás a Városligetben, amely azóta fokozatosan pusztult – nyilatkozta portálunknak adott interjújában Baán László, hozzátéve, a Liget folyamatosan veszítette el azt, amiért az emberek szerették. A miniszteri biztos – akit a Városliget utolsó rozsdaövezetének felszámolásáról kérdeztünk – kiemelte, a ligetvédő mozgalom egyetlen képviselője sem lépett fel korábban a vállalhatatlan épületek ellen, soha egyetlen cikk, felszólalás nem született azért, hogy a Liget jobb legyen, a tiltakozási kedv már csak akkor támadt fel, amikor a kormány elhatározta, hogy változtat az áldatlan állapotokon.