vezető
Ne regisztrálj! Nehogy már segítsd az egészségügyi dolgozók munkáját!
Az ellenzék olyan mélyre süllyedt az elmúlt néhány hónapban, amelyet még a kommunistákból sem nézett volna ki az ember. A magyar kommunisták ugyanis a korai hatvanas évektől felhagytak a tömeggyilkosságokkal, már csak elvétve gyilkoltak meg embereket. Sőt, elpuhultságukban már arra is ügyelni kezdtek, hogy járulékos veszteségek se legyenek, látványos alkalmatlanságból, részegen lövöldözésből ne legyen már emberhalál és botrány. Megvédték az övéiket az ilyen esetekben, de az elvtárs karrierje bánta általában az ilyesmiket. Újkommunista barátaink még nem puhultak el, ők nem számolgatják a járulékos veszteségeket, mindent megtesznek továbbra is, hogy minél kevesebben oltassák be magukat. Országgyűlés – Lebukott Tordai a vakcinaellenes hazugságaival
A Felvidékről kitelepítettekre történő emlékezéssel kezdődött az Országgyűlés hétfői ülésnapja. A képviselők arról a százezer magyarról emlékeztek meg, akiket a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizártak. A parlament aktuális ülésszakának negyedik, befejező napján tartott ülésen a megemlékezést követően napirend előtti felszólalások hangzottak el, majd másfél órában kérdések, további hatvan percben pedig azonnali kérdések és válaszok következtek, ahol ismét éles viták alakultak ki az ellenzéki és a kormánypárti képviselők között. Az első napirend előtti felszólaló, Kocsis-Cake Olivio monológja komoly vitát hozott, hiszen a párbeszédes politikus teljesen váratlan módon pozitív véleményt osztott meg expozéjában, csak azért, hogy egy professzor rasszista megnyilvánulásával mossa össze a kormánypárti politikusokat, csakhogy megint szembejött a valóság, amit Rétvári Bence tolmácsolt a felháborodott párbeszédes politikusnak. Egészen kihagyhatatlan Ungár Péter érvelési technikája is, amellyel elmagyarázta, a pálinkafőzés szuverén joga miatt rossz ötlet Magyarországra hozni a világ egyik legszínvonalasabb egyetemét, de a DK kétségbeesett kapálózása az oltások ellen is izgalmas színfoltot hozott a mai ülésbe. Arató Gergely egészen hajmeresztő szónoklattal folytatta a baloldali cirkuszt, amelyben arról beszélt, hogy a Fudani Egyetemmel a marxizmus-leninizmus jön vissza ismét Magyarországra. Az egykori MSZMP egyenes ági leszármazottjának tekinthető DK-s politikus felszólalására elszabadultak az indulatok a parlamentben. Rétvári Bencének igencsak sűrű napja volt az ellenzéki álhírek cáfolásával, de az egyik, leginkább zavarba ejtőbb kérdést Varga Zoltántól kapta, aki arról panaszkodott, hogy az intenzív osztályokon nincs megfelelő kapacitás, különös tekintettel a lélegeztetőgépekre. Azokra a lélegeztetőgépekre, amelyekről korábban a teljes ellenzék kórusban harsogta, hogy túl sok érkezett, túl drágán. A baloldali licit azonban itt sem ért véget, Bősz Anett ugyanis egészen odáig jutott, hogy egy felszólaláson belül egyszerre követelte a jelenléti oktatást, és a digitális oktatás fenntartását. Tordai Bence újabb oltással kapcsolatos hazugsága pedig már az Országgyűlés ülése közben lelepleződött. Az életellenes erőknek több mint száz éve útban van a kereszténység – ez indokolja az egyház iránti gyűlöletüket
Az életpárti és az életellenes erők harcát bemutató tanulmány-sorozatomban már számos területen igyekeztem bizonyítani, hogy a két tábor ádáz harca nem új keletű, és hogy a szakadék, amely a két világnézet között tátong, áthidalhatatlannak tűnik. A sorozat mai részében az életellenesek kereszténységhez fűződő viszonyát, egyházgyűlöletét veszem górcső alá, amelynek révén igazolni igyekszem, hogy immáron több, mint száz éve zajlik a történelmi felekezetek – és különösen a nálunk legelterjedtebb római katolikus egyház – üldözése. Maga az üldözés folyamatos, csak a módszerek változtak az idők folyamán. Évezredes értékei és értékálló tanításai miatt állt és áll ma is az életellenesek célkeresztjében a kereszténység, nekünk pedig éppen ezért kell minden korábbinál nagyobb erővel kiállnunk a keresztény értékek védelmében. Akkorát koppant ellenünk a bíróságon a börtönbizniszen gazdagodó ballib ügyvéd, hogy öröm nézni
Többször is próbált fogást találni szerkesztőségünkön Fahidi Gergely, balliberális körökben neves ügyvéd, aki több százmillió forinttal gazdagította ügyfeleit a börtönbizniszben. A jogász azon húzta fel magát, hogy egy decemberben, Völner Pál államtitkárral készült interjúnkban azt írtuk le, mekkorát nyert a rabok által, az állam ellen indított pereken. Fahidi fel is jelentett minket, első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság munkatársainknak adott igazat, ám az ügyvéd nem állt le, fellebbezett, amelynek eredménye pénteken jutott birtokunkba. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú ítélet helytálló, nincs mód fellebbezésre és jogerős az elsőfokú bíró döntése. Egy elfelejtett háború "Transznisztriában", vagyis Románia, illetve tulajdonképpen Moldova keleti határainál
Alig harminc évvel ezelőtt egy újszülött állam megvívta első háborúját. Azonban erre most már senki sem emlékszik, még azok sem, akik 1992-ben Ukrajna állampolgárainak vallhatták magukat. Az ország lakói, sajtója, de még a szomszédos államok is – köztük az érintett országok – mind úgy tesznek, mintha a transznisztriai konfliktus meg sem történt volna. Az ukrán nacionalisták sem emlegetik, akiknek pedig kifejezetten jót tenne egy "győztes" háború emléke – mi lehet a feledés oka? Folytatjuk sorozatunkat, amelyben megpróbáljuk megérteni, hogy miért is vannak olyan fura országok arrafelé keleten.