vezető
Dull szerint létezik ugyan szabad sajtó, de a közszolgálatiságot az ismeretlen eredetű százmilliókból működő Telex képviseli
Strasbourgban rajonghatta magát körbe a globális balliberális média krémje, innen pedig nem hiányozhatott Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője sem. A közszolgálatiság jegyében – merthogy Dull ilyen médiumként hivatkozott a Telexre – természetesen a magyarellenes liberális politikai fősodor is képviseltette magát az eseményen, élükön a hazánkat mindig hangosan támadó Věra Jourovával. Nos, így nincs tér a baloldali média számára: nemcsak darabszám, de finanszírozás tekintetében is brutális túlsúlyban van még mindig a balliberális média, ráadásul kiválóan tartják magukat a mondáshoz, miszerint önmagunk dicséretét nem szabad másra bízni – ez volt a strasbourgi kirándulás apropója is, ahol Dull elismerte, hogy mégiscsak létezik az ezerszer elsiratott „független sajtó”, na de a közszolgálatiság, az nem. Vagyis de, hiszen – szerinte – a Telex testesíti meg. Ezek után pedig különösen pikáns, hogy éppen maga a Telex árulta el, hogy milliárdos nagyságrendben kellhet számolnunk, ha az „ellehetetlenített” baloldali lapok anyagi helyzetét vizsgáljuk, ráadásul tették mindezt úgy, hogy adományért kalapoznak.
Szijjártó: egészen őrült ötletek hangoztak el a luxembourgi energiacsúcson (VIDEÓ)
„Nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, nem kérünk mindenfajta sms-ekben történő vásárlásból” – jelentette ki a luxembourgi energiacsúcson elhangzott magyar álláspont ismertetése kapcsán Szijjártó Péter keddi Facebook-videójában, kiemelve: a nemzeti hatáskörök megőrzése kulcsfontosságú a biztonságos energiaellátás terén. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: elképzelhetetlen, hogy Magyarország által a magyar adófizetők pénzéből megvásárolt, a magyar földgáztárolókban eltárolt, a magyar emberek és a magyar gazdaság fogyasztására tartalékba helyezett földgázt mi más országnak adjunk oda. Hozzátette: ez annál is inkább lehetetlen, mert több tagország most azon ügyködik, hogy száműzzék az orosz gázt az európai piacról, de vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt a földgázt, amit jelenleg ki akarnak iktatni az európai piacról.
Magyargyűlölet és ocsmányságok – ez a közéleti produktuma a kábítószer-kereskedelem gyanújával őrizetbe vett H. Zoltánnak
„A bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt jogellenesen befolyásolna” – írta a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya a PestiSrácok.hu kérdésére, miszerint mi indokolta a drogkereskedelemmel gyanúsított, ismert divattervező, H. Zoltán egy hónapos előzetes letartóztatásának elrendelését. Hozzátették: a végzés nem jogerős, mivel az érintettek fellebbeztek ellene. Herczeg letartóztatását követően a PestiSrácok.hu összeszedte, hogy milyen „munkásság” áll a divattervező mögött. Márki-Zay Péter (egykori) öltöztetőjének közéleti és szakmai karrierjét leginkább két tevékenység öleli fel: a magyargyűlölet és – ahogy ő fogalmazott – a fideszesek szájba sz*rása.
Göncz Árpád méltatlan volt köztársasági elnöknek – Az Öreg
Az Öreg műsorában Schamschula György, az Antall- és Boross-kormányok közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere emlékezett vissza a taxisblokádra. Nem finomkodott, kimondta egyenesen, hogy Göncz Árpád méltatlan volt köztársasági elnöknek, nem lett volna szabad róla közterületet elnevezni.
A munkácsi tanács tagjai többségének tiltakozása ellenére felavatták a turul helyére emelt ukrán címert
Kedden reggel minden tiltakozás ellenére Munkácson felavatták a levert turul helyére felállított ukrán állami címert. Andrij Baloga polgármester a pópák és katonák gyűrűjében tartott ünnepi avatáson azt mondta, "ma születik az új és erős Ukrajna történelme, azok keze által, aki a szabadságért, a jövőért és a saját földjükön való élet jogáért harcolnak". Munkács várának fokára 2008-ban állította vissza a Pákh család a történelmi milleniumi emlékművet, az egy tonna súlyú turulmadarat, illetve hozzá az obeliszket, az eredeti emlékmű darabjait is felhasználva, amelyet Pákh Imre édesapja évtizedeken át őrzött. A Turul-emlékmű lebontásáról október 13-án délelőtt a végrehajtó bizottság Zoom-konferencián megtartott ülésén határoztak, a 31 tagból alig 20 részvételével. Ahhoz, hogy mindenképp meglegyen a döntés, cselt is bevetettek és a napirend eredetileg csak az ukrán címer állítását tartalmazta. Később a munkácsi tanács 18 tagja írt alá tiltakozó nyilatkozatot. Mindez nem számított a jelek szerint semmit: tizenkét nap elteltével áll az ukrán szigony, a turul pedig darabokban hever a múzeum valamelyik termében.
A lányok nem beszélnek csúnyán, kedves Lili
De. De nem. Boldog gyermekkoromban voltak lányok, akik szerettek focizni, de nem szerettünk velük játszani, mert különösen az egyikük, a Vera, iszonyúan keményen játszott. Mondhatni durván. Viszont nem beszélt csúnyán.
GEOrgPOLITIKA – Havi 500 millió eurót követel Németországtól Zelenszkij
Olaf Scholz kancellár megígérte Ukrajnának, hogy újabb három Iris–T SLM légelhárító rendszert küld a közeljövőben. Az adófizetők örülhetnek, mivel egységenként 140 millió euróba kerül a fegyver. Kijev azt mondja, hogy 12 ilyen légelhárító egységre lenne szüksége, természetesen ingyen. Németország eddig 743 millió euró értékben küldött fegyvert. Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök ma tárgyal Kijevben Zelenszkijjel további állami segélyekről és fegyverszállításokról.
Deák Dániel szerint Herczeg Zoltánt tartóztatták le drogvisszaélés vádjával
Rendőrök csaptak le október 21-én H. Zoltán ismert divattervezőre. A férfi letartóztatását vasárnap elrendelték, mivel lakásán jelentős mennyiségű kábítószer-gyanús anyagot találtak – tudta meg a Magyar Hang. A lap szerint a divatszakmában ismert gyanúsított ellen– aki úgy tűnik egybeesik a politikai életben is hangos tervezővel– a hatóság kiterjedt nyomozást folytat, mivel felmerült, hogy H. kereskedett is a droggal. Ennél is pikánsabb, hogy a lap szerint a közéletben ismert nevek is felmerültek, de a rendőrség cáfolta azt a korábbi értesülést, hogy politikusokról vagy újságírókról van szó. Deák Dániel a XXI. Század Intézet vezető elemzője megnevezte az érintettet, aki szerinte Herczeg Zoltán.
A szankciókat védené, a konzultációt gáncsolná a baloldal
Forrong a baloldal és a brüsszeli bürokrácia a magyar kormány szankciókkal kapcsolatban indított konzultációja miatt. Úgy tűnik, hogy a nemzeti kabinet parazsat gyűjtött a fejükre azzal, hogy az emberekhez fordult ebben a rendkívül fontos kérdéskörben. Brüsszel törekvése egyértelmű: folytatnák az energiaszankciók bevezetését, pedig azok eddig is igen káros hatást gyakoroltak az európai emberek mindennapi életére.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
