xxi. század intézet
XXI. Század Intézet: a nép akaratával szemben politizáló kormányok könnyen összedőlhetnek, akár már az ősz folyamán
A koalíciós kormányok, különösen, ha ideológiailag különböző színezetű erők alkotják őket, különösen törékenynek bizonyulnak válsághelyzetekben. Főképp, ha még azt is hirdetik magukról, hogy a néppel és nemzeti érdekkel szemben akarnak politizálni – állapítja meg legújabb elemzésében a XXI. Század Intézet, amely azt vizsgálta, hogyan teljesítenek az európai kormányok az orosz–ukrán háború és az uniós szankciós politika okozta, egyre nehezülő helyzetben.
XXI. Század Intézet: Ellenzékváltás helyett történelmi töredezettség figyelhető meg a baloldalon
A hazai baloldal nem képes megújulni: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt. A választási kudarc után nőtt a töredezettség: Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával szeptemberre – az egykori szivárványkoalíció helyén – immár tizenegy (társ)elnök vezetésével lesz nyolc szervezet. Mivel az ellenzéki oldalon nincs hely ennyi párt számára, minden bizonnyal élesedni fog a szavazók bizalmáért folyó küzdelem. A 2024-es helyhatósági és uniós voksolásokra ennek ellenére szükség lesz valamilyen együttműködésre, hisz a nagyobbaknak fontos a stabilitás látszatának fenntartása és a töredezettség felszámolása, míg a kispártoknak a túlélés miatt kell majd ellenfeleikkel összefogniuk – állítja a XXI. Század Intézet legújabb elemzése.
XXI. Század Intézet: Brüsszel és a vezető európai államok szinte megfeledkeztek a Nyugat-Balkánról
Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a 888.hu-nak adott interjújában elemezte a Koszovó és Szerbia között felújult feszült helyzetet. A kutató szerint az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy Brüsszel és a vezető európai államok szinte megfeledkeztek a Nyugat-Balkánról. Ez pedig a térség konfliktusainak kiújulásához, valamint más hatalmak − Oroszország, Kína, Törökország − befolyásszerzéséhez vezethet.
Önsorsrontó az európai szankciópolitika
Az orosz–ukrán háború következtében minden korábbinál világosabbá vált, hogy Európa képtelenné vált saját geopolitikai és gazdasági érdekeinek képviseletére és érvényesítésére. Nemcsak az Európai Unió elitje, de a legtöbb tagállami vezető sem ismerte fel a szankciópolitika kontraproduktív mivoltát, ami végső soron az uniót hozta előnytelen helyzetbe – olvasható a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében. Az írást jegyző Bíró András szerint az ellátásbiztonsággal összefüggő alapvetések önsorsrontó módon való figyelmen kívül hagyása többek között magas energiaárakat, egyre emelkedő inflációt és megélhetési költségeket eredményeznek, ráadásul már a stagfláció vagy az akut gázhiány következtében leálló teljes iparágak rémképe sem tűnik elképzelhetetlennek. Az uniós szankciópolitika kudarcára az is kellően rávilágít, hogy a nemzetek feletti intézmény egyre több esetben kénytelen az Oroszország „megbüntetésére” kivetett szankciókon enyhíteni annak érdekében, hogy különböző, Európára nézve katasztrofális kimenetelű eseményeket elhárítson.
A XXI. Század Intézet szerint messze még az orosz–ukrán háború vége
Öt hónapja tart már Oroszország és Ukrajna háborúja, és sajnos nem tűnik közelinek a vége – véli a XXI. Század Intézet elemzője. Kosztur András most megjelent elemzésében azt írja, hogy a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok teljes területének orosz ellenőrzés alá vonása már nem a végcél. A harci cselekmények mellett kiterjedt gazdasági megmérettetés is zajlik, ráadásul nemcsak Oroszország és Ukrajna, hanem elsősorban Oroszország és a Nyugat között. A XXI. Század Intézet elemzése a háború jelenlegi állását vizsgálja meg a harcmezőn és a nemzetközi kapcsolatok területén, kitérve a szembenálló felek belpolitikai folyamataira is.
Az elmúlt időszak eseményei is azt bizonyítják, hogy nincs szükség ennyi baloldali pártra
Az április harmadikai választási kudarc óta a baloldali pártoknak nincs más választásuk, mint egymással versengeni, miközben szellemi–ideológiai, szervezeti és vezetési válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük – hívja fel a figyelmet a XXI. Század Intézet munkatársa elemzésében. Nagy Ervin filózófus kitért arra is, hogy a baloldali pártok helyzete tovább romlik, ugyanis az időközi választásokon is leszerepeltek, de a kata-módosítás elleni tüntetések szervezőinek egy része is elhatárolódott tőlük, pedig nagyon szerettek volna a politikusok a nyakukra ülni. A megújulás hiányát pedig jól mutatja, hogy Márki-Zay Péter, a baloldal ex-miniszterelnök-jelöltje szépen lassan kúszik vissza a porondra és csak Gyurcsány Ferencnek van esélye arra, hogy egy ernyő alá terelje a balliberális oldalt. Érdemes továbbá azt is megemlíteni, hogy a baloldali tábor képtelen ennyi pártot fenntartani, így az előttük álló időszak a túlélésről fog szólni.
Békés Márton: Ki mint él, úgy tüntet
A kata-módosítás elleni demonstrációnak induló, kormányellenes tüntetésként folytatódó, végezetül céltalan bolyongásba torkolló megmozdulások egy hét alatt bebizonyították, hogy Magyarországon némi tartaléka legföljebb a zavart államellenességnek van, az ellenzéki pártoknak semmiképp. A demonstráció-sorozat jól rávilágít arra is, hogy ha egy ügy mellett megjelenik a Kutyapárt és Márki-Zay Péter, akkor az politikai hullafoltot jelent rajta. Míg korábban ez az idő fél év alatt érkezett el, most egy hét alatt sikerült ide eljutni. A tüntetések menetrendje és az azt „vezetők” karaktere több következtetés levonását teszi lehetővé. BÉKÉS MÁRTON vezércikke a PS-nek.
Bemutatták Schmidt Mária új esszékötetét
Bemutatták Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész új, Korszakhatáron címet viselő esszékötetét szerdán, Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. Baczoni Dorottya, a kötet szerkesztője, a XXI. Század Intézet igazgatója méltatásában elmondta, hogy a kötet Schmidt Mária 2018 és 2022 között megjelent írásainak válogatása.
XXI. Század Intézet: összehangolt lejárató kampányt folytatott a baloldal
A 2022-es választásokra létrejött hatpárti összefogásnak nem volt pozitív mondanivalója, ám a kormánypártokkal szemben kialakított negatív kampányukat nyelvileg, tematikailag és időben is összehangolták – olvasható a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
