xxi. század intézet
A baloldal szellemi válsága
A rendszerváltoztatás óta a magyar baloldal identitása három fogalom köré szerveződött: progresszió, szakértelem, elittudat. Az egykori „demokratikus ellenzék” és a reformkommunista pártvezetés stratégiai szövetségéből megszületett a posztkommunista elit, amely 1990 és 2010 között, szinte megszakítás nélkül dominálta a társadalom legtöbb alrendszerét és immár három évtizede meghatározza az általánosan vett baloldal politikáját. Az uralom gyakorlásának szerves része volt a liberális kulturális hegemónia fenntartása. Az elmúlt közel másfél évtizedben azonban a baloldali szakértelem megkérdőjeleződött, az államvezetési kompetencia kisajátítási kísérlete is kudarcot vallott, és közben az értelmiségi holdudvar megfogyatkozott, intellektuálisan kiüresedett. 2008 és 2010 között a korábban megismert progresszív politika elveszítette a társadalom többségének támogatását is. 2010-től kezdve lehetőség nyílt a posztkommunista rendszer lezárására és a progresszív korszak folytonosságának megszakítására. Ehhez az is kellett, hogy a haladás filozófiája, a szakértelem mítosza és az elit jelentősége egyaránt és egyszerre kérdőjeleződjön meg. Miután az ellenzék az elmúlt tíz évben továbbra is a megdőlt bálványokat akarja fenntartani, politikai eszmék híján a politikában is sikertelen. A XXI. Század Intézet elemzése a magyarországi baloldal szellemi válságára, a progresszív gondolkodás térvesztésére és a politikai innováció aktuális hiányára mutat rá.
Száz éve a habarékellenzék már káoszba vezette, most az egyesült ellenzék ismét káoszba vezetné hazánkat
A jelenegi egyesülő ellenzékben mind meghatározóbb szerepre tör Gyurcsány Ferenc. Az Orbán-kormány mindenáron történő megbuktatását célul kitűző ellenzéknek azonban megvan a történelmi példája. A dualizmus idején, 1906-ban az úgynevezett egyesült habarékellenzék győzött, majd a belső megosztottság hatására egyetlenegy programpontjukat sem tudták megvalósítani, az ország pozíciói pedig jelentősen romlottak – írja Deák Dániel, a XXI. Század Intézet munkatársa a Magyar Nemzet számára készített elemzésében.
Virtuális politizálás a városházán – A XXI. Század Intézet elemzése
Az elmúlt tíz hónap során kiderült, hogy a főpolgármester által vezetett budapesti városháza politikailag instabil összetételéből és működési logikájából fakadóan képtelen arra, hogy sikeresen irányítsa a fővárost. A járványra adott elégtelen válaszok, valamint a sikertelen, lelassult és félbehagyott fejlesztések alapján már most látszik, hogy a szakpolitikai tapasztalatok hiánya miatt a döntéshozók nem lesznek képesek megvalósítani Karácsony Gergely választási ígéreteit, ahogy a szükséges fejlesztések és felújítások is veszélybe kerülnek. A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka, megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi.
A DK és a Momentum utcai zavargásokat szítana, az MSZP, a Jobbik és az LMP megszűnése borítékolható
A korábban meghatározó Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Jobbik jelentősen meggyengült, a Lehet Más a Politika (LMP) eljelentéktelenedett, míg a Demokratikus Koalíció (DK) és a Momentum átvette a baloldal vezető szerepét. Forró őszre számíthatunk, hiszen mind a DK, mind a Momentum – az amerikai balliberálisok politikájához hasonlóan – az utcai zavargások kiprovokálásában láthatja a reményt arra, hogy felrázza az ellenzéki szavazókat – mutatott rá Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető munkatársa a Magyar Nemzet számára készített elemzésében.
XXI. Század Intézet: "Mozgatják a Balkánt"
A XXI. Század Intézet elemzésében ezúttal azokat a balkáni országokat vették górcső alá, amelyekben az elmúlt hónapokban több olyan esemény is történt, amelyek jelentősen befolyásolták a régióbéli országok belpolitikai folyamatait.
Kultúrharc: saját utunkon járni – A XXI. Század Intézet konferenciája
Korunkban kulturális proxyháború zajlik, amelyben az egyik fél a maga nézeteit az egyedül objektív és igazságos álláspontként kezelve leplezi politikai céljait és veszi fel a harcot a valósággal, a józan ésszel, a történelmi múlttal. A faji alapú politika antirasszizmusként jelenik meg, a cenzúratörekvéseket „nyílt társadalomnak” nevezik, az egyeseknek nem tetsző szobrok ledöntése pedig a sokszínűség nevében történik. Ma a BLM-mozgalom jelenti a kultúrharc legújabb állomását, a szimbólumok elleni küzdelem azonban régóta tart. Mi azonban nem akarjuk ezeket a mintákat követni, és a saját utunkon akarunk járni – ez hangzott el a XXI. Század Intézet 2020. július 14-én Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században címmel rendezett konferenciáján, amelyen az előadók az aktuális eseményeken túl azok történeti hátterére is rávilágítottak.
Gulyás Gergely: Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni
Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kultúrharc a XXI. században című konferencián, Budapesten, kedden.
Brüsszelben a jogállamiság kérdéskörét politikai furkósbotként használják
Brüsszelben ismét felmerült, hogy a helyreállítási alap kifizetését a jogállamiság bizonyos kritériumaihoz kötnék. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a jogállamiság kérdésköre valójában "politikai furkósbotként" használt szankciórendszer, hiszen Brüsszel a jogállamiság kérdésköre által mindenféle szankciórendszert állít fel azokkal az országokkal szemben, amelyeknek politikai álláspontjai nem felelnek meg egyes nyugat-európai vezetőknek.
