xxi. század intézet
Külföldi befolyás a civil szektorban - a XXI. Század Intézet elemzése
A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, mikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nemkormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárását indított a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (2017. évi LXXVI.tv.) rendelkezései miatt. Az időközben megszületett feljelentés alapján az Európai Bíróság 2020. június 18-án – vitatható jogi érveléssel, illetve politikai elfogultság gyanújával – hozta meg határozatát (C-78/18). Az uniós intézmény döntésében elfogadta a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságára vonatkozó jogos társadalmi igényt, illetve azt a törvényben kijelölt célt, miszerint a kormányzat hatékonyabb eszközökkel kíván fellépni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcban; ám az ítélet szerint a jogszabály egyes részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát. - írja a XXI. Század Intézet által publikált elemzés, amely arra keresi a választ, hogy jogosak-e az egyes nemzetközi NGO-k aggodalmai a magyarországi civil társadalom függetlenségével kapcsolatban.Ukrajna szuverenitása: harminc év a Soros-birodalom hálójában
Az 1990. április 8-án alapított Nemzetközi Újjászületés Alapítvány (International Renessaince Foundation, avagy Mizsnarodnij Fond Vidrodzsennya) eddig több, mint 310 millió dollárt költött közel 10 ezer projektre, azzal a céllal, hogy Ukrajnában is felépítse a „nyílt társadalmat”. Az ukrajnai Soros-alapítvány és partnerei időről-időre jelentős befolyáshoz jutottak az egymást váltó ukrán elnökök és kormányok mellett, a vitathatatlanul hasznos – például egészségügyi vagy kutatási – projektek finanszírozása pedig itt is együtt járt a politikai küzdelmekbe való olykor egészen nyílt beavatkozással és az országon belüli ellentétek kiélezésének szándékával - olvasható a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében, amely a Soros-birodalom születése és a milliárdos spekuláns macedóniai tevékenységének vizsgálata után Soros György ukrajnai befolyásszerzését vette górcső alá.Nyár vége előtt nem írják ki Karácsonyék a közbeszerzést a Lánchíd felújítására
Miközben Karácsony Gergely főpolgármester folyamatosan szerencsétlenkedik a Lánchíd felújításával, több pénzt követel és a kormányra mutogat, a nemzet egyik szimbóluma egyre rosszabb állapotba kerül. Mindezt úgy, hogy egyébként a veszélyhelyzet lejárta előtt még hirtelen talált 10 milliárd forintot a fővárosi kasszában, amit egyszemélyi döntésének megfelelően lehet elkölteni, és ebből egymilliárd csak a városházára menne el. Deák Dániel politológus szerint Karácsony Gergely húzásai mögött egyértelműen az áll, hogy az áldozat szerepébe szeretne kerülni, a folyamatosan konfliktusgenerálással pedig a saját maga országos politikai szerepét kívánja növelni, ők ugyanis már 2022-re figyelnek. Más kérdés, hogy a szakértő szerint ez lassan már a saját szavazói között is visszaüthet – írja az origo.hu.A Soros-birodalom Észak-Macedóniát is megszállta – A XXI. Század Intézet elemzése
Az „Európa kapujaként” emlegetett országot már hosszú idő óta komoly belső etnikai és politikai feszültségek teszik instabillá, amit rendre kihasznál vagy éppen súlyosbít, sőt elő is idéz az elmúlt harminc évben felépített „Soros-birodalom” élén álló milliárdos. Soros György több olyan konfliktusban is kulcsszerepet játszott, amelyek nagymértékben alakították Macedónia belpolitikai folyamatait – írja a XXI. Század Intézet legújabb tanulmányában.Elemző: A nyugat-európai országokat is elérték az USA-ból kiinduló faji zavargások
Nyugat-európai országokat is érintenek a faji zavargások, amelyeket az afroamerikai George Floyd rendőrségi intézkedés közbeni megölése váltott ki az Egyesült Államokban – közölte a XXI. Század Intézet vezető elemzője pénteken, az M1 aktuális csatornán.Rendszerváltás után korszakváltás – A XXI. Század Intézet videoelemzése
A rendszerváltoztatás után húsz évig elhúzódó posztkommunizmusról, a baloldali–liberális gondolkodás progresszivitásának folytonosságáról és válságáról, illetve a tíz éve tartó nemzeti kormányzás által véghezvitt fordulatról beszélgetett Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője két meghívott vendéggel, G. Fodor Gábor politológussal és Békés Márton történésszel, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával, „Rendszerváltás után korszakváltás” címmel.XXI. Század Intézet: Politikai dilettantizmustól szenved az ellenzék (videó)
Rendre olyan amatőr hibákat vétenek az ellenzéki pártok, amelyek rávilágítanak a professzionális politizálás hiányára ezen a térfélen – mondta Deák Dániel élő videoelemzésében.Izgalmas tanulmányt tett közzé a Soros-birodalom születéséről a XXI. Század Intézet
Izgalmas tanulmányt tett közzé a XXI. század intézet a Soros-birodalom keletkezéséről. Ebben Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója nem csupán azt vette górcső alá, hogy honnét indult a tőzsdespekuláns, de arra is rávilágított, hogy milyen eszmei háttér alapján próbálja megvalósítani torz társadalmi elképzelését.XXI. Század Intézet: járvány csillapodásával felerősödik az átrendeződés az ellenzéki oldalon
A koronavírus-járvány rövid időre háttérbe szorította az ellenzéki pártok belső konfliktusait, ugyanakkor a járvány csillapodásával újra felerősödik a már régóta tartó átrendeződés az ellenzéki oldalon - olvasható a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében.Ajánljuk még