Politikai szintre emelheti a politikát Amerika
Lényegét tekintve összeállt már a kép a Rogán Antallal szemben alkalmazott amerikai szankciók hátteréről, biztosan előkerül még néhány részlet az ügyről a következő napokban, de a lényeg: nem történt más, mint a szokásos globálbolsevik szarkavarás, amelynek alapja természetesen néhány lábszagú mendemonda volt. Nem tudni, meddig ér el a Trump-tornádó szele, az ugyanakkor világosan látszik, hogy a régi/új elnök komolyan veszi a szövetségeseit, barátait.
Tehát akkor: „ír egy cikket” a közvetlenül az amerikai demokraták által kitartott Politico arról, hogy a Tóni lop, majd ezt „kiszúrja”, és leszemlézi a Transpareny International, amelynek magyarországi tagozatában akkora hazafiak nyalják fel az amerikai dollárokat, hogy a saját bevallásuk szerint is az FBI-hoz fordultak a „történtek miatt”. A szabadságjogokra és a demokratikus értékekre oly kényes demokrata adminisztrációnak ennyi bőségesen elég volt ahhoz, hogy szigorúan szankcionálja a magyar kormány egyik tagját. Ilyen az, amikor a politikát nem a politikusok, hanem sunyi, bármilyen aljasságra képes, zavaros indíttatású médiamunkások csinálják.
Bidenék megették a csillogó staneclibe csomagolt kulát, mosolyogtak is hozzá, pedig nagyon jól ismerhetik a módszert. Végy egy Magyarországon, vagy bármelyik európai országban működtetett globálbolsevik műhelyt, írj meg bármekkora baromságot a kijelölt politikai ellenfeledről, ezt küldd el mondjuk a New York Times-nak, majd hüledezz ország-világ előtt, hogy lám, már a New York Times megírta! Aztán a kotta szerint persze megírja az összes többi nincsmásik, a sztori pedig elér a hát, már mindenki erről beszél, akkor biztosan igaz — állapotába. Így lett a Rogán Antalról szóló habverésből egy kényes diplomáciai malőr, ami — bár a nincsmásikok azt akarták láttatni — nem Rogánnak és nem a magyar kormánynak, hanem az amerikai diplomáciának lett végül rettenetesen kínos. Szomorú az egészben, hogy ezt nem a joggal és meggyőző fölénnyel elzavart demokratáknak kell bevallani. Némi elégtételt jelent, hogy a Rogán elleni intézkedések visszavonását Pressmann asszonyságnak kellett bejelentenie.
Nehéz elemezni sokszor, hogy mi járhat Donald Trump fejében, de — és itt, most talán megengedhető némi optimizmus — megpróbálja csapatával együtt a politikát, a diplomáciát politikaként és diplomáciaként kezelni. Általános kór és kortünet, hogy az egykori nagy birodalmak mára ellustult, elhülyült elitje már nem politizál, ezt a szerepet már rég átvette tőlük a média, aminek azért megvan az a veszélye, hogy amíg a választott politikusoknak megvan a programjukban felvázolt, jobb esetben számonkérhető küldetésük, addig a ki tudja, honnan szalasztott, ki tudja, kinek a zsoldjában álló médiag@cikről ez nem mondható el. Ha Trump szembemenne ezzel a jelenséggel — a jelek szerint ezt teszi — az nemcsak Amerikának lenne kedvező, hanem az összes olyan országnak, amely nemzetként határozza meg magát.
Azért is lenne ez üdvös a normalitás szigeteiként létező országokban, így Magyarországon is, mert az újbeszél elterjedése elképesztő erodálódást okoz a társadalmakban, és lelkek egyéni szintjén is. Az újbeszélőknek soha nem a „tudósítás”, a „történetek feltárása”, a „simlik kiderítése” a céljuk, hanem a tudósítások, a feltárások, az oknyomozás látszata mögé bújva a hazudozás, valakik politikai érdekei érvényesítésének céljából. Láthatjuk, hogy a globálbolsevikok és követőinek értékrendjében, a rosszindulatú pletyka, a vélelem az tény, sőt, T.É.N.Y.
Így fordulhat elő, hogy a Magyar Nemzeti Bank hibádzó 500 milliárd forintjáról nyilatkozók T.É.N.Y.K.É.N.T. kezelik, hogy azt a Matolcsy gyerek einstandolta, holott eddig mindössze annyi történt, hogy az Állami Számvevőszék jelentése alapján az ügyészség vizsgálatot indított. Az ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja, így még tanúként sem hallgattak meg senkit. Ez a tény. Ahogy most már az is tény, hogy Rogán Antal amerikai ügye sem volt több globálbolsevik szarkavarásánál.
Fotó: MTI/Kovács Attila
