Vezércikk
Most már biztos: a CEU-n Orbán-fóbiás gyűlöletzombikat tenyésztenek
Már a módszerváltás utáni első években felbugyogott, és azóta – az újabb választási vereségek miatt – egyre elfojthatatlanabbá vált a gyűlölet liberális honfitársainkban. Hol lámpavasra akasztanák a jobboldaliakat, hol IFÁ-ra dobálnák a hulláikat, újabban pedig a miniszterelnök repülőgépének lezuhanásáról álmodozik a Soros-egyetem egyik tanára. Miért gyűlölnek ezek a liberálisok ilyen gyilkos indulattal minket?
Ilyet csak Gyurcsány-félék meg pszichopaták követnek el
Teljes joggal nyílik ki a bicska most minden jóérzésű magyar ember zsebében. A közvagyonban sokmilliárdos kárt okozó, diákok és idős emberek pénzét lenyúló maffiaszervezet vezetője, Czeglédy Csaba ellen meg kellett szüntetni a büntetőeljárást, mert a Nemzeti Választási Bizottság ellenzéki mamelukjai falaztak neki, nem szavazták meg mentelmi joga felfüggesztését. Eközben Czeglédy meg az őt ajnározó Gyurcsány-házaspár röhög a képünkbe. Ideáltipikus pszichopatákként egy csepp szégyenérzet sincs bennük. Tisztességes magyar ember a helyükben elásná magát, ha ennyi gazemberség lenne a számláján...
A lisszaboni szerződés és Soros, mint uniós alapérték
Párját ritkítja az a parasztvakítás, amit Kurz és Weber művel, mikor azt ígéri, hogy a lisszaboni szerződés korrekciójával fogja megreformálni a kátyúba került uniós intézményrendszert. A szimpatikusnak tűnő terv bizonyára szavazatot is hoz majd, még akkor is, ha úgy marhaság, ahogy van. Még akkor is, ha mindeközben a demokratikus alapértékekre hivatkoznak és kimondják a kimondhatatlant, miszerint a Soros-kampánnyal sértettük meg az unió alapértékeit. Lemaradtunk volna valamiről? Vagy a korrigált lisszaboni szerződésben Soros alapérték lesz majd?
Ez már több a soknál: az ellenzéki bírók beszálltak az uniós kampányba
Minden akadémikusnak maga felé hajlik a keze
Hála a Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország Kormánya közötti vitának, olyanokat tudtunk meg az MTA-ról, amit eddig nem gondoltunk volna. Például azt, hogy évi 70 milliárdból gazdálkodik, és volt olyan év (2018), hogy egyetlen EU-s kutatási pályázatot (ERC Grant) sem nyertek. Meg azt is, hogy az elmúlt években az akadémiai kutatások mindösszesen három szabadalomhoz vezettek el. Na és persze azt, hogy ez a fennálló a szovjet akadémiai modell, amely a nyugati világban sehol sem működik. De a legcsodálatosabb az, hogy a külföldön élő és ott sikeres tudósok, kutatók közül igen sokan fejtették ki igen nagy alapossággal, hogy miért is hibás az Akadémia érvelése a fennálló privilégiumai védelmében, és miért van szükség változásra.
Az alkalmatlanság beismerése: ellenzéki agresszivitás a köztévében
Könnyű dolga van annak manapság, aki politikai kommunikációt tanít: az ellenzék felettébb széles körben szolgál olyan mutatványokkal, amelyekkel be lehet mutatni azt, hogy mit ne csináljunk, ha szavazókat akarunk megszólítani. A politika örök csapdája, hogy általában más kommunikációt kíván az alap szavazóbázis mozgósítása és mást az új szavazóbázis bővítésének kényszere. Különösen nagy kihívás ez egy olyan párt számára, amely Gyurcsány Ferenc karizmájára és Gréczy Zsolt rajongására épül.
Korunk hőse: Ujhelyi "Kerítésszaggató" István
Ujhelyi István, az MSZP-P valódi Spitzenkandidatja (mert Tóth Bertalan, a "listavezető" és "húzónév" nem hagy minket itt magunkra Orbán Viktorral és nem megy Brüsszelbe) Sopronban - nyilván a hely szellemétől megittasulva - bejelentette, hogy aki kerítések nélküli Európát akar, az az MSZP-P-re szavaz. Még most szólok: hogyha eltűnnek a kerítések, akkor kimegy a kutya, és amíg az kóborol valahol, addig bejön a róka és elviszi a csirkéket. Mondjuk az MSZP-P szavazók nem tartanak csirkét, úgyhogy nem tudják, hogy szegény csirkéket meg kell védeni, ha mi akarjuk megenni és nem akarjuk, hogy valaki más egye meg őket. Még az egyszerű magyar faluvégen is egy csomó jelentkező van erre egyébként. Hát ennek az élettapasztalatnak a hiánya meg is látszik az MSZP és a Párbeszéd vezetőinek politikáján.
A Fidesz köszöni, de nem kér a foszlott erkölcsűek európai nagykoalíciójából
Nem a Fidesz szakított elveivel és európai szövetségeseivel, hanem a merkeli kisgömböc-politika hívei fordultak ki önmagukból. Ez minden eddiginél erőteljesebben bizonyosodott be Orbán Viktor és Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár mai sajtótájékoztatóján. Ami persze jóval több volt, mint egy sajtótájékoztató, hiszen a magyar miniszterelnök voltaképpen kiszögezte a vitaindító tételeit a brüsszeli vártemplom kapujára.
Első Anyák Napja - Anyaként a világ
Az idei az első Anyák Napja, amikor már nemcsak ünnepelek, hanem én magam is ünnepelt vagyok. Bár azok közé tartozom, akik mindig is szerettek volna gyermeket, mégis: ha kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt valaki azt mondja, hamarosan édesanya leszek, nem hittem volna el. Tombolt körülöttem az élet, egymást követték a kihívások és vele a tervek is a nagy "önmegvalósításnak" nevezett úton. Aztán egy tavaszi napon egyszer csak ott volt az, amire annyira vágytam 15-20 éven át, és ami teljesen más jövőt ígért, mint amiért az elmúlt években dolgoztam. 39 éves leszek. A kisfiam a napokban volt fél. Az elmúlt kilenc plusz hat hónapban minden megváltozott, miközben ugyanaz maradtam. Ma is dolgozom, nem adtam fel a szakmámat, a hivatásomat, de megváltoztak a prioritások. És hogy mi az, hogy "fontos", csak most tudom igazán. Egyetlen nap alatt terelték a helyes mederbe - nyugodtan mondhatom, hogy talán az utolsó előtti pillanatban - a majdnem félresiklott életem. Mert egy nő elsődleges feladata - bármennyire is lázad a természet ellen a liberális világ - az, hogy édesanya legyen, hogy új életeket neveljen fel a jövőnek.
Az oknyomozó újságíró magányossága – Az elszabotált perek margójára
Úgy tűnik, és egyre inkább úgy tűnik, hogy ma Magyarországon oknyomozó újságírónak lenni talán a legfeleslegesebb foglalkozás. Olyanok vagyunk, mint Stallone szórakoztatóan rossz filmjének, a Feláldozhatóknak a hősei. Eldobhatók. Vagy mint India érinthetetlenjei. Kutatunk, publikálunk, elviseljük ismeretlen és ismert emberek mocskolódását, a lejáratási kísérleteket, és a végén végignézzük, ahogyan felmentik őket. Sorban egymás után. Mindet. Most például a négyes metró ügyében. Publicisztika.
Két államférfi, aki a népvándorlás után az unió agysorvadását is megállíthatja
„Európa legfontosabb embere” jön ma Budapestre, hogy találkozzon azzal a miniszterelnökkel, aki elsőként állta útját az Európára zúdított szervezett népvándoroltatásnak. Sorsfordító, történelmi találkozó lehet a mai Orbán Viktor és Matteo Salvini között – és ha a választók is úgy akarják: Európa jövendő kormányosaié.
Miért nincsenek Magyarországon igazi szakszervezetek?
A rendszerváltás utáni Magyarország nagyon lényeges problémája, hogy nem alakult ki olyan szakszervezeti rendszer, amely valódi erőként jelenítette volna meg a munkavállalókat, mint a társadalom valódi értékteremtőit. A szakszervezeti mozgalom nemcsak Kelet-Európában üresedett ki és vált a kommunista diktatúra lényegtelen kirakatszervezetévé, hanem az úgynevezett nyugaton sem találta meg a helyét, és ott is különböző külső és belső befolyásoló erők irányítása alá került.
Közügy-e a nemi identitás?
Az elmúlt évtizedben nálunk is egyre gyakrabban fordul elő, hogy egyes emberek szexuális identitása a közbeszéd tárgyává válik. Néha úgy, hogy valaki maga „comingoutol”, néha úgy, hogy mások próbálják meg előbújtatni, főként lejárató célzattal; máskor sima hájpolásból, gazdasági, politikai érdekből próbálnak bevinni egy ilyen tényt, vagy vádat a köztudatba. A modern média, a közvéleményformálók már nálunk is bármikor és bárhol teret engednek ennek, mert megsínyli az olvasottság, a kattintásszám, ha nem úsznak a szennyárral.
Bangóné! Kérem, le ne mondjon, az ég szerelmére!
A magyarság módszerváltás utáni történelmének egyik legnagyobb, egyszersmind pótolhatatlan vesztesége lenne, ha egy ilyen csekélység (pár millió magyar ember lepatkányozása) miatt lemondana parlamenti székéről Bangóné asszony, MSZP-s rágcsálószakértő. Kérem, könyörgöm, ne tegye! Hagyják őt tovább képviselősködni, beszélni, kúszni-mászni, graffitizni, szerepelni! Hogy miért? Pofonegyszerű! Őnagysága közéleti működése kiapadhatatlan forrása mindennapi kacagásainknak, s szükséges előföltétele a nemzeti oldal további szárnyalásának.
Kódolt vörösterror: „kikerülnék” a „politikai realitásokat” a kommunisták
Nem láttunk még olyan kommunistát, aki meg tudna békélni a hatalomtalansággal. Ugyanakkor olyat se láttunk még, amelyik belátta volna az eltelt évszázad hibáit, és ne a kifosztás, az erőszak meg az akasztás lenne az első ötlete, amikor a hatalom megkaparintásáról ábrándozik. Sőt, az egyetlen ötlete. A magyar közönség számára a Mérce nevű mozgalmi faliújság igazolja nap, mint nap, hogy ezek ugyanazok a kommunisták. Ők mentegetik a frusztrációikat gyilkosságokkal levezető vörös terroristákat, ők heccelik szüntelenül a szegényeket a jómódúak gyűlöletére, és ők értekeznek rendszeresen a szükséges forradalmi erőszakról. Ahogy most maga a portál főszerkesztője; igaz, annyi vér nincs a tökében, hogy nyíltan kimondja, mire vágyik.
Amit szabad civiléknek, nem szabad a kereszténynek
Balos, szélsőbalos, liberális, szélsőliberális; humanista és progresszív – kézenfogva lobbizik a természetes közösségek, a nemzet, a család és a hitbéli csoportok ellen az unióban. Nemes, modern harcuk közepette olyan haladó célokat fogalmaznak meg, mint a melegjogok, a női kvóta, a kisebbségek pozitív diszkriminálása és a migránsok befogadása. Ne felejtsük a multikultit és a nyílt társadalmat sem! És miközben pénzt kapnak a közös büdzséből arra, hogy az egyházakat bizonyos állami feladatok ellátásából – mint az oktatás, az egészségügy és a szociális segítségnyújtás – kiebrudalják, ők pofátlanul lobbiznak azért, hogy bemászhassanak a helyükre, vagy legalább a politika és a kultúra fókuszába. Mintha a szabadkőműves mozgalmak módszerei és céljai termelődnének újra az egyes politikai erők nyitott keblén, akik most – sokszor pártcsaládtól függetlenül – többségre törekszenek az uniós parlamentben.
A haladó liberálisok ostobaságánál már csak a gonoszságuk nagyobb
Mindent elmond a „haladókról”, hogy a 321, célzottan keresztény áldozatot követelő merénylet után is igyekeztek úgy tenni, mintha ez nem a szokásos iszlamista terror lenne. A propagandagyáraik képesek voltak anélkül oldalakat írni a tömeggyilkosságról, hogy leírták volna a keresztény szót. Az ikonjaik, például Clinton és Obama is úgy adták le szokásos semmitmondó reakcióikat, hogy meg sem próbálták leplezni: szerintük a keresztényeknek nem jár az a részvét, mint a muszlimoknak. Különösen kedves ez attól a két tömeggyilkostól, akiknek a parancsára az arab tavaszt kirobbantották, ami emberek millióinak a halálához vezetett és amely destabilizálta Észak-Afrikát és az arab világot.
Félázsiai fajta V. – Ravasz kerülőkkel a hadak útján
Szabadságharcok összefüggő láncolata a történelmünk, mert szabadságvágyó nép vagyunk, amely nem viseli el az elnyomást. Így tartja a közvélekedés, ami valójában csak a történelmünk Mohács utáni részéről szól, de az azt megelőző fél évezred Magyarországát is mi, magyarok csináltuk meg, méghozzá kényszerpályák nélkül olyanra, ahogy nekünk megfelelt. Akkor még nem a szabadságharcokról szólt az életünk, hanem az aktív külpolitikáról, ám mindkét korszakon átível az a harcászati felfogás, amely a nyers erő mellett gyakorta sikerrel használta a csavaros megoldásokat.
Nagy Ervin: Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt
Amely civilizáció tétlenül szemléli, hogy saját hagyományait és kulturális értékeit idegenek pusztítják; amely flegmán vállat rándít, miközben hitbéli közösségének tagjait bárhol a világon legyilkolják – halálra van ítélve. Azok pedig, akik kihasználják ennek a kulturális közösségnek a gyengeségeit, akik látva a felnőttek tehetetlen vergődését, kinn és benn is egyre csak rohasztják a közösség tartópilléreit – történelmileg a győzelem felé menetelnek ugyan, bár attól még gyáva rongyemberek! Morálisan vesztesek. Haszonlesők vagy árulók. Húsvét az utolsó szakrális ünnepeink egyike az erkölcsi értelemben egyre pusztuló keresztény Európában. Ha úgy tetszik, az egyik, még mindig létező és meghatározó civilizációs mentsvárunk. Vigyázzunk rá, óvjuk! És ahogy Jézus is képes felkelni a poros földről, majd a keresztet ismét a vállára venni és folytatni útját, úgy nekünk is kötelességünk követni e példát.
Európa feltámadása
Az idei Nagyhét szimbolikus ereje leginkább annak volt köszönhető, hogy Virágvasárnapot követően kigyulladt az európai civilizáció egyik szimbóluma, minden katedrálisok legszebbike, a párizsi Notre-Dame. Ha létezik az európai keresztény civilizációt összegző szimbólum, akkor egész biztos a párizsi Notre-Dame az.
Lopási szokások az Európai Parlamentben
Most, hogy az Európai Birodalom gyors bevezetésére irányuló tervek tétet adnak az európai parlamenti választásoknak, a szemben álló felek egyre buzgóbban hozzák nyilvánosságra, hogy a másik frakcióban, pártcsaládban - vagy ha a szükség úgy hozza, a sajátjukban - ülő bűntársaik milyen módon lopnak, fosztogatnak. A birodalmi brutalitásra fügefalevélnek szánt áldemokratikus intézmény viszonylag magas és stabil életszínvonalat garantál azoknak, akiknek időben sikerül felkerülnie Soros György vagy más multik fizetési listájára. De az igazán tanulságos tapasztalat az, hogy ezek az emberek az apróért is lehajolnak.
Így támadják a családot az ájtatoskodó liberálisok
Egy pillanatra sem állhat le a liberalizmus kultúrharca a normalitás ellen. A keresztény házasságból előbb polgári házasságot csináltak, aztán ezt továbbfejlesztve, már azonos nemű személlyel, fával, vasútállomással vagy akár önmagával is összeházasodhat az ember a nálunk szerencsétlenebb országokban. A nem több és nem kevesebb, mint kettő létező nem mellé is próbálnak felsorakoztatni még több tucatnyit, társadalmi nemként meghatározva különböző lelki és mentális betegségek szövődményeit. A támadássorozatot persze a család sem úszhatja meg. Ha viszont már így alakult, ne álljunk meg ott, ahonnan a libsik se merészkedtek tovább! Nézzük meg, mi minden lehetne még család az ő aberrált logikájuk szerint!
Gyurcsányné rácsimpaszkodott Trágárka szoknyájára, és nem ereszti
Örömmel jelentem: sikerült megtolnom az anarcho-liberális pártok lefulladt kampánybuszát. Olyan témát adtam nekik (igaz, nem szándékosan), amivel immár teljes gázzal, hejehujázva száguldhatnak a szakadék felé. Remélhetőleg kitart odáig a lendület... Egy rosszul öltözködő, trágár, butus, ám annál agresszívabb nő mártírrá avatása és a szoknya alá fotózás megtiltása lett az a két kampánytéma, amelyre Gyurcsányné fölfűzni óhajtja az egyesült ellenzék mondanivalóját. Ezekkel – no meg a maradék szuverenitásunk föladásával – kampányolnak, szerintük ugyanis ez kell most a magyarságnak. Mit mondjak, nyerő receptnek tűnik...Ajánljuk még
Ismét hoppon Tusk: Nawrocki képviseli Lengyelországot az alaszkai csúcs után
A lengyel kormányfő nagy hibát követett el, amikor megpróbálta lejáratni az újonnan megválasztott államfőt.
Íme a válasz az uszításra: Kárpátalja akkor is lesz, amikor Ukrajna már nem
Az ukrán agytrösztök csak azt felejtik el, hogy mi több mint ezer éve tekintjük a sajátunknak Kárpátalját, ők meg alig harminc éve léteznek, mint nemzet, és ahogy most a front áll, sokáig már nem is fognak. Szóval ha valaha elfelejtik, hogy volt itt egy Ukrajna nevű ország, mi még akkor is emlékezni fogunk a munkácsi turulra.
Sikkasztási ügybe keveredtek Tuskék, forrong a lengyel sajtó
Még Brüsszelnek is meg kellett szólalnia a lengyel botrányban.
Az ukránok megakadályoznák Trumpot, hogy megmentse Oroszországot
Az mainstream sajtó szerint eleve színház az alaszkai csúcs: Putyin időt akar nyerni, Trump Nobel-békedíjat. Az ukránok meg pénzt szeretnének Moszkvától és NATO-tagságot.
