Az Európai Parlament el akarja venni a Magyar Országgyűlés jogköreit!
Mindet. A Magyarország elleni folyamatos politikai támadások célja az, hogy az európai közvéleményt és persze minket, magyarokat is hozzászoktassanak ahhoz, hogy nemzeti szuverenitásunk megszűnt, teljesen, a brüsszeli törvényeket kell ellentmondás nélkül elfogadnunk. Orbán Viktort is azért "hívta" meg az EP elnöke, hogy a színjáték során demonstrálhassa: Magyarország miniszterelnöke az EP alárendeltje, vazallusa. Von der Leyen szerint már Németország sem szuverén állam többé!
Az Európai Unió Bíróságának határozatai kötelezőek minden nemzeti bíróságra nézve - mondta az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint tulajdonképpen az uniós jogrendszer tartalmazza a tagországok jogrendszereit, hiszen az Unió vezetői az Unió bíróságai segítségével értelmezik az Uniót megalapozó szerződéseket. És mindannyiunk őszinte meglepetésére úgy, hogy szerintük minden uniós hatáskör. Például uniós hatáskör az, hogy mi uniós hatáskör. Szép példája ez annak, hogy Isten nem mindig ad észt a hivatalhoz. Feministának nevezzük azt a rémisztő képződményt, aki szerint a nők attól lesznek boldogok, amitől a férfiak rosszul érzik magukat!
A szélsőfeministák nem nők, hiszen a nőiesség ellen intéznek támadást. Nem is férfiak, mert a férfiakat akarják kiirtani. Tulajdonképpen olyan férfiparódiának látszó nőparódiák, akik mások tönkretételének szentelik az életüket. Korunk hőse a boldogtalan nő, aki férfiéletet akar élni és csodálkozik, hogy az nem teszi boldoggá. Ráadásul annyira hülye is, hogy nem veszi észre: a férfiak sem boldogok attól az életmódtól, amelyet a feministák át akarnak venni – és persze el is akarnak venni – a férfiaktól.
Az ellenzéket nagyon zavarja, hogy Orbán Viktor elvégzi a munkáját (Videó)
Akár az ellenzéki képviselők, akár az ellenzéki sajtó kérdez a miniszterelnöktől, sosem sikerül olyan kérdést megfogalmazniuk, amelynek bármi értelme lenne. Mindig ugyanazt kérdezik, és nem méltányolják, hogy a miniszterelnök megpróbál különbözőképpen válaszolni. Egy háromszor egymás után választást nyerő párt vezetője valamit biztos jól csinál, de ez láthatólag nem érdekli az egyesült ellenzéket. A legutóbbi azonnali kérdések órájában is csak azt tudhattuk meg, hogy az ellenzéki képviselőket nagyon frusztrálja valami, de az önreflexióig még nem jutottak el. Jól tettük, hogy nem fizettük meg a nyájimmunitás árát
Elszoktunk az életről és halálról hozott döntésektől. És bizonyos értelemben elszoktunk a rossz döntésektől is, a technikai civilizáció kényelmében mindig, mindenkitől a jó döntést várjuk. Akkor is, ha nagyon kevés releváns információ áll a döntéshozó rendelkezésére, és akkor is, ha valós időben kell nem visszavonható, nem korrigálható döntéseket hoznia. Akkor is, ha a teljes ismeretlennel áll szemben. 2000 milliárd forintos ellenzéki hazugság! Csak a szokásos...
És létezik akkora hazugság, amit már néhány liberális sem mer letagadni. Dehogy. Hazudnak tovább. Történelmi eseménynek lehettünk szemtanúi: a portfolio.hu című újság alaposan körüljárva a témát, a szükséges részletességgel bizonyítja, hogy az a kb. 2000 milliárdos EU-s támogatás, amiről az ellenzék hetek óta hadovál, csak az ő képzeletükben létezik. Illetve ott se, mert pontosan tudták ők is az első pillanattól kezdve, hogy hazudnak. Mondjuk egy táblázat egy sorát elég lett volna megnézni a kedvenc EU-juk honlapján, de a lebukás- és a megszégyenülés-veszély sose akadályozta őket a hazudozásban. Úgy tűnik, egyre csökken az esélye annak, hogy a legrosszabb forgatókönyvvel kelljen számolnunk! – Dr. Ternák Gábor professzort kérdeztük (PS-interjú)
Dr. Ternák Gábor professzort, egyetemi tanárt, volt országos infektológus szakfőorvost, a trópusi betegségek szakértőjét kérdeztük arról, hogy miként látja a járvány eddigi lefolyását és annak lehetséges kimeneteleit. Nagyon komoly szakmai feladat a járvány eddigi tapasztalatait és a hozzáférhető adatokat értelmezni – kérdés az, hogy mit tudhatunk, és mi az, amit tényleg tudunk is. És vannak olyan jogos kérdések, amire nincs válasz jelenleg még.
Az ünnep nélküli ember szomorúsága
Nincsenek hétköznapok, ha nincsenek ünnepek. Az emberi világban a jó és a rossz váltakozik, és hiába történik velünk sok jó, mindenért hálát kell adnunk, minden jót meg kell ünnepelnünk. A minden évben visszatérő ünnepek, mint amilyen a húsvét is, nemcsak vallási ünnepek, hanem a keresztény kultúra természetközeliségét, az élet újjászületésének szükségszerűségét is kifejezik. A hosszú tél sötétsége után újjászületünk, mert a tavasz hiába jön el minden évben, mégiscsak csodás ajándéka Istennek. Ünnepelni muszáj, mert újra és újra el kell mondanunk magunknak és egymásnak, hogy élhetünk és örülhetünk. A gazdaság van az emberekért, nem az emberek a gazdaságért
Folyamatosan jelenti be a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv részleteit. Reménytelen és értelmetlen ellenzéki bírálatok következnek majd, amelyeknek az lesz a lényege, hogy sokkal több pénzt kellene elkölteni és azt nem a gazdaság újraindítására kellene fordítani, hanem segélyként odaadni az „embereknek”. A kommunistáktól és a nyilasoktól a liberálisokig terjedő szivárványkoalíció minden tagja mindig is összekeverte a hangulatjavító intézkedéseket a gazdaságpolitikával. Pontosan ugyanazt csinálnák most is, amit mindig. Eladósítanák az államot, miközben az aktuális kihívásokra nem reagálnának, és hagynák, hogy a multinacionális vállalatok kimaradjanak a válságkezelésből és persze a közteherviselésből. A gazdaság magyar tulajdonú részét pedig jó szokásuk szerint ellenségként kezelnék. Karácsony Gergely a járatritkítással demonstrálta is, hogy miért nem szabad rábízni a járvány elleni védekezést
Karácsony Gergely Facebook oldalán még Soros György egymillió eurós politikai támogatása a felragasztott vezető hír. Alatta azt olvashatjuk, hogy a kormány el akarja venni a főpolgármesteri hatalmát. Ez alatt közvetlenül meg azt, hogy visszavonja a számtalan ember megfertőződését lehetővé tévő ostoba döntését, a tömegközlekedés szombati menetrendre történő átállítását. Hány ezer ember életét tette kockára a liberális városvezetés dilettáns döntése? A túlélés ára
Természet anyánk törődik velünk, de nem úgy, ahogy azt mi szeretnénk, vagy kényelmesnek találnánk. Nem ismer érdemességet, igazságosságot, csak egy tautologikus szabályt: az éli túl, aki túléli, az marad meg, aki kibírja. Az egyébként kényelmi és túlélési céljaiban nagyon sikeres technikai civilizációt azért építettük fel, mert tovább és egészségesebben akartunk élni, nagyobb kényelemben. A túlélés hirtelen bizonyosság lett, nem esély. Legalábbis ezt hihettük, hiszen az elmúlt hatvan évben még az egykori kommunista megszállás alatt lemaradó Közép-Európa is elképesztő biztonságot, egészségügyi ellátást és társadalmi segítséget tudott adni az itt élőknek, a világ többi részéhez képest. Miért nem működik a szolidaritás az Európai Unióban most sem?
Azért, mert a szolidaritás – leánykori nevén testvériség – emberi érzelem és nem intézményi viselkedés. Csak ember érezhet részvétet, szánalmat, barátságot, intézmények nem. Vezetők, nemzetek lehetnek szolidárisak más emberekkel, nemzetekkel. Intézmények és az ezeket az intézményeket vezető bürokraták viszont jól láthatóan nem képesek ilyesmire. A szolidaritás nem politikai kategória, hanem emberi. Szolidáris csak az lehet, aki maga mond le valamiről, és nem az, aki másokat akar rákényszeríteni állítólagos jó cselekedetekre. Járványdiktatúra, avagy nincs olyan vészhelyzet, amit a mi ellenzékünk ne tudna tovább rontani
Magyarországon ma nincs politikai válság. Világjárvány van és ezért van Magyarországon is járványügyi vészhelyzet. A járvány következtében gazdasági nehézségek is vannak és lesznek, de attól még hónapokra vagyunk, hogy ennek politikai vetületei lehessenek. Ez a kérdés majd csak a járvány elmúltával merül fel. Magyarországnak nemcsak kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormánya van, hanem ez a kormány alaphelyzetben is rendelkezett a választópolgárok több, mint ötven százalékának a támogatásával, a válság kitörésének pillanatában is. Sőt a lakosság több, mint kilencven százaléka a kormány eddigi válságkezelő intézkedéseit is támogatja. Az Európai Unió arra a feltételezésre épült, hogy a jövőben minden rendben lesz!
A koronavírus-járvány jelentéktelenné tette az EU körüli problémákat, a mondvacsinált kötelességszegési eljárásokat, az európai liberális pártok „liberális jogállamért” folytatott gátlástalan harcát, és természetesen magát az EU-s intézményrendszer nagy részét. Egyértelműen kiderült, hogy az EU csak politikai válságok, részben az általa, illetve a létezése által generált válságok kezelésére alkalmas; valóságos, valós térben és időben zajló vészhelyzetek kezelésére nem. Tehát minden olyan, a nemzetállamok által átadott szuverenitás-elemet vissza kell venni, amelyek az EU-t alkotó államok területi integritásának és állampolgárainak védelme érdekében szükséges. Ennivaló az lesz, együnk és segítsük a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart!
Magyarország a világ egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa. A járvány nem fenyegeti az élelmiszer-termelést, mert a mezőgazdaságban és a hazai feldolgozóiparban foglalkoztatott munkaerő megbetegedésből eredő kiesésével nem kell számolnunk jelenlegi tudásunk és más országok tapasztalatai alapján sem. Hazai eredetű ennivaló tehát lesz, sőt, meg is kell vásárolnunk azt és meg is kell majd ennünk. A magyar mezőgazdaság ugyanis alapvetően nemcsak jó minőségű élelmiszert termel, hanem sokkal többet, mint amit magunk meg tudnánk enni. Ha az ellenzék és a sajtója így folytatja a pániknak lesznek áldozatai nem a járványnak!
2015 után nem nagyon lehetnek arról illúzióink, hogy az ellenzék és az ellenzéki sajtó hogyan viselkedik egy nemzeti válsághelyzetben. Nagyon hülyének kellett lenni ahhoz, hogy valaki tényleg azt gondolja, hogy 4-500 ezer fiatal, katonaviselt muszlim férfi jót tenne Magyarországnak, meg az ellenzéki szavazók életszínvonalának, de akkor legalább volt valami nagyon halvány és csak a fanatikusok számára járható ideológiai menekülőút. De arra semmi értelmes magyarázat nincs, hogy most miért álltak a koronavírus oldalára. Népvándorlás és járvány, avagy a válságok egymást is erősíthetik
A XXI. századi Európa legnagyobb tesztje következik. A II. világháború vége óta először fordul elő, hogy egyszerre két megjósolhatatlan kimenetelű válság is próbára teszi a teljesen békeidőkre berendezkedett európai államokat. Olyan politikai eliteknek kell kezelnie ezeket a kihívásokat, amelyeknek minimum harminc éve csak demokrácián belüli frakcióharcokkal és ideológiai küzdelmekkel kellett foglalkoznia. Mindeközben az Európa szomszédságában található minimum nagyhatalom Oroszországot és a középhatalom Törökországot olyan nacionalista politikai elitek vezetik, akik számtalan háborúban és hatalmi harcban edződtek. „Kommunista veszély” Amerikában
Egyelőre a demokrata párti vezetés rémálmának megfelelően alakulnak a párt elnökjelöltjének kijelölésére szolgáló előválasztások. Annyira súlyos a helyzet a demokratáknál, hogy már azt is elkezdték pedzegetni egyes hírportálok, ha az előválasztási folyamat tragikusan alakul és egy vállalhatatlan, vagy Trumppal szemben esélytelen és ezért vállalhatatlan jelölt nyeri meg az előválasztást, akkor a végén „nyílt” elnökjelölt jelölő konvenciót fognak tartani. Vagyis figyelmen kívül hagyják az előválasztás eredményét. Nekünk a kommunizmus áldozatainak emléknapja után azon érdemes elgondolkoznunk, hogy 30 évvel a kommunizmus bukása után miként sikerülhetett nálunk is, és Amerikában is kimosni a szocialista és kommunista kísérleteket a százmilliós tömeggyilkosságokért, totális gazdasági csődökért és társadalmi katasztrófákért viselt felelősségből? 
