Facebook-manipuláció, avagy az ellenzéki erősorrend átrendeződése és egyéb „összeesküvés-elméletek”
2002-ben tévedtek először lényeges kérdésben a közvélemény-kutató intézetek Magyarországon, és akkor mindegyik. 2002-ben körülbelül 10 százalék körüli Fidesz-előnyt mértek a választások előtt, de végül minimális listás MSZP-s győzelem lett a dolog vége. Utólag egy összetett választási manipuláció képe bontakozott ki, amelyben komoly szerepet játszott a láncszavazás, a suttogó propaganda, az, hogy arra kérték az MSZP akkor még több százezres aktivistahálózatának tagjait, hogy ne mondják meg a közvélemény-kutatóknak, kire fognak szavazni, és az is, hogy egyetlen kormánybarát vagy független közvélemény-kutató intézet sem működött akkor hazánkban.
Ma egy kicsit kiderül, kik lakják Európát
Az európai polgároknak már évtizedek óta lehetőségük van arra, hogy az EP-választásokon keresztül beleszóljanak az összeurópai politikába. Hát eddig nem különösen törték össze magukat: nem nemzeteik legjobbjait küldték az Európai Parlamentbe. Sem a hazájukban kormányzati hatalommal rendelkező fősodratú nagy pártok, sem a választók nem érezték úgy, hogy a sorsuk Brüsszelben dőlne el. Aztán a nem túl kellemes 2015-ös év nyarán kiderült, hogy több dolog dől el Brüsszelben, mint bárki gondolta volna. Annál is több, mint amivel akár a legpesszimistábbak a rémálmaikban ijesztegették magukat korábban.
Nem természetes, hogy egy választásnak ekkora tétje legyen
Mi, magyarok az elmúlt 30 évben megszoktuk, hogy az országgyűlési választások tétje mindig hatalmas, hiszen az alapvető nemzeti célok tekintetében sincs egyetértés a politikai erők között. Az ellenzéki pártok szerint nincsenek is nemzeti célok, hacsak az nem, hogy afrikai törzsek muszlim férfitagjait integráljuk a magyar társadalomba. Ha nálunk jobboldali az ember - vagy legalábbis nem (ex)kommunista, illetve nem szélsőliberális -, akkor minden választás arról szól, hogy az ország és a nemzet - és úgy általában a magyarok - halálos ellenségei megint visszatérnek-e a hatalomba.
Tüntetnek a heterofóbok!
A heteroszexuálisok és a homoszexuálisok sosem lesznek egyenlőek. Elsőre például azért, mert különbözik a szexuális tárgyválasztásuk. A többi egyenlőtlenséget már nem is kell számba vennünk: ez az egy elég, hogy a nyilvánvalót megragadjuk. A homoszexuálisok nem a heteroszexuálisok jogait akarják, hanem olyan élethelyzetbe akarnak jutni, amelybe alapvetően csak a heteroszexuálisok tudnak. Jogi alapon akarják kikényszeríteni a valóság, a természeti törvények, a társadalom és a heteroszexuálisok megváltoztatását. Már nemcsak az a céljuk, hogy bekerüljenek a normalitásba, hanem az, hogy azt teljesen a saját képükre formálják. És ez a vágyuk, ez a kizárólagosságra irányuló destruktív törekvés az oka, hogy sosem kerülhetnek be a normalitásba. Ez persze az LMBTQ+ közösség minden szegmensére igaz.
Van-e még politikai centrum Európában? Az ultrabaltól a szélsőliberálisokig terjedő koalíció körvonalazódik az Európai Parlamentben
Másfél hét múlva választ Európa, és a különböző politikai erők már így, a kampány finisében inkább a lehetséges koalíciókkal törődnek, mint a választók további megtévesztésével. Ebből következik, hogy az azonnali.hu sem fél elemzést közölni arról, hogy a szélsőliberális és a szélsőbaloldali pártok miként fogják kicselezni az Európai Néppártot a választás utáni koalíciókötés során.
Álmainkban Amerika visszainteget!
A magyar nemzetnek, a magyar társadalomnak és a nemzeti elkötelezettségű értelmiségnek a XX. században háromszor kellett megtanulnia, hogy múltja, történelme, sora és léte semmit nem számít az úgynevezett nyugati hatalmaknak. Közép-Európát már az osztrákok sem értik; felsőbbrendűségük primitív tudata töretlen, pedig azt sem erkölcsi, sem materiális bizonyítékok nem alapozzák meg. A felsőbbrendű nyugat csak az elmúlt bő száz évben kétszer fogott neki a saját elpusztításának, és olyan csodálatos eszméket adott a világnak, mint a kommunizmus, és annak faji alapú változata, a nácizmus. Amerika pedig a Föld legtöbbet háborúzó nemzete; azt a javára írhatjuk, hogy még mindig nagyon erős, de morált tanulni tőle teljesen nevetséges vállalkozás.
Minden akadémikusnak maga felé hajlik a keze
Hála a Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország Kormánya közötti vitának, olyanokat tudtunk meg az MTA-ról, amit eddig nem gondoltunk volna. Például azt, hogy évi 70 milliárdból gazdálkodik, és volt olyan év (2018), hogy egyetlen EU-s kutatási pályázatot (ERC Grant) sem nyertek. Meg azt is, hogy az elmúlt években az akadémiai kutatások mindösszesen három szabadalomhoz vezettek el. Na és persze azt, hogy ez a fennálló a szovjet akadémiai modell, amely a nyugati világban sehol sem működik. De a legcsodálatosabb az, hogy a külföldön élő és ott sikeres tudósok, kutatók közül igen sokan fejtették ki igen nagy alapossággal, hogy miért is hibás az Akadémia érvelése a fennálló privilégiumai védelmében, és miért van szükség változásra.
Az alkalmatlanság beismerése: ellenzéki agresszivitás a köztévében
Könnyű dolga van annak manapság, aki politikai kommunikációt tanít: az ellenzék felettébb széles körben szolgál olyan mutatványokkal, amelyekkel be lehet mutatni azt, hogy mit ne csináljunk, ha szavazókat akarunk megszólítani. A politika örök csapdája, hogy általában más kommunikációt kíván az alap szavazóbázis mozgósítása és mást az új szavazóbázis bővítésének kényszere. Különösen nagy kihívás ez egy olyan párt számára, amely Gyurcsány Ferenc karizmájára és Gréczy Zsolt rajongására épül.
Korunk hőse: Ujhelyi "Kerítésszaggató" István
Ujhelyi István, az MSZP-P valódi Spitzenkandidatja (mert Tóth Bertalan, a "listavezető" és "húzónév" nem hagy minket itt magunkra Orbán Viktorral és nem megy Brüsszelbe) Sopronban - nyilván a hely szellemétől megittasulva - bejelentette, hogy aki kerítések nélküli Európát akar, az az MSZP-P-re szavaz. Még most szólok: hogyha eltűnnek a kerítések, akkor kimegy a kutya, és amíg az kóborol valahol, addig bejön a róka és elviszi a csirkéket. Mondjuk az MSZP-P szavazók nem tartanak csirkét, úgyhogy nem tudják, hogy szegény csirkéket meg kell védeni, ha mi akarjuk megenni és nem akarjuk, hogy valaki más egye meg őket. Még az egyszerű magyar faluvégen is egy csomó jelentkező van erre egyébként. Hát ennek az élettapasztalatnak a hiánya meg is látszik az MSZP és a Párbeszéd vezetőinek politikáján.
„Nagy-Britannia” éppen megszűnik, sajnos a világpolitikai szerepvállalásával együtt
David Cameron zseniális ötlete, a teljesen fölösleges Brexit-népszavazás nemcsak az EU válságának kiteljesedését gyorsította fel, hanem a brit pártrendszer erózióját, és jól láthatóan az Egyesült Királyság szétesési folyamatát is.
Miért nincsenek Magyarországon igazi szakszervezetek?
A rendszerváltás utáni Magyarország nagyon lényeges problémája, hogy nem alakult ki olyan szakszervezeti rendszer, amely valódi erőként jelenítette volna meg a munkavállalókat, mint a társadalom valódi értékteremtőit. A szakszervezeti mozgalom nemcsak Kelet-Európában üresedett ki és vált a kommunista diktatúra lényegtelen kirakatszervezetévé, hanem az úgynevezett nyugaton sem találta meg a helyét, és ott is különböző külső és belső befolyásoló erők irányítása alá került.
Közügy-e a nemi identitás?
Az elmúlt évtizedben nálunk is egyre gyakrabban fordul elő, hogy egyes emberek szexuális identitása a közbeszéd tárgyává válik. Néha úgy, hogy valaki maga „comingoutol”, néha úgy, hogy mások próbálják meg előbújtatni, főként lejárató célzattal; máskor sima hájpolásból, gazdasági, politikai érdekből próbálnak bevinni egy ilyen tényt, vagy vádat a köztudatba. A modern média, a közvéleményformálók már nálunk is bármikor és bárhol teret engednek ennek, mert megsínyli az olvasottság, a kattintásszám, ha nem úsznak a szennyárral.
Világszínvonalú tenisz Budapesten
Az utóbbi években hozzászoktunk, hogy jobbnál jobb sportesemények zajlanak Magyarországon és a világ legjobbjai jönnek versenyezni hozzánk. A Hungarian Openen a világ teniszének élmezőnyéből olyanok vannak itt Budapesten, mint Marian Cilic, Borna Coric, akiknek a játékát, edzését közelről nézni olyan élmény, mintha az ember Messi vagy Ronaldo edzésére látogatna ki. A magyar játékosokról nem is beszélve, akik közül többen egészen meglepően közel vannak a rendkívül sűrű világelithez.
A haladó liberálisok ostobaságánál már csak a gonoszságuk nagyobb
Mindent elmond a „haladókról”, hogy a 321, célzottan keresztény áldozatot követelő merénylet után is igyekeztek úgy tenni, mintha ez nem a szokásos iszlamista terror lenne. A propagandagyáraik képesek voltak anélkül oldalakat írni a tömeggyilkosságról, hogy leírták volna a keresztény szót. Az ikonjaik, például Clinton és Obama is úgy adták le szokásos semmitmondó reakcióikat, hogy meg sem próbálták leplezni: szerintük a keresztényeknek nem jár az a részvét, mint a muszlimoknak. Különösen kedves ez attól a két tömeggyilkostól, akiknek a parancsára az arab tavaszt kirobbantották, ami emberek millióinak a halálához vezetett és amely destabilizálta Észak-Afrikát és az arab világot.
Lopási szokások az Európai Parlamentben
Most, hogy az Európai Birodalom gyors bevezetésére irányuló tervek tétet adnak az európai parlamenti választásoknak, a szemben álló felek egyre buzgóbban hozzák nyilvánosságra, hogy a másik frakcióban, pártcsaládban - vagy ha a szükség úgy hozza, a sajátjukban - ülő bűntársaik milyen módon lopnak, fosztogatnak. A birodalmi brutalitásra fügefalevélnek szánt áldemokratikus intézmény viszonylag magas és stabil életszínvonalat garantál azoknak, akiknek időben sikerül felkerülnie Soros György vagy más multik fizetési listájára. De az igazán tanulságos tapasztalat az, hogy ezek az emberek az apróért is lehajolnak.
Gyurcsány Ferencéknek nem érdeke, hogy ellenzéki főpolgármester legyen!
A felületes szemlélő azt gondolhatná, az ellenzék pártjai egységesen abban érdekeltek, hogy Budapesten az önkormányzati választásokon az ellenzéki főpolgármester-jelölt nyerjen. Ez egy olyan tévedés, amelyet láthatólag az összes ellenzéki párt vezetése is oszt, de úgy tűnik, még nem sikerült kiismerniük a Gyurcsány-Dobrev kettős észjárását. Nekik ugyanis a főhatalomhoz vezető elképzelt útjukon csak akkor jó egy ellenzéki főpolgármester, ha ezt a projektet segíti.
Tóth Bertalan pécsi lakossági fórumán jártunk látókörünk szélesítése érdekében
Fura olyan helyen lenni, ahol mindenki tudja, hogy ki az MSZP jelenlegi elnöke. Gondoltam, én is megkérdezem tőle, hogy ki lehet az, hátha ő tudja. Sajnos nem akart interjút adni, pedig nem is Újhelyi Istvánról akartam kérdezni. Azt szerettem volna megtudni, hogy az MSZP véleménye miben különbözik a Demokratikus Koalíció álláspontjától az Európai Egyesült Államok kérdésében. Kíváncsi vagyok, elgondolkoztak-e valaha ezen?Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
