A Legvidámabb barakk ára – „A szememben könnyek, a lelkem nehéz” – Borvendég Zsuzsanna személyes, szívszorító írása a családjáról
„A szüleim voltak a rendszerváltoztatás vesztesei is. A fridzsiderszocializmus csak a legalapvetőbb szükségletek kielégítését engedte életcéllá válni, és lelki–szellemi sivárságba kényszerítette a „lakosságot”. (Lakosság: ezt mondták ránk. Nem voltunk magyarok, végképp nem nemzet, csak lakosság. Vagy legfeljebb állampolgárok, kötelezettségek özönével, jogok nélkül.) Nem volt jövőnk – azt nélkülünk és maguknak építették, úgy hívták, kommunizmus –, tehát nem volt mit tervezni, mindig csak az adott nap túlélése lebeghetett a szemeink előtt. Generációktól vették el így az öngondoskodás képességét – a szüleimtől is. Majd belökték őket a „szabad világba” azzal, hogy valahogy éljék túl. Nekik nem sikerült.” „Vidámság” a barakkban – Borvendég Zsuzsanna személyes írása a kommunizmus áldozatairól. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Sebestyén János, az „üzletember” a Párt és az állambiztonság felett
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Jórészt a külkeres, „tervutasításos offshore hálózatnak” „köszönhető” Magyarország végzetes eladósodása
Múlt héten ott hagytuk abba, hogy a létező szocializmus egyik eleme lett a „tervutasításos” offshore hálózat. Nehéz ezt az állítást összeegyeztetni a marxista alapokon nyugvó ideológia tankönyvi kritériumaival, pedig minden jel arra mutat, hogy a vagyoni egyenlőséget fennen hirdető kommunisták az első pillanattól kezdve a tőke logikája szerint cselekedtek. A hetvenes évekre kialakult Magyarországon egy erős érdekérvényesítéssel bíró, kapitalista értelemben vett pénzügyi elit, akik a kádári nyugati nyitás politikájának köszönhették gazdasági hatalmukat, kiterjedt kapcsolatrendszerüket. Kik voltak ők és mit is csináltak pontosan? A következő hetekben konkrét történeteken és azok nevesített főszereplőin keresztül pillantunk be a „gulyáskommunizmus” boszorkánykonyhájába. Sebestyén János következik.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Elsősorban a nyugati cégek jártak jól a Magyar Népköztársaság „titkos” kivéreztetésével
Ha érteni akarjuk, miért alakult úgy a rendszerváltás, ahogyan, látni kell, mi történt előtte. Hogyan profitált végső soron a kommunista diktatúra ötvenhatból, hogyan vezetett ez a kádári konszolidációhoz, végső soron Magyarország kifosztásához. Kellett ehhez egy végtelenül nihilista, erkölcstelen, még a kommunizmushoz sem hű külkeres maffia, amely a saját zsebére dolgozva gazdaggá tette nyugati partnereit. Csoda, hogy utána velük üzleteltek? Csoda, hogy szó sem lehetett számonkérésről? Borvendég Zsuzsanna sorozatának mostani részében zseniálisan levezette, mi, hogyan és miért történt. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Amikor a kommunista pénzből fizetett német újságban ünnepelték Kádárt és tagadták a megtorlást
Egészen elképesztő szálai voltak a német–magyar külkeres kapcsolatoknak. Az előző cikkekben már bemutatott ex-náci kulcsfigura, Emil Hoffmann létrehozott egy újságot, amelyet a magyar kommunisták támogattak, cserében Hoffmannék a diktatúrát mosdatták. De nemcsak ott, a politikában is. Az igazán érdekes az a történet, amelyben Kádár János és felesége találkozott Leányfalu környékén egy német újságíróval. Az egészet az állambiztonság szervezte meg és a végeredménye egy propagandacikk lett, amelyben a nép hősét, a szeretett Kádár Jánost ünnepelték német nyelven. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Már 1957-ben azon spekuláltak a német nagytőkések, hogy a valamikori privatizáció során ők rabolhassák le Magyarországot
1956 novemberében vérszomjas és őrült leszámolás kezdődött. A kádári propaganda „fasiszta elemek” garázdálkodásáról szónokolt, akik a „demokratikus szocializmus”, a „népi demokrácia” rendje ellen törtek. Pedig a valódi rend maradványait 1944. március 19-én végleg felszámolták; az exlex állapotot 1945 után a szovjet megszállás és a kommunista hatalomátvétel évtizedekre rögzítette. A hazugságrendszer esszenciája, hogy Kádár a szélsőjobboldali elhajlással megvádolt ’56-os hősök ellen náci-nyilas gazemberekre támaszkodva építette a hatalmát és gazdaságát. Vigyázat, a következő sorok az emberi jóérzésre (és vérnyomásra) ártalmas elemeket tartalmazhatnak, csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk! Borvendég Zsuzsanna sorozata: Emil Hoffmann, a náci külkeres, aki Kádár „jó hírét” terjesztette Nyugaton
A frankfurti kereskedelmi kirendeltség üzletfelei között időről időre megjelent egy igencsak fura figura. Már az ötvenes évek első felében is többször kapcsolatba lépett a magyarországi külkeresekkel, de csak a forradalom után lett rendszeres látogatója hazánknak. Lelkesen segítette a hazai politikai elit nyugati kapcsolatrendszerének építését és terjesztette Kádár jó hírét a nagyvilágban. A neve: Emil Hoffmann. Egy újabb echte náci kalandjai az antifasizmus bajnokaival.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Junger Károly, az elfelejtett, tehetséges és gátlástalan külkeres története
Filmre kívánkozik a következő cikk hősének – antihősének – története. Junger Károly egy zalaegerszegi rabbi fiaként futott be elképesztő karriert a kommunizmusban. A frankfurti magyar kereskedelmi kirendeltségen dolgozva kulcsszerepet játszott a szocialista-nyugati üzletekben, minden eszközt bevetve kétségtelenül ügyesen dolgozott. Az ÁVH-nál az ő tartótisztje is Bauer Miklós volt. Az ötvenes évek közepén aztán váltott, disszidált és egy nagy német cégnek dolgozott. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Bródy István, a klasszikus, nihilista külkeres – „Náci vagy nem náci”, mindegy, kereskedjünk
Épp ésszel (és lélekkel) felfoghatatlan, hogyan kereskedhetett egy zsidó származású magyar azokkal a német nácikkal, akik nagyon komoly szerepet játszottak a deportálásokban és az ország kifosztásában. A sorozat előző cikkében Borvendég Zsuzsanna bemutatta a „Bródy-klánt”, most Bródy Istvánra kerül a fókusz, aki még meg is magyarázta (magának és a közvéleménynek), hogy miért is szabad a nácikkal kereskedni. Egy olyan külkeresről beszélünk, akinek apósát és anyósát is a nácik pusztították el. Bródy amúgy kulcsszerepet játszott a kommunista–ex-náci üzletelésben, majd a jó pillanatban Párizsba távozott. Miami Beach-en egy bérpalotában éldegélt később, fizetését egy kubai vállalattól kapta. Elképesztő nihilizmus, elképesztő életút. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hírszerzés, kommunista elitélet, nácikkal való üzletelés, amerikai karrier – A Bródy-dinasztia titkos története
Bródy Sándor író irodalmi-történeti jelentősége mindig vita tárgya volt, de az biztos, hogy olyan dinasztiát alapított, amelynek története még a legedzettebb kémfilmek forgatókönyvíróit is meglepné. A tágabb Bródy-család is elképesztően sikeres volt rendszerváltásoktól függetlenül (vegyük csak a távoli rokont, Bródy Jánost), de igazán Bródy Sándor fiainak a sorsa az érdekes. Akik „mini-magyar maffiaként” [Stephen Koch meghatározására utalva] szétspricceltek a világban. Voltak, akik Németországban kereskedtek az exnácikkal, mások Amerikában mentek és ott építettek karriert. Bródy András a kommunisták frankfurti hírszerző központjának központi figurája volt, de feltűnt mellette testvére, István is. Bródy János itthon volt Rákosiék bizalmi embere, aztán egyszer nem jött vissza Amerikából: fia, Alexander Brody így vallott erről a Népszabadságnak: „Amikor Vas [Zoltán] megismert, Moszkvába küldött volna tanulni. Én viszont nem akartam a Szovjetunióba menni – Vas Zoltán segítségével végül Amerikába jutottam ki.” Szóval így működött és működik a hálózat. Ideológiai mázzal, de valójában elvek nélkül. A lényeg a vagyon- és hatalom-szerzés: Alexander Brody kint milliárdos lett és – a többiekhez hasonlóan – aranyéletet élt. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Amikor Goebbels korábbi összekötője szólt Kádáréknak, hogy zavarja az üzletet a megtorlás
Hallottak Gerhard Todenhöferről? Szélsőséges náciként Goebbels összekötője volt, de külkeres kapcsolatainak (is) köszönhetően megúszta a számonkérést. Kulcsszerepet játszott a későbbi magyar–német üzletelésben, ahol ex-náciként ő is kommunistákkal kereskedett. 1956 után ők üzentek Kádáréknak, hogy sok lesz a megtorlásból, mert annak „rossz híre” megzavarhatja az üzletet. Nyerges János lerázta őket; tudta, hogy így vagy úgy, de mégis folytatni fogják a kereskedést. Bemutatjuk Todenhöfert és néhány hasonló gazembert – olyan sötét ügyeket, amelyet ép ésszel nehéz értelmezni. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Üzlet és pénz, mindenek felett – Így fosztották ki Kelet-Európát az amerikaiak, az ex-nácik és a kommunisták
Lassan száz éve uralja a közgondolkodást az a – véleményem szerint – hamis magyarázat, hogy a kommunizmus és a nácizmus két ellenpólusú szélsőség és a politikai paletta egymástól legtávolabb eső képződményeinek tekinthetők. Sok filozófus, történész és más gondolkodó megfogalmazta már, hogy mondanivalójukban, elképzeléseikben és hatalomtechnikai eszközeikben lényeges különbség nincsen, de arról, hogy a felszínen mutatott ellenségeskedés mögött micsoda együttműködés zajlott e két emberellenes ideológia komisszárjai között, ritkán esik szó. Pedig Hitler és Sztálin már az 1939-es paktum előtt is kollaborált egymással, és nem is ért véget ez a kapcsolat a Barbarossa-hadművelet megindításával – vagyis a Szovjetunió elleni német támadással – sem, sőt, még a háború lezárása után is megtalálták egymást e két gyilkos eszme hívei. Miközben a harmincas évek derekától napjainkig a kommunizmus egyetlen legitimációs alapja a „fasizmus” elleni harc, aközben egymást segítve építették ki saját totális rendszerüket. Ennek a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésnek számos megnyilvánulása volt a magyar külkereskedelem 1945 utáni megszervezésében is. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Svájc nemcsak a náci vagyonból, de a kommunista külkeresek pénzéből is ügyesen gazdagodott
A pénznek nincs szaga – ezt a svájciak is pontosan jól tudják. Bár a mainstream médiában ritkán kerül felszínre, a svájciak élen jártak a zsidóktól elrabolt náci vagyon eltüntetésében, de a kommunistákkal is szívesen üzleteltek. Még mindig kevéssé ismert, hogy Svájc a magyar kommunista külkereskedelem egyik kulcsországa volt, több későbbi ismert magyar külkeres-bankár (például Oblath György) is megfordult ott. Sikkasztottak, ügyeskedtek, kereskedtek; a lényeg, hogy csak ők, a szovjetek és a svájciak, illetve a nyugati partnerek jártak jól. Magyarország meg közben teljesen „legatyásodott”. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nyerges János, a legfontosabb külkeres, akinek a „körmös” Bauer volt a tartótisztje az ÁVH-n
Svájc: kulcshelyszín, nemcsak a náci vagyon, de a kommunista külkereskedelem szempontjából is. Két magyar kommunista kulcsfigura is az alpesi országban dolgozott: Száll József és Nyerges János. Utóbbi közben az ÁVH-nál volt, tartótisztje az a Bauer Miklós volt, aki „körmösként” híresült el, de fontos szerepet játszott a külkereskedelem területén is. Nem véletlenül került éppen a Komplexhez az ÁVH után. Az amerikai CIA is megfigyelte ezeket az embereket, persze az üzlet, a pénz aztán szinte minden elvet felülírt. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát. Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Hardi-istálló, Oblath György és a többiek, avagy a külkeres maffia hatalomátvétele
A vörös polip pillanatok alatt megfonta a maga pénzügyi, gazdasági hálóját Magyarországon: 1946 közepére már felügyelte a külkereskedelmet és ezen keresztül a tőkeáramlást. Kik voltak azok az emberek, akik részt vállaltak ennek a kiépítésében, kik rakták le a hálózat alapjait? Háy László és Vas Zoltán szerepét már érintettük, de ketten kevesen lettek volna ennek a feladatnak a végrehajtására. Moszkvából való megérkezésük után azonnal toborozni kezdték az embereiket, akik a Kádár-rendszerre kiépülő külkeres maffia kulcsfigurái lettek később. Bemutatunk elfelejtett vagy alig ismert kulcsfigurákat: íme, Hardi Róbert vagy éppen Oblath György ismeretlen története. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát! Borvendég Zsuzsanna sorozata: Korai kommunista külkeres mammutvállalatok, ahol Gyurcsány csak kisinas lehetett volna
Sehol nem tanították, így egyáltalán nem tudtuk, hogyan vették át a külkereskedelmet a kommunisták már 1945 után. Pedig akkoriban a West-Orient ügyeitől volt hangos a sajtó és a Parlament. Ez volt az a vállalat, amely állam volt az államban, a külföldről behozott közszükségleti cikkeket aranyért és dollárért értékesítették. A céget mentesítették minden deviza- és vámtörvény alól, egy kis zárványként létezett a jogrend felett. Amikor túl sok volt a botrány, egyszerűen átmentették egy másik vállalatba. Csempészés, csalás, spekuláció – mindezt a Politikai Rendőrség felügyeletével. Újabb elképesztő történet – folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát. Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Vörös Hadsereg védte azt a szovjet-magyar „elitalakulatot”, amely felépítette az országot kirabló külkereskedelmi hálózatot
A bolsevikok már 1944-ben hozzáláttak ahhoz, hogy átvegyék Magyarország külkereskedelmének az irányítását. A hálózatot szovjet mintára, a Vörös Hadsereg védelmében építették fel, olyan kevéssé ismert kulcsszereplőkkel, mint a moszkovita Vas Zoltán, vagy a teljesen elfelejtett Háy László. „Háy önmagában kevés lett volna, ezért azonnal megkezdte a hálózatépítést. De a frissen toborzott garnitúra mellett – akikből később a külkereskedelmi lobbi keménymagja lett – más meghatározó moszkoviták is szerepet vállaltak az árucsereforgalom bolsevizálásában. A gazdaság legfőbb urának számító Vas Zoltán természetesen megkerülhetetlen szereplő ebből a szempontból is, de Gerő Ernő, az NKVD tisztje is egyengette pártvonalon ezen pénzügyi pókháló alig észrevehető szövedékének létrejöttét.” Ez lett az a külkeres hálózat, amely a rendszerváltás előtt és után is kifosztotta Magyarországot. Tények, elhallgatott összefüggések és egy tökéletesen felépített hálózat. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Varga Jenő kommunista közgazdász, aki kitalálta a málenkij robotot és annak „gazdasági hasznát”
A bolsevikok legnagyobb ellenfelei nem a tőke, illetve a tőkések voltak, hanem a hívő és/vagy önálló gondolkodású emberek, akiknek nem lehetett ellopni a lelkét. A mindent átlátó Márai Sándor fogalmazott így: hogy a kommunisták mindent vittek, végül a lelkünket is. Meg az erőnket, életerőnket is: kevesen tudják, hogy a magyar Varga Jenő találta ki a malenkij robotot... Erről és sok más egykor volt titokról irt Borvendég Zsuzsanna a PS-nek. Szokása szerint tudományos alapossággal, tűpontosan, s mégis élvezetesen. Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat. Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál. Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo. Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.