Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az „érzékenyítés”
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) már 1946-ban, az alakuló ülésen tagja lett a szovjet titkosszolgálatok által irányított Nemzetközi Újságíró Szervezetnek (NÚSZ). A nyílt és uszító propagandát közvetítő, a kommunisták aktuális ellenségképét megjelenítő és ellenük hergelő pártközeli újságírók minden képzeletet alulmúló működéséről bőven olvashattak már Mező Gábor cikkeiben (például Vásárhelyi Miklós kapcsán). 1956 után ezt az alpári és erkölcsi tartást nélkülöző stílust kifinomultabb és ezáltal hatékonyabb módszerek váltották fel. Ahogy a hamis gulyás langymeleg léje eltöltötte a pocakokat, úgy fertőzte a tiszta gondolkodást a szakmai köntösbe csomagolt, igényes és színvonalas hangnemben megjelenített manipuláció.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Terroristaképzés, fedőcégek, szoftverkereskedelem és persze propaganda – A KGB-s hátterű Nemzetközi Újságíró Szervezet története
Kevesen sejtették, mekkora birodalom épült fel azután, hogy 1946-ban Koppenhágában létrehozták a Nemzetközi Újságíró Szervezetet (NÚSZ), amelyhez a szovjet megszállási övezet országainak újságírói mellett a legtöbb nyugat-európai újságíró-szövetség is csatlakozott. Hosszútávon természetesen nem lehetett fenntartani a semlegesség látszatát, különösen úgy, hogy a vezetőség tagjai szinte kivétel nélkül kommunista párttagok voltak. A feszültség már az alakuló ülésen megjelent, és 1950-re a demokratikus gondolkodású újságírók elhagyták a szervezetet. Innentől kezdve a NÚSZ nyíltan a Szovjetunió egyik frontszervezetének számított, feladatait közvetlenül a Szovjetunióból kapta. Idővel a prágai központjukból hatalmas céghálót építettek fel. Terrorizmus, szoftverkereskedelem, különböző fedővállalatok és persze a hírszerzés.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Gerő László az összes csalást és visszaélést megúszta, végül Ábrányi Aurél elrablása miatt tartoztatták le
Sok elképesztő pályafutást ismerünk az elmúlt századból, de Gerő Lászlóé még magyar szinten is kiemelkedő. Gerő volt szovjet tisztek tolmácsa, aztán személyesen levezényelte az „átállt” Ábrányi Aurél hazarablását, majd később az Interag vezetője lett, hogy Nyugaton tiltott, ártalmas szereket hozzon be az országba a Shelltől. Hatalmas összegekkel károsították meg Magyarországot, közben benne voltak sok sötét ügyben. Lopok, csalok, hazudok – vallotta magáról Gerő László, aki tényleg sebezhetetlennek tűnt. Végül Ábrányi elrablása miatt került – sajnos csak rövid időre – az osztrák rácsok mögé. Gerő története, 2. rész.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Ábrányi Aurél hazarablása csak a kezdet volt – Gerő László és az Interag elképesztő története
Sok elképesztő pályafutást ismerünk az elmúlt századból, de Gerő Lászlóé még magyar szinten is elképesztő. Gerő volt a szovjet tisztek tolmácsa, aztán személyesen levezényelte az „átállt” Ábrányi Aurél hazarablását, később az Interag vezetője lett, hogy tiltott, ártalmas szereket hozzon be az országba a Shelltől. Utóbbi természetesen hálás volt, hogy Keleten még eladhatta a Nyugaton már betiltott szereket. Lopok, csalok, hazudok, vallotta magáról Gerő László, aki tényleg sebezhetetlennek tűnt.
Előbb megcsonkították, aztán öngyűlöletre nevelték a nemzetet – Borvendég Zsuzsanna írása Trianonról és a mérgező szocializmusról
Ma június 4-én van a nemzeti összetartozás napja. Nem írhatjuk, hogy ünnepeljük, mert annál még mindig fájóbb a seb. Borvendég Zsuzsanna tudományos alaposságú publicisztikájában nemcsak arról írt, hogy mit jelentett Trianon a magyar nemzet számára, hanem arról, hogy hogyan mélyítette a sebeket a kommunizmus, majd a szocializmus. Hiszen a főideológusok szerint egyrészt „bűnös nemzetként” amúgy is „megérdemeltük” az ország-csonkítást. Másrészt ez nekik amúgy sem jelentett túl sokat. De mégis élünk! És nem felejtünk.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Horn Gyulát „leszidták”, a Videoton feketelistára került – Mégis folytatódhatott a csempészés
A hidegháború idején a szovjetek és a keleti blokk igen nehezen jutottak hozzá a nyugati, tiltólistás termékekhez. Például a számítógépekhez. Ebben játszott kulcsszerepet a Videoton, amely egy időben az amerikaiak feketelistájára került. Később kiderült, hogy a Videoton az Elektromodult „fedezte”. Horn Gyulát kérdőre vonták, de igazából minden folytatódott tovább. Egy felmérés kimutatta, hogy az Amerikából Nyugat-Európába 1976 és 1981 között érkezett számítógépek fele a keleti blokkban kötött ki.Feltehetően ennek nagy részét Magyarország közvetítésével utaztatták át a vasfüggönyön, és ezzel az amerikai adminisztráció is tisztában volt. De az üzlet végül felülírta a politikát.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hargitai György és az Apró–Dobrev-klán – Amikor a történész munkáját az oknyomozó Huth Gergely „folytatta”
Hargitai György pályafutása remek példája annak, hogyan is emelkedtek fel a rendszerváltoztatás előtt, alatt és után azok az „üzletemberek”, akik mögött ott állt a hálózat vagy konkrétan az Apró–Dobrev-klán. Hargitai „másodvirágzása” 2002 után érkezett el. Akkor, amikor a klán hatalomra került. Hargitai a hetvenes–nyolcvanas években Apró Piroskával együtt a Videoton/Vidimpex igazgatóságának tagja volt, majd a kilencvenes években azokkal a bolgár körökkel is üzletelt, akik az Apró–Dobrev házaspár segítségével jutottak be a magyar piacokra. Petar Dobrev a bolgár Izotimpex (a Videoton bolgár megfelelője) egyik vezetője volt, vagyis titkosszolgálati kötődése kevéssé megkérdőjelezhető. Az egykori szovjet, magyar és bolgár kommunista állambiztonság hálózatával megtámogatva Hargitai sikeresen konvertálta át helyzeti előnyét valóságos tőkévé. Mindebben nemcsak az Apró–Dobrev házaspár volt a partnere, de maga Apró Antal is, a Kádár-rendszer szürke eminenciása, az ötvenhatos megtorlások egyik irányítója, akivel a kilencvenes évek elején közösen alapítottak biztonsági céget Magyarországon. Hargitai György elképesztő karrierjét egy fiatal oknyomozó újságíró, Huth Gergely mutatta be annak idején a Magyar Nemzetben. Évekkel később Borvendég Zsuzsanna pedig kikutatta és megírta a pályafutás elejét.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hargitai Györgyék története durvább, mint egy hidegháborús kémfilm – Csak ne a magyar állam állta volna
A Videotont, mint a Szovjetunió egyik legfontosabb szállítóját, elsősorban a Waltham és a vele kapcsolatban álló kereskedők látták el a COCOM-listás termékekkel, és a cég tevékenysége szemet szúrt a nyugatnémet elhárításnak is. De hiába, a Walthamot vezető Hargitai György még számukra is érinthetetlen volt. Szökés, majd visszatérés, CIA, KGB, magyar és nyugatnémet titkosszolgálat – ez a történet izgalmasabb, mint egy krimi. Kár, hogy a valóság volt; Magyarország rengeteget veszített ezekkel az üzletekkel, és közben felemelkedett az egyik legsötétebb hátterű mindenes: az említett Hargitai.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Videoton–Waltham csalássorozat, avagy egy „nagy játékos” születése
A Videoton a Magyar Népköztársaság egyik legismertebb cége volt. A vállalat a hatvanas évek végétől egyre fontosabb szerepet játszott az embargós technikák beszerzésében. Megalakult az erős szovjet kapcsolatokkal rendelkező Vidimpex és a müncheni Waltham, amelynek szintén kulcsszerep jutott. Egészen „sajátos” volt a vele folytatott ”üzlet”. Csalások és sikkasztások sorozata következett, valamint felbukkant egy későbbi nagy játékos: Hargitai György. Az indulása eredeti volt: úgy küldték a németekhez, hogy nem is tudott németül. Persze a moszkvai kiküldetés után ezen már senki nem csodálkozott.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Klasszikus impexes üzlet – A nyugatnémet cégek jól jártak, a veszteséget a Lenin Kohászati Művekre hárították
Egy konkrét eset igen jól példázza, hogyan is működtek a valóságban az impexek. A hatvanas években a Metalimpex megállapodott több nyugatnémet céggel, hogy 2796,5 tonna wolframmal ötvözött nemesacélt leszállítanak részükre. Mindhárom cég régi üzletfele volt az impex felsővezetőinek, korrupciós pénzekért cserébe a Metalimpex jogosulatlan előnyökhöz juttatta őket. Az előre is nyilvánvaló hatalmas veszteséget az impexesek a munkát elvégző Lenin Kohászati Művekre terhelték, amelynek alkalmazottai fel is jelentették az impexet. De hiába: a rendőrök nem fordítottak túl nagy gondot a tények felderítésére és az impexesek végül ezt az üzletet is megúszták.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Jankovics Marcell könyvét még 2008-ban is bezúzatták, mert le merte írni az igazat a külkeres maffia egyik tagjáról
Fiktív számlák fiktív tanulmányokért – igen találékony volt az MNVK-2., ha a pénzszerzés módszereiről volt szó. A katonai hírszerzés a hatvanas évekre megteremtette magának azokat a forrásokat, amelyekkel ki tudta egészíteni költségvetését, a belügyi állambiztonság pedig féltékenyen szemlélte mindezt. Próbált is nyomozásokat indítani, de ezeket – a külkeres maffia igényeinek megfelelően – végül vagy leállították vagy nem lett komolyabb eredményük. A hálózatban sokan benne voltak: most a Metalimpex és az Universal Piackutató Iroda tevékenységét vesszük górcső alá. Veszélyes terep: Jankovics Marcell könyvét még 2008-ban is bezúzatták, azt követően, hogy írni merészelt a külkeres maffia egyik szereplőjéről.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Simon Moskovics, Moshe Sanbar és a külkeres maffia bécsi és izraeli szálai
Kevesen hallottak Simon Moskovics nevéről, pedig a Magyarországon született üzletember a külkeres maffia egyik, ha nem a legfontosabb nyugati kapcsolata volt. Moskovics a bécsi Winter Bank tulajdonosa lett; ebben az intézetben kezelték azokat a pénzeket, amelyek a keleti-nyugati üzletekből származtak. Moskovics egyik legfontosabb partnere Fekete János volt, utóbbi pénzét is a Winter Bank kezelte – az a pénzintézet, amely egy jelentés szerint egy nagyobb összeggel ifjabb Rajk Lászlót is támogatni akarta. A krimiszerű történetben felbukkannak még Magyarországon született kulcsszereplők, mint a rendszerváltoztatás után kitüntetett Moshe Sanbar vagy éppen Bentzur Zeév, azaz Bentzur Vilmos, aki Blaustein Vilmos néven jött a világra.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Magyar Nemzeti Bank bécsi fiókbankja a rendszerváltoztatás után is pénzmosodaként működhetett
A külkeres maffia történetét kutatva messzire vezetnek a szálak. Keveset beszélnek például a Magyar Nemzeti Bank bécsi fiókbankjáról, a CW Bankról. Ennek feladata volt az állami külkereskedelmi vállalatok nyugati ügyleteinek finanszírozása a pártállam idején, de a demokratikus átrendeződés után tovább folytatta működését. 1999-re legalább hetvenmilliárd forintnyi veszteséget halmozott fel a Magyar Köztársaság költségvetésének terhére, amelynek meghatározó része a rendszerváltoztatás után keletkezett, amikor a bank hatalmas hitelállományt helyezett ki többnyire a volt keleti blokkból érkezett vállalkozókhoz. Valójában ezek nem voltak „igazi” hitelek. Néhány „vállalkozóhoz” kerültek ezek a pénzek úgy, hogy törlesztés nem lesz. A kétes hírű üzletemberek többsége vagy a Szovjetunió, vagy valamelyik szatellitállam titkosszolgálataihoz volt köthető, sőt még arról is szóltak a hírek, hogy a Stasi vagyonát a CW Bankon keresztül mentették át a fordulat után. A bécsi magyar fiókbank tehát feltehetően pénzmosodaként üzemelt.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A katonai elhárítás saját cégével, az Eurocommal „szállt be” Magyarország kifosztásába
A Kádár-diktatúrában a katonai elhárítás is komoly szerepet játszott abban a külkeres maffiában, amely az állam felett állva meggazdagodott és közben tevékeny részt vett az ország lerablásában. Az MNVK-2. egy igazán jelentős saját céget is alapított, ez lett az Eurocom. Az Eurocom gyorsan nyereséges vállalkozássá fejlődött – ilyen háttérrel ez nem is volt nehéz –, és hamar elkezdett Nyugat felé terjeszkedni, hiszen ez volt a legfontosabb cél. Az első vegyesvállalata az Intereurop névre hallgató és Vaduzban bejegyzett cég volt, amelyből egyből kettőt is kreáltak: ugyanezen a néven létrehoztak egy bécsi székhelyű vállalkozást is. A meglepő megoldásra adózási szempontok sarkallhatták az alapítókat, hiszen Liechtenstein adóparadicsomnak számított; bevett gyakorlat volt nyugat-európai cégek esetében is, hogy a törpeállamban hozták létre vállalkozásukat. Mert a lényeg a pénzszerzés volt.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Egy kis elitcsapat irányította azt a pénzszivattyút, amely lerabolta az országot
Kik rabolták le a szocializmusban hazánkat? Az irányítók nem voltak sokan. A fontosabb impexek számát nagyjából félszázra tehetjük. 1987-ben 26 ezren dolgoztak a külkereskedelemben és nagyjából 3600-an voltak vezető beosztásban, de közülük is csak a néhány száz felsővezető lehetett tisztában a visszaélések mikéntjével és mértékével. Kellettek a végrehajtó emberek is, akiknek csurrant-cseppent némi plusz jövedelem, de az egészre rálátásuk feltehetően nem volt. A bankszektorban még szűkebb körre korlátozódhatott a beavatottak száma, csakúgy, mint a titkosszolgálatoknál. Összességében elmondhatjuk, hogy egy elég szűk kör, talán néhány száz, legfeljebb egy-két ezer ember volt a felelős a mérhetetlen kárért, az 1980 és 2010 között offshore-ba kirabolt több tízmilliárd dollárért. Ennek a pénznek csak egy töredékrésze jutott a hazai cinkosok zsebébe – nyugati pénzügyi központok, multinacionális cégek, vagyis a globális pénzelit gazdagodott ezen is.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Péter Györgynek és Vályi Péternek azért „kellett meghalniuk”, mert a külkeres maffia útjában álltak?
Két nehezen megmagyarázható haláleset történt a hatvanas-hetvenes években, amely mögött – akár – a külkeres maffiát is sejthetjük. Előbb Péter György követett el nagyon furcsa öngyilkosságot (1969-ben), majd Vályi Péter szenvedett szintén különös, azóta is találgatásokra okot adó balesetet (1973-ban). Utóbbi jóval ismertebb, az viszont tény, hogy mindketten a külkeres maffia útjában álltak. Újabb igazán izgalmas résszel folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Amikor megvettük a Siemens-rádiót, a külkeres maffiát segítettük
Sebestyén János a Rákosi-rendszer erőszakos iparosításának időszakában alapozta meg karrierjét: a Dunai Vasmű és Sztálinváros felépítésének kormánybiztosaként dolgozott ezekben az években, de „megbízható elvtárs” maradt az 1956-ot követő időszakban is. Kádár János hatalomra kerülése után Frankfurtba kérte magát, ahol a kereskedelmi kirendeltség vezetőjeként alakította ki későbbi üzleti kapcsolatait a nyugatnémet ipari konszernekkel. A kapitalista nagyvállalatok számára a vasfüggöny keleti oldala hatalmas kiaknázatlan piacokat jelentett, sokat voltak hajlandók fizetni azért, hogy beléphessenek ide – és természetesen mindig találtak olyan személyeket, akik ezt a pénzt készséggel el is fogadták. Sebestyén a hatvanas évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnökhelyettese lett, és pozíciójából adódóan hazánk műszaki-tudományos szintjének emelésében komoly szerepet játszott. De nemcsak a szakmai irányokat jelölte ki, hanem azokat a vállalatokat is, akiktől a technológiát meg kellett vásárolni. Mindenki másnál jobban preferálta a Siemens cég piaci térnyerését Magyarországon.Ajánljuk még
Ismét rátalált a szerelem Lendvai Ildikóra
A Blikk szúrta ki, hogy az MSZP volt elnökére ismét rátalálhatott a szerelem.
Orbán Viktor: Varga Judit lehetett volna Magyarország első női kormányfője
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy kik jöhetnek szóba, vagy jöhettek volna szóba, mint lehetséges utódjai.
Közpénzből küldtek ki öt LMBTQ-párti katalán képviselőt a Budapest Pride-ra
Nagy a felháborodás Spanyolországban.
Zelenszkij bejelentette, összehangolták álláspontjukat Trumppal, és megállapították, hogy Oroszország hanyatlik
Zelenszkij arról győzködte Trumpot, hogy Oroszország hanyatlik.
