Betyárvilág Magyarországon: szabadságharcosok vagy közönséges bűnözők?
A bécsi udvar propagandagépezete sok mindent bevetett annak érdekében, hogy a magyar szabadságharc vérbefojtását követően rebellis, folyton lázongó népségnek állítsa be a magyarokat. Ezzel igyekeztek igazolni Haynau vérengzését, az 1848/49-es magyar függetlenségi harc miatti bosszúhadjáratot. Az osztrák kancelláriának kapóra jöttek a betyártörténetekről érkező hírek, legendák, ezek terjesztésével igazolni tudták koncepciójukat: a magyarok között számos bűnöző elem van, ez a nép megbízhatatlan, minden időben kemény kézzel kell fellépni velük szemben.
Trianon sorsokról szól, rólunk szól (videó!)
Kevés olyan nemzet van, vagy talán egyetlenegy sem, amellyel előfordult a történelme során olyan abszurdum, mint ami velünk történt meg a trianoni békediktátumkor. Ugyanis 102 évvel ezelőtt bekövetkezhetett - ez nem mese, hanem a valóság - hogy egy család reggel elindult Kolozsvárról Debrecenbe, meglátogatták a rokonokat, ebédeltek egy jót, majd mikor délután haza akartak térni, a román dragonyosok már útiokmányokat kértek tőlük és jelezték, hogy csak ezek felmutatásával tudnak hazatérni új hazájukba, a Román Királyságba. Dalban mesélte el ugyanezt a sztorit a Kárpátia zenekar ismert slágere, a Levelet hozott a posta. Miközben a magasesésű felvidéki folyókon legeltetjük a szemünket nem csak amiatt könnyezünk, hogy ezekről a csodálatos tájakról kénytelen volt lemondani Magyarország, hanem végigkövetjük annak a drámáját, hogy bár a férjét a frontról hazaváró Kovács Mária semmi rosszat nem tett, mégis elveszti magyar személyazonosságát, elveszik tőle a nevét. Kovács Máriából egyik pillanatról a másikra Maria Kovácová lesz. Ahogyan a kolozsvári magyar családból a megkérdezésük és beleegyezésük nélkül román állampolgárokat csináltak. Elindultak reggel a magyar kincses városból, Hunyadi Mátyás szülőhelyéről, majd este már Cluj Napocában hajtották álomra a fejüket. Mi volt a bűnük, mit követtek el, hogy ezt kellett megéljék? Semmi, csak az, hogy magyarnak születtek! Ez is a kollektív bűnösség, a megbélyegzés egy fajtája. A trianoni emléknapon sok szó esik az elszakított területekről, az ország csonkításról, a nemzethalálról. Kevesebbet szólunk azonban arról, hogy magyar embereket vesztettünk el, honfitársaink kerültek méltatlanul megalázó és alávetett helyzetbe. Ők maradtak, akik voltak, hűek a nemzetükhöz, őseikhez, szülőföldjükhöz, mégis nekik kellett magyarázkodniuk és bizonygatniuk, hogy ők bizony mindig is éltek, itt születtek. Kitelepítették őket, átdobták a határon egy bőrönddel. Vagy azt mondták nekik, hogy túl sok itt a magyar és ez baj, mert ez már egy másik ország ha tetszik, ha nem. Ezért telerakták a többségi nemzet zászlóival az utcákat és a tereket, hogy a magyarok ne érezzék többé otthon magukat. Még így sem érezték azonban komfortosan magukat a hódító nemzet vezetői, ezért messzi vidékekről telepítettek be olyan embereket, akik sem a szokásokat, sem a gazdag kultúráját nem ismerték az ősi magyar vidékeknek. Még így is féltek azonban a magyaroktól, ezért előfordult olyan is, hogy szerencsétlen, szegény embereket becsaptak, lefizettek, leitattak és nekiterelték a magyaroknak azért, hogy ők inkább a szülőföldről való elvándorlást válasszák. Elüldözték őket, akik pedig maradni akartak, azok közül sokaknak ajánlották fel, hogy a boldogulás, a jobb előmenetel érdekében dobják el magyarságuk és válasszanak új identitást. Szlovákiában ennek a módszernek a legújabbkori megjelenése volt, hogy aki merte felvenni a magyar állampolgárságot az egyúttal elveszítette a szlovákot. Voltak azonban sokan a magyarok között olyanok, akik nem csak vállalták a kisebbségi sorsot, hanem áldozatot nem kímélve, fáradhatatlanul dolgoztak is kisebbségben maradt testvéreikért. A Pesti Tv Mintha tegnap történt volna... című műsorában Trianon mellett egy ilyen hősre, az erdélyi Mikó Imrére emlékeztünk. Ferkó Dániel beszélgetőtársa Szarka Nóra és Köő Artur volt.
Lenin helytartói élvezettel gyilkolták a magyarokat
102 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én kiáltották ki Kun Béla és társai a Tanácsköztársaságot. Szamuelyék talán maguk sem hitték, hogy labdába rúghatnak, de miután Károlyi Mihály, a "vörös gróf" átadta nekik a hatalmat, elkezdődhetett Magyarországon is a nagy kísérlet: a kommunizmus megteremtése. Sok köszönet nem volt benne. Sem egyenlőséget, sem fellendülést nem hozott az első világháború után valóban megroppant országnak. A proletárdiktatúra 133 napja leginkább arról híresült el, hogy a Lenin-fiúk fekete bőrkabátjukban szertejártak az országban és halált leheltek mindenre, ami polgári – vagy ahogy ők mondták: "burzsuj" – volt. A Lenin-fiúk egy jelentős része frusztrált kisember volt, akinek nem jött be az élet, és dühüket azokon vezették le, akik képesek voltak alkotni, létrehozni valamit.
Vitray Tamás is segédkezett abban, hogy a kommunisták tönkretegyék a színészlegendát, Karády Katalint
Harminc éve hunyt el a magyar filmtörténet egyik, ha nem a legnagyobb színészcsillaga, Karády Katalin. Milliók imádták a hihetetlenül népszerű színésznőt, akit előbb a nácik, aztán a kommunisták üldöztek. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... című műsorában arról beszélgettünk, hogyan járatták le őt, de Vitray Tamás szerepe is szóba kerül az ügyben. Az agitpropos hadnagyból lett riporter ugyanis nem hagyta Karády Katalinnak, hogy elénekelje saját dalait.
Szerencsés Károly: a gyűlölet hajtotta a Budapestet ostromló szovjeteket (PestiTV-videó)
A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető.
Elpusztítani mindent, ami magyar – Ez vezérelte Nagy "Borisz" Pétert, a kommunista diktatúra egyik legaljasabb ügynökét
Az úgynevezett népi-nemzeti értelmiség megtörése, elhallgattatása, illetve alattvalóvá kényszerítése első számú prioritássá vált a kommunista hatalom számára az 1956-os forradalom leverése után. Ők voltak azok az írók, gondolkodók, akik a trianoni katasztrófát követően a nemzeti megújulás programját tűzték zászlajukra. A többi között az ellenük folyó aljas játszmában vitt kulcsszerepet "Borisz" ügynök, aki korábban a Rákosi-diktatúra kiépítésében is oroszlánrészt vállalt. A valódi neve Nagy Péter volt, és több kiemelkedő hazafi tönkre tételében vastagon benne volt. Volt, akit akasztófára juttatott, de az sem bánta meg. Az ő története következik.
Zsidó volt és magyar hazafi, Rákosiék felakasztották – A Csornoky-ügy története
A Csornoky-ügy a Rákosi-diktatúra történetének egyik legsötétebb fejezete. A történet azonban nem zárul le az akasztással, tovább kísértett a Kádár-rendszerben, sőt, túlnyúlt a rendszerváltáson is. Ahogy az ilyen kommunista történetekben lenni szokott, a tettesek nem nyerték el méltó büntetésüket, az áldozatoknak, illetve azok leszármazottainak viszont a hazájukat is el kellett hagyniuk. Most valahol Magyarországtól több ezer kilométerre élnek egy családi tragédia emlékével, amit talán a mai napig sem sikerült feldolgozniuk. Minden azzal kezdődött, hogy egy tehetséges zsidó fiú beleszeretett egy református lelkész lányába, feleségül vette, aztán az apósával együtt harcoltak a nácik ellen egy szabad, független, demokratikus Magyarországért. Majd tovább folytatták küzdelmüket a kommunisták ellen is... A történet másik kulcsszereplője egy gátlástalan irodalmár-ügynök, a sokak által még ma is ünnepelt Nagy Péter.
Bár a baloldal az emlékét is szeretné kitörölni, mi, magyarok a Horthy-korszakban álltunk föl a padlóról
A kommunista diktatúrában és azóta is mindent megtett és megtesz azért a baloldal (és liberális „szárnysegédje”), hogy kitörölje történelmi emlékezetünkből a Horthy-korszakot. Az érintett történészek és értelmiségiek először még összemosták az egész rendszert a fasizmussal és a nácizmussal; mostanában kicsit „enyhült” a hamisítás, és úgy festik le, mintha valamiféle történelmi zsákutca lett volna. Valójában Bethlen István vezetésével a korszak vezetői a megsemmisülés széléről hozták vissza a megcsonkított országot, olyan gazdasági és kulturális fellendüléssel, amire ma is büszkék lehetünk.
Szakács Árpád a Polbeatben: Harminc évvel a rendszerváltás után végre meg kellene törni a balliberális hálózatok uralmát! (videó!)
A magyar szabadkőművesség nemzetellenes szárnyának komoly felelőssége van abban, hogy bekövetkezett a trianoni tragédia. Egyes magyarországi páholyoknak kifejezetten az volt a célja, hogy kiirtsák a nemzeti gondolatot, és helyette az internacionalista, majd pedig liberális világkép uralja a magyar közéletet és az oktatás minden szegmensét. Ennek a következményeit a mai napig nyögjük – mondta az e heti Polbeatben Szakács Árpád, Lovas István-díjas újságíró, akit ezúttal Huth Gergely, Stefka István és Ferkó Dániel kérdezett.
Magyart irtani jöttek, szétverve mentek – Elhallgatott történelmi győzelmünk, a pozsonyi csata története
Még mindig nagy adóssága a hivatalos magyar történetírásnak és a magyar közéletnek, hogy múltunk sorsfordító, pozitív eseményeit nem kezeli kiemelten, nem megy át a közgondolkodásba, hogy milyen jelentős is volt az adott tett. Szomorú tény, hogy a 907. július 4-e és július 7-e között lezajlott pozsonyi csata esetében gyakorlatilag elhallgatásról beszélhetünk, miközben ez az ütközet alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy 2020-ban mi, magyarok a hazánkban, itt, a Kárpát-medencében háborítatlanul élhetünk.
A Magyar Televízió a PS filmjével tiszteleg az elhunyt székely tiszteletes, Kelemen Levente emléke előtt
A közmédia ma este a Pestisracok.hu filmjét vetíti le a napokban elhunyt székely tiszteletes, Kelemen Levente emlékére. Kelemen Levente, a székelyföldi oklánd unitárius lelkésze, a székely-magyar összetartozást és a gyurcsányi gyalázatos 2004. december 5-i gyűlöletkampány sebeit begyógyítani hivatott Tiszteletbeli Székely Közösség megteremtője.
Harminc éve alighogy megszületett, Iliescu és bányászai vérbe fojtották a román demokráciát
Harminc évvel ezelőtt nemcsak a kisebbségben élő magyarságnak, hanem saját népüknek is nekiestek a rendszerváltás utáni Románia új vezetői. Az 1990. június 13-15. között lezajlott bukaresti bányászjárás a sarjadó demokráciával és az éppen csak születőben lévő civil társadalommal való aljas leszámolás volt. A bukaresti Egyetem téren tüntető fegyvertelen, antikommunista jelszavakat skandáló tömeget a XX. századi európai történelemben páratlannak számító, állatias kegyetlenséggel verette szét a bányászokkal a posztkommunista hatalom. A "Le az értelmiségiekkel" rigmusokat skandáló bányászok ütöttek, vágtak mindenkit, aki az útjukba került, akiről kinézete alapján úgy gondolták, hogy értelmiségi. Az eredmény a hivatalos adatok szerint 20 halott és 500 súlyos sebesült volt. Pár éve előkerültek azok a dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy a kormány nem volt hálátlan a piszkos munkát elvégző bányász "légiók" iránt. Az 1990. júniusi bányászjárás nemcsak, hogy zárójelbe tette, de évtizedekre vissza is vetette a román demokratikus átalakulást. 2016-ben a – már nemcsak feltételezett – elkövetőkkel, Ion Iliescu volt államfővel, Petre Roman ex-miniszterelnökkel és Virgil Magureanu, a Szekuritáté volt tisztjével, egyben a Román Nemzetbiztonsági Szolgálat első igazgatójával szemben a katonai ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Az ügyben azóta nem történt semmi érdemi előrelépés.
Treaty of Versailles: Hungary's almost complete destruction 100 years ago (video)
As a result of the unjust Treaty of Trianon, Hungary lost three-quarters of its territories and two-thirds of its population. The victorious Entente Powers - primarily England and France - decided to decimate Hungary at the end of the First World War and so the Treaty of Versailles was signed on June 4, 1920 in the Trianon Palace. In the past 1000 years, the Hungarian Kingdom, situated in Central Europe in the Carpathian Basin, was an economically and geographically stable state. Yet, they decided to disannex most of its territories and out of a population of almost 21 million, 13 million people were forced to live in the surrounding alien and hostile countries. England, France and the other victorious powers punished Hungary - part of the Austro-Hungarian Empire - for being the ally of Germany. Needless to say that this punishment was undue and very unfair. The Entente Powers gave ethnically homogenous Hungarian territories to Czechoslovakia, Romania, Austria, and to the Serbian-Croatian-Slovenian Kingdom. In the last 100 years, there was no other country in Europe that was victimized in such a way as Hungary was. This short film addresses this injustice. KÜLDJE EL KÜLFÖLDI ISMERŐSEINEK!
Az oklándi székely lelkész üzenete a trianoni évfordulón: Ez nem maradhat így, valaminek egyszer változnia kell!
Nagyapám részt vett az első világháborúban, majd a másodikban, három fiával, és mielőtt meghalt 1985-ben, még azelőtt is azt mondta: fiam, ez nem maradhat így, valaminek egyszer változnia kell – mondta a PestiSrácok.hu-nak a trianoni évfordulón adott interjújában Kelemen Levente, a székelyföldi Oklánd unitárius lelkésze, a székely-magyar összetartozást és a gyurcsányi gyalázatos december 5-i gyűlöletkampány sebeit begyógyítani hivatott Tiszteletbeli Székely Közösség megteremtője.
Mi lett volna, ha nem írjuk alá? – A Trianon Múzeum alapítója a PS-nek (videó)
Trianon 100. évfordulója alkalmából a szegedi Délvidék Házban jártunk, ahol a többi között azt a kérdést is feltettük Szabó Pál Csaba történésznek, a Trianon Múzeum igazgatójának, vajon milyen következményei lettek volna annak, ha Magyarország megtagadja a békediktátum aláírását 1920. június 4-én. A riportban szóba került: manapság is rengeteg a tennivaló, hogy a magyar társadalom nagy része kellő információval bírjon arról, mit jelentett és milyen hatása van ma a trianoni döntésnek a Kárpát-medence egészére.
Magyar-magyar applikáció készül Trianon 100. évfordulójára (PS-vírusvlog)
Bármi történt is 100 évvel ezelőtt Versailles-ban, a Kis-Trianon palotában, bárhogyan is próbálták kivégezni a magyar nemzetet, itt, a Kárpát-medencében, a jelenlegi határoktól függetlenül mi, magyarok élünk és összetartozunk. Hiába csonkították meg 1920. június 4-én az országot, ma is behálózzuk eredeti, nagyobb hazánkat. Ezt mutatja fel és teszi a mindennapok szintjén gyakorlattá a HUN-OK névre hallgató applikáció, amelyet Trianon 100. évfordulójára fejleszt ki a Trianon Múzeum.
Romaügyi szakértő a Deák téri gyilkosság kapcsán: a helyzet még súlyosbodhat (PS-vírusvlog)
A vírusvlognak interjút adott Forgács István romaügyi szakértő a Deák téri kettős gyilkosság kapcsán. A cigány származású szakértő szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy ma már a roma közösségek nem jelentenek valódi roma közösségeket, nincs megtartó erejük, tekintélyük a cigány fiatalok egy jelentős része számára.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
