A baloldalnak egy polgárháborúhoz sincsenek meg a tömegei – Dézsy Zoltán és az Öreg
Dézsy Zoltán filmrendezővel azt latolgattuk, hogy a rendszerváltás után 33 évvel sem dőlt el véglegesen, hogy az ország marad-e nemzeti elkötelezettségű, polgári és a hagyományos európai keresztény értékeket felvállaló ország, vagy jön egy nem kívánt „fordulat”, amely Magyarországot áttolja a balliberális, globalista térfélre? A külföldi érdekek köztünk járnak – az Öreghez ezúttal Dézsy Zoltán látogatott el. Népnevelés Rákosi módra, avagy látlelet egy orwelli korszakról (II. rész)
Nem volt véletlen, hogy nem emlékezhettünk meg a kereszténység legnagyobb ünnepéről, a virágvasárnapról, a nagyhétről, a húsvétról, Jézus keresztre feszítéséről, majd feltámadásának napjáról. Még a zsidók napját, a pészachot sem volt szabad megemlíteni. Népnevelés Rákosi módra, avagy látlelet egy orwelli korszakról (I. rész)
Hetven éve, 1953. március 5-én meghalt Sztálin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. A bolsevista sztálini diktatúra sok szenvedést okozott országának, de a később megszállt kelet-közép-európai országok népeinek is. Uralkodása alatt összességében 30 millió ember halála szárad a lelkén. A Magyarországra küldött moszkoviták – Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Münnich Ferenc, Gerő Ernő, Farkas Mihály, hosszú a sor... – bosszúszomjukkal, véres leszámolásaikkal túltettek a szomszéd országok kommunistáin.
A kommunisták hosszú távra terveztek – Az Öreg vendége Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója
Hatvan darab Zsolnay Porcelánmanufaktúra gyártotta urna még üresen áll! – mondta Móczár Gábor a Munkásmozgalmi Mauzóleum üres, méregdrága korsóiról. Ugyanis az elvtársak hosszú távra terveztek; Gerő Ernő, Révai József, Kádár János, Münnich Ferenc, Marosán és a többi nagy kommunista mellé sokan szerettek volna oda kerülni. Aztán jött a rendszerváltozás. A múltat a Nemzeti Örökség Intézete nem eltörölni akarja, hanem bemutatni, ezért a munkásmozgalom temetkezési helye felújításra vár. Az Öregnél Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója járt. Magyarország történelme a szabadságharcok története - II. rész
Az 1848-49-es forradalmat- és szabadságharcot a rendszerváltásig, 1990-ig csak akkor tudtuk szabadon, méltó módon megünnepelni, amikor Magyarország szabad volt, nem megszálló csapatok nyomták el a magyarok szabadság vágyát, függetlenség iránti akarását. Hiszen ez a forradalom éppen azt fogalmazta meg, amiért több mint ezer éve küzd a magyarság: a szuverenitást, a jogegyenlőséget, a haza, a nemzet, az országa iránti tiszteletet, szeretetet, a hagyományokhoz, a magyar nyelv iránti hűséget, ami mindig is magyarrá tette a magyart. Mennyi hazugságot hordoztak össze marxista történetíróink. Azt állították, hogy a korabeli társadalomban nem létezett hazaszeretet, mert a magyar jobbágynak és a magyar nemeseknek nem volt közös ügye. Magyarország történelme a szabadságharcok története - I. rész
Az 1848-49-es forradalmat - és szabadságharcot a rendszerváltásig, 1990-ig csak akkor tudtuk szabadon, méltó módon megünnepelni, amikor Magyarország szabad volt, nem megszálló csapatok nyomták el a magyarok szabadságvágyát, függetlenség iránti akarását. Hiszen ez a forradalom éppen azt fogalmazta meg, amiért több mint ezer éve küzd a magyarság: a szuverenitást, a jogegyenlőséget, a haza, a nemzet, az ország iránti tiszteletet, szeretetet, a hagyományokhoz, a magyar nyelvhez való hűséget, ami mindig is magyarrá tette a magyart. Ez a küzdelem határozta meg a török birodalom, a Habsburgok elleni függetlenségi harcainkat, később a szovjet megszállás elleni, világraszóló felkelésünket. A magyar emigráció inkább egymással harcolt, nem a kommunisták ellen – Nyári Gábor volt Az Öreg vendége
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár történészei nemcsak a rendszerváltás történetét térképezik fel, hanem az előzményeket is, egészen a negyvenes évekig visszamenve az időben. Az Öregnél ezúttal Nyári Gábor, a RETÖRKI ügyvezető igazgatója járt.
A kommunizmus a polgárság megtévedése volt – Alexa Károly járt Az Öregnél
A kommunizmus forrása a jólétében és kiégettségében szellemi csapongásokba süllyedt polgárság volt, kezdeti alakjai mind művelt és olvasott emberek voltak, kivéve talán Sztálint. A polgárságnak pont ezért kell vigyáznia magára, hiszen a jó ötletek végül népirtáshoz vezetnek. Az Öreg vendége Alexa Károly József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész volt. Ezek? Azok! – Emlékezés a kommunizmus áldozataira – II. rész
Amitől mindenki félt Magyarországon, az bekövetkezett. A sztálini szovjet vörös hadsereg sok helyen hordaként 1945-től nem felszabadította, hanem megszállta hazánkat. Ránk szabadították a kegyetlen szovjet NKVD-seket, majd KGB-seket, a visszatért, a magyarokat mindig is gyűlölő, bosszúálló '19-es magyar kommunistákat, akiknek egy része a sérelmeiért revansot akart venni, és a kisnyilasokat – néhol nagyokat is –, akik átöltöztek és ott folytatták kegyetlenkedésüket, ahol abbahagyták. Belőlük lettek a verőlegények, a hóhérok, az ÁVO, az ÁVH és a Katonapolitikai Osztály legkegyetlenebb gyilkosai, kínzómesterei. Ezek? Azok! – Emlékezés a kommunizmus áldozataira – I. rész
Régóta gondolkodom azon, mi visz valakit arra, hogy nekirontson a hazájának, sunyi módon elárulja a szülőföldjét, annak hagyományait, történelmi örökségét, értékeit, múltját, a magyar nyelvet. Hatalom, pénz, népe elleni gyűlölet, gyávaság, félelem, határtalan irigység, idegenség mindennel szemben, ami magyar? Azaz a marxizmustól, a leninizmustól átitatott balliberalistákat, a globalizmusba belesimult magyar internacionalista idegeneket születésük pillanatától végigkíséri a tagadás – tagadása mindennek, ami nemzeti, ami keresztény, ami európai? Gyuri! Mik vagytok Ti ott Magyarországon, állatok? – Száraz Miklós György járt Az Öregnél
Száraz Miklós György írótól kérdezte ezt a Marosvásárhelyen élő unokahúga a 2004. december 5-i népszavazás után. A Liget Budapest-projekt meccs politikai értelemben eldőlt – Baán László járt az Öregnél
Megépült a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, az Országos Restaurálási és Raktározási Központ, a Millennium Háza és Rózsakert, Múzeumi Mélygarázs és Promenád, a Vakok kertje, a Városligeti Sportcentrum, a Mőcsényi Mihály Botanikus kert, két kutyás élménypark. Ezek szabad szemmel is látható fejlesztések, ott állnak, felesleges róluk vitázni, ezeket már nem lehet lebontani, ez a kérdés eldőlt. Baán László miniszteri biztos volt az Öreg vendége. Püskiék csak a rendszerváltás után térhettek haza – Püski István és Az Öreg
A csaknem száz évet megért Püski Sándor, a könyvkiadó alapítója hetven évig vezette a könyvesházat, és olyan könyveket adott ki, amelyek a magyarság számára értéket jelentettek. Túszul ejtett magyarok – Szili Katalin járt az Öregnél
Ukrajna gyorsított eljárásban szeretne az Európai Unió tagja lenni, miközben az országában élő kisebbségeit üldözi, nemcsak az oroszokat, az őshonos magyarokat is, mindenkit, aki nem felel meg a tiszta vérű és nyelvű ukrán embertípus eszményképének. Szili Katalin a határon túli magyarokért felelős miniszterelnöki biztos saját bőrén tapasztalta a ,,jogállami" Ukrajna diktatórikus, elnyomó intézkedéseit. Kína és az iszlám világ szemet vetett Európára – Náray-Szabó Gábor volt Az Öreg vendége
Átfogó kép a világ jelenlegi helyzetéről, Európa, az USA, Kína, Oroszország, az arab világ és Afrika viszonyairól. Náray-Szabó Gábor magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja járt Az Öregnél. Az 1956-os szabadságharcot nem lehet összehasonlítani az ukránok háborújával – Szakály Sándor járt az Öregnél
Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyszeri és megismételhetetlen volt. A Nyugat és az ukránok bármennyire szeretnék, nem lehet összehasonlítani a magyar forradalommal. Szakály Sándor Széchenyi-díjas magyar történész, az MTA doktora, egyetemi tanár, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese beszélgetett az Öreggel. „...ha a csapból büdös víz folyik, akkor arról beszélni kell” – Emlékezés Nagy Gáspár költőre
Könyveimet rendezgetem és rábukkantam egy 2006. februári Hitel folyóiratra. Ebben találtam egy Nagy Gáspár-cikket a könyvemről, Lírai lábjegyzet a „rendszerváltás regényéhez”. Arról a költőről van szó, aki először merte megemlíteni Nagy Imre nevét és a felelősöket, a gyilkosokat. Az Európai Unió alapvetően globalista, Magyarország pedig jogállam – Hack Péter járt Az Öregnél
A jogállamisági-projekt csak egy eszköz az Európai Unióban, valójában a globalisták és a szuverenisták között folyik a küzdelem. A nemzetállamok és a nemzeti érdekek állnak szemben az Európai Egyesült Államok álmával. Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár, korábbi országgyűlési képviselő volt Az Öreg vendége. 
