dózsa lászló
Dózsa-Pruck-per: Horváth Miklós történész felelőssége vitathatatlan a botrány kialakulásában
Harmadik tárgyalási napjával, újabb tanúk meghallgatásával folytatódott a Pruck Pál lánya által indított per, amellyel az a célja, hogy a Terror Házát működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nyilvánosan ismerje el, hogy tévesen Dózsa László nevét írták Pruck Pál neve mellé, emiatt kérjen bocsánatot, valamint távolítsák el Dózsa László nevét a képről az összes kiadványban, plakáton és ábrázoláson. Továbbra sem derült ki megnyugtatóan, hogy ki van a kérdéses fényképen, a tanúk viszont egybehangzóan Horváth Miklós szakmai felelősségéről beszéltek. A felek előtt még mindig nyitva áll a megegyezés – amit a bíró is szorgalmaz –, ha viszont erre nem kerül sor, akkor antropológus szakembert vetnek be annak megállapítására, hogy ki látható a sokat vitatott fényképen. „Pruck Pál a Barabás, én pedig a keresztre feszített” - mondta Dózsa László a Polbeatben
Júdások, új ordas eszmék terjesztői azok a magyar balliberális politikusok és azok a hazai újságírók, akik 1956 és az 56-os Emlékévet is megpróbálták lejáratni és bemocskolni, márpedig az ordas eszmék ellen harcolni kell - jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című keddi élő műsorában Dózsa László színművész, 56-os pesti srác, a Dózsa-Pruck-ügy fő érintettje. Stefka István és Szarvas Szilveszter kérdésére Dózsa azt üzente nekik, hogy nincs emberi arcuk, ezért többet foglalkozzanak a magyarságtudatukkal, nézzenek önmagukba, és ne roncsolják szét azt a csodálatos hitet, amit 1956 adott a világnak. "Ha majd lesz emberi arcuk, akkor csókolom őket" - mondta. Schmidt Mária: Horváth Miklós a saját tekintélyét döntötte romba a Dózsa-Pruck-ügyben
A Dózsa-Pruck-ügy soha nem az emlékévről szólt, hanem belpolitikai tudatállapotokról, arról, hogy sokakban, akár fiatal újságírókban is ott él sajnos a Kádár-rendszer, pontosabban a diktatúra kétpólusú fekete-fehér világképe - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke. Azon kérdésünkre, hogy mi a véleménye a Dózsa-Pruck-ügyben hibázó Horváth Miklós professzor azon állításáról, miszerint fél a retorzióktól, Schmidt Mária úgy válaszolt, "aki ilyet mond, az önmagát minősíti". Mondja meg nekem, mit gondolna egy szívsebészről, ha egyszer csak kiderülne, fogalma sincs, hány kamrája van a szívnek? - tette fel a kérdést a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Nyomatékosította, Horváth Miklós saját tekintélyét döntötte romba, nem végezte el a munkát, melynek lényege, hogy be kellett volna gyűjtenie az összes rendelkezésre álló dokumentumot, végig kellett volna kutatnia az összes irattárat, levéltárat, archívumot, értékelnie és elemeznie kellett volna a begyűjtött információkat. Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia. És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek. Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros. Patyomkin Petike