állambiztonság

Hogyan mehetett ki Demszky Gábor 1981-ben „riporterként” a forrongó Lengyelországba? És hogyan került a Világossághoz?

MGMező Gábor A Hálózat 2021 december 19.

Most vagy a kádári állambiztonság volt a világ legostobább, legbénább hasonló szerve, vagy valami nagyon nem stimmel. Nehéz más magyarázatot találni arra, miért is engedték, hogy előbb Rajk László, majd Demszky Gábor „kilátogasson” a forrongó Lengyelországba, hogy „kitanulják” a szamizdatkészítés fortélyait. Pedig pontosan így történt. Igaz, ezt Demszkyék előbb letagadták, amikor 1999-ben nyilvánosságra került az a jelentés, amely az akkori főpolgármester BM-beli látogatásáról szólt. Demszky először az utolsó betűig hazugságnak nevezte a jelentést, igaz, aznap este már beismerte: valóban bement az állambiztonsághoz. Viszont 1976 után tíz évre bevonták az útlevelét! Csakhogy öt évvel később Lengyelországba ment. És rendes munkája sem lehetett! Csakhogy 1976-ban, de a valószínűbb források szerint 1977-ben munkát kapott a kommunista-marxista Világosságnál. Ez különösen azért érdekes, mert elvileg pont azért is ment be a BM-hez, mert korábban nem kerülhetett be a Gondolat Kiadóhoz.

Miért ment be Demszky Gábor 1976-ban az állambiztonsághoz? – Íme, a teljes jelentések, a későbbi főpolgármester ex-feleségének („Laboráns” ügynök) utólagos kiegészítésével

MGMező Gábor A Hálózat 2021 november 28.

Hatalmas botrány keletkezett abból, amikor Csurka István a Magyar Fórumban 1999-ben publikált egy olyan jelentést, amely arról árulkodott, hogy Demszky Gábor bement az állambiztonsághoz. Csurka lapjának írása perelhető címmel jelent meg, Demszky perelt, a pert megnyerte. Ennél érdekesebb a háttértörténet. A liberális-posztkommunista sajtó természetesen teljes erejével Demszky mellé állt; a Magyar Hírlap még a főpolgármester „állítólagos” beszélgetőpartnerét, Végső Gyula állambiztonsági tisztet is megkérdezte, aki azt mondta, nem találkozott Demszkyvel és a Pór-ügyet sem ismeri. Miért érdekes ez? Azért, mert Végső Gyula volt az ebbe a körbe tartozó Haraszti Miklós kihallgatótisztje és a börtönben fogdaügynökként dolgozó Pór személyesen neki címezte a Lukács tanítását kvázi megtagadó levelét. Mit tudunk? Demszky akkori felesége korábban az állambiztonság ügynöke volt, ő kereste fel a BM-et azért, hogy segítsenek a sanyarú helyzetbe került férjén. A következő jelentés szerint ezután ment be Demszky a BM-be, hogy Végső Gyulával (az ellenzéki ügyek felelősével) elbeszélgessen... Aztán Demszkyék dossziéját lezárták.

Ügynökök, ügynökakták, aktanyilvánosság

Sebes Gábor Magyar ugar 2021 június 13.

Az ellenzék már vagy egy évtizede azzal támadja a Fideszt, hogy miért nem hozza nyilvánosságra az „ügynökaktákat”. Utoljára Karikó Katalin ügye kapcsán olvastam sok helyen, hogy bezzeg ha nyilvánosak lennének az akták...! Pedig már évek óta nyilvánosságra került az, hogy Karikónak 6-os kartonja van...

A küldönc sorsa – Bálint László portálunknak írt levelében cáfolja, hogy ő szivárogtatta volna ki a „Karikó-ügyet”

PPestiSrácok.hu Magyar ugar 2021 május 31.

Közismert, hogy egy szélsőjobboldali portál teregette ki azt a szövegrészletet, amely Karikó Katalin állambiztonsági érintettségét taglalja. A világhírű tudós lejáratására alkalmas sorok Bálint László pár évvel ezelőtt megjelent kötetéből származnak. Utóbbiban azt a hálózati nyilvántartást idézik, amelyben valóban szerepelt Karikó Katalin. Portálunkban megjelent egy cikk a szerzőről, aki a rendszerváltás előtt a kémelhárítás területén dolgozott, de az utóbbi évtizedekben már kutatóként, az állambiztonsági ügyek szakértőjeként vált ismertté. Bálint László válaszlevelét változtatás nélkül közöljük.

A Hálózat hosszú árnyéka

Sebes Gábor Magyar ugar 2021 május 29.

A Karikó Katalin nevének bemocskolásáról írt cikkem kapcsán újra sokat kellett foglalkoznom a Kádár-kori állambiztonság működésével és a múltból kinyúló csápjaival. 1997-ben a Horn-kormány és az átmentett állambiztonság még fedezte Carlost, a hírhedt terroristát.

Apró-klán, átmentett szt-tiszt és a KISZ vezető emberei: a Hálózat a rendszerváltás után is megszállva tartotta a Hungexpót

MGMező Gábor A Hálózat 2021 január 31.

A Hungexpo átmentésének története egész rendszerváltásunk, rendszerváltozásunk állatorvosi lovának tekinthető. A hálózat 1990 előtt és után is a markában tartotta a céget. A Horn-, majd a Medgyessy-/Gyurcsány-kormány alatt fantasztikus figurák tűntek fel a vállalatnál. Soroljuk: maga Apró Piroska, egy Dégen István nevű egykori szt-tiszt, Marjai József egykori miniszterelnök-helyettes, Barabás János a KISZ KB egyik titkára. De vannak még: felbukkant Apró Piroska vejének, Gyurcsány Ferencnek az egykori KISZ-es társa, Nagy Imre, valamint az szt-tiszt Medgyessy Péterhez sorolt Tunyogi László, aki az MSZMP KB munkatársa volt. Felesége meg Medgyessy főtanácsadója. Persze utóbbi, az említett Tunyoginé is a belső körből érkezett: anno a KISZ KB munkatársa, majd osztályvezetője volt. Naná, hogy a hálózati újságírók sem maradhattak ki: Forró Tamás, az egykori titkos megbízottból lett „sztárriporter” is feltűnik, de az a Meruk József is, akit a rendszerváltás előtt és után is „sajtófőnökként” emlegettek a Hungexpóval, illetve a BNV-vel kapcsolatban. És, hogy a szálak még jobban összeérjenek: 1990 után az a Sarlós Gábor lett a Hungexpo „PR-igazgatója”, akiről korábban már írtunk. Sarlóst az állambiztonság „társadalmi kapcsolatként” kezelte, és bár végül nem szerveztek be, erre hálózati kapcsolatai miatt nem is igazán volt szükség. Sarlós is tipikus aranyifjú: apja katpolos tisztből lett fedett állásban dolgozó hírszerző, már csak ezért sem tekinthetjük véletlennek, hogy éppen az ő fia kapott ilyen pozíciót a Hungexpónál. Egy cég, amelynek története világosan megmutatja, mennyire tökéletesen és pofátlanul sikerült a posztkommunista hatalomátmentés.

Egy igaz, egyenes ember: Varga László kereszténydemokrata politikust hiába próbálták beszervezni, erre esélyük sem volt

TEZTóth Eszter Zsófia Magyar ugar 2021 január 23.

Varga László kereszténydemokrata politikust megpróbálta beszervezni a magyar állambiztonság New Yorkban 1962-ben. Nem sikerült. Végül az állambiztonság is belátta, hogy emberi karaktere, antikommunizmusa és sikeressége miatt esélyük sincsen becsalogatni őt. Varga László ügyvéd a magyar emigráció meghatározó, feddhetetlen alakja volt, mások mellett Karády Katalin boldogulását is segítette, de baráti kapcsolatot ápolt Zilahy Lajos íróval is. Sziklaszilárd jellem volt, a kereszténydemokrácia meghatározó alakja. Története rámutat: nem mindenkit sikerült magához csalogatnia a kommunistáknak.

„Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története

MGMező Gábor A Hálózat 2021 január 17.

Meruk Józsefet szerette az élet és a Párt. Már huszonötévesen az MTI kiküldött tudósítója lehetett Prágában, hogy egy évvel később a Hungexpo sajtófőnökeként írjon róla a Magyar Hírlap. Utóbbi az igazán érdekes. Ez a vezető külkeres vállalat rendszerszerűleg az állambiztonság felügyelete alá tartozott. Meruk előtt a hírszerzés sokat próbált tisztje, a fedésben újságíróként és diplomataként is dolgozó Szolnok Péter is a Hungexpo „újságírója” lett, ahogyan a hozzá hasonlóan magasrangú tiszt Hidasi János is. Szolnok ráadásul korábban annál a Press rezidentúránál dolgozott, amely éppen a külföldi tudósítók kiküldetését és kiválasztását felügyelte. A Hungexpónál amúgy semmit sem bíztak a véletlenre: jellemző, hogy egy darabig az a Ferencsik József volt a cég egyik vezérigazgató-helyettese, aki a Nagy Imre-perben is kulcsszerepet játszott, és egy ideig az ÁVH második embere volt Péter Gábor mögött. Meruk 1975-ben már a Szovjetunióból jelentkezett, de nem sokkal később váltott és a Magyar Hírlap első, állandó moszkvai tudósítója lett. De ne szaladjunk ennyire előre. Média és hatalomátmentés: Meruk és a Hungexpo, 1. rész.

Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában

MGMező Gábor A Hálózat 2021 január 10.

Folytatjuk médiaátmentős sorozatunkat. Egy olyan – elvileg kétgenerációs – dinasztiát fogunk bemutatni, amely a Rákosi-diktatúrától kezdődően egészen mostanáig meghatározó szerepet játszott és játszik a kultúra, a média és a véleményformálás területén. Az apa, Meruk Vilmos a Néphadsereg tisztjeként futott be példátlanul sikeres karriert, de fia, Meruk József talán rajta is túltett. Ma már inkább az ő neve ismert. Sorozatunk előző részében bemutattuk, hogyan lett Meruk Vilmos a Néphadsereg Szovjetunióban is kiképzett tisztjéből a Nemzeti Színház vezetője, hogy bukása után a visszaemlékezések szerint a Lipótra kerüljön. Most diplomata karrierje következik. Kubába már második feleségével, a BM-es Meruk Vilmosnéval ment ki, akinek első férje ÁVH-s volt. Merukék öt évet éldegéltek a napfényes Kubában, később feleségét nyugdíjazta az állambiztonság (Kubában fizetés nélküli szabadságon volt), a sokat próbált Meruk pedig a Kulturális Kapcsolatok Intézetének helyettes-vezetője lett, hogy ezután Limába kapjon kiküldetést. Legismertebb gyermeke, Meruk József közben elvégezte a Marxon a nemzetközi kapcsolatok szakot, hogy huszonévesen már Prágából tudósíthasson. Ezután – szintén húszas évei közepén – a Hungexpónál kapott remek állást. És beindult egy apjához hasonlóan elképesztő karrier. Médiaátmentés – sokadik rész.

Ügynök volt, meg nem is: Schiffer Ferencet beszervezték, de nem volt hajlandó jelenteni – Az aktanyilvánosságért harcoló Schiffer András néhai nagybátyjának története

MGMező Gábor A Hálózat 2020 december 31.

Schiffer András évek óta következetesen viszi az aktanyilvánosság ügyét. Az ügyvéddel elbeszélgettünk a PestiTV Hálózat című műsorában, ahol szóba hoztuk egyik nagybátyját, Schiffer Ferencet, akiről kikutattuk, hogy az állambiztonságnak dolgozott. Vagyis nem. Vagyis mégis. Schiffer Ferenc újságíró volt, és a szokásos módon akarták beszervezni: az lett volna a "jutalma", hogy külföldi tudósító lehet. Elvileg vállalta, de ismert baráti-haveri társaságáról (például Mészöly Kálmánról) mégsem volt hajlandó jelenteni, aztán már a találkozókra sem ment el. Az ő ügye is bemutatja, mennyire összetettek az ügynökügyek. Schiffer papíron titkosmunkatárs volt, de nemigen végzett érdemi munkát. Az eredmény: sohasem lett külpolitikai tudósító. Schiffer András nekünk azt mondta, nagybátyja felemlegette ezt az ügyet még a hetvenes években a család előtt, azt mesélve, hogy azzal sikerült leráznia az állambiztonság tisztjeit, hogy túl pletykás, megbízhatatlan.