állambiztonság
Kétszer mondott nemet a beszervezésre, nem taníthatott többé – Beszélgetés Fekete Pállal, a megtörhetetlen forradalmárral
Ha igent mond, egyetemi katedra várja. Ha nemet, a segédmunkások, kubikosok nehéz élete. Fekete Pál, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke nem gondolkodott akkor, amikor 1963-ban végre kiengedték a börtönből. Nem lett a kommunisták spiclije, így egészen a rendszerváltásig megfigyelt, "másodrendű" állampolgár maradt. Akit a nyolcvanas években ismét megpróbáltak börtönbe zárni. Olyan ember ő, akire mind büszkék lehetünk. Olyan hazafi, akit nem sikerült sem megvenni, sem a kínzásokkal, vegzálásokkal megtörni. Pedig Békés megyében valóságos pokol várta a forradalmárokat, olyan embertelen bánásmód, kínzások, amelyet csak a legkeményebb emberek élhettek túl.
A KGB-hez köthető DIVSZ, Molnár Csilla halála, csődbe vitt Autoimpex – Hogyan lehet az NKE docense az érinthetetlen moszkovita Fodros István?
Az NKE címzetes docense, egy távoli ország tiszteletbeli konzulja az a Fodros István, aki az érinthetetlen, moszkvai hátterű, hálózati emberek prototípusa. Fodros már fiatalon a KGB fedővállalatának tartott DIVSZ protokoll-főnöke volt, később a Tájékoztatási Hivatalhoz került, és elvégezte Moszkvában a diplomáciai akadémiát. A nyolcvanas években a médiacár Siklósi Norbert bizalmasa lett, aki a Magyar Média élére ültette. A másik leányvállalatot maga Siklósi, a harmadikat egy MNVK-2.-es tiszt vezette. A Magyar Média rendezte a botrányos szépségkirálynő-választást, amelynek fiatal győztese később öngyilkos lett. Molnár Csilla halálát nem lehetett elkenni, a gátlástalan Fodrossal ekkor példát statuáltak, de Siklósi átültette egy másik leányvállalat, a német-magyar Autoimpex élére, ahonnan az újabb botrányok után elküldték. Már a következő évben (!). Közben még megpróbálta magának kiutaltatni Füst Milán egykori lakását. Fodrost a rendszerváltozás idején a Reformban nyíltan összehozták a KGB-vel (amit ő tagadott), abban az interjúban nyíltan a "posztkommunista Omerta" megszegésével fenyegetőzött, majd pletykalapokat indított (Pszt!), később a Diplomata és Hekus magazinokat. Utóbbiak ma is hozzá tartoznak, nyáron is bizakodó vezércikket közölt. Egy elképesztő pályafutás, amely bemutatja, hogyan mentették át magukat a Fodroshoz hasonló alakok.
A kommunista hírszerzés állt a Danubius Rádió mögött? Halott szépségkirálynő, eltűnt milliók és egy élelmes külkeres kalandjai
Médiaátmentős sorozatunkat a Danubius Rádió megalakításával folytatjuk. Az ország első kereskedelmi rádióját "természetesen" egy külkeres, a ma már ismeretlen Varga György indította el 1986-ban, aki mögött megtalálhatjuk "régi ismerősünket", Siklósi Norbert elvtársat. A médiacézárt. Varga a rádió megalapítása előtt a Lapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyettese, így Siklósi bizalmi embere volt, és gazdasági szakemberként ott serénykedett a vállalat állambiztonsági-hírszerzési leányvállalatainál. Például a Deltánál, amelynek főigazgatója az MNVK-2. egyik tisztje volt, vagy annál a Magyar Médiánál, amelyet a moszkovita, többek által a KGB-hez sorolt, amúgy még ma is aktív Fodros István vezetett. Az említett Magyar Média nem csupán a botrányos szépségkirálynő-választást rendezte meg 1985-ben, de egy olyan segélykoncertet is, amelyen a legnagyobb sztárok is felléptek, a pénz mégis eltűnt, illetve "nem jött össze". Arról a botrányról sem írhatott a korabeli sajtó, a főszervező Presser Gábor egy szót sem nyilatkozott a kudarc után. Varga hátterét látva nem meglepő, hogy a Danubiust is szoros szálak fűzték a kádári hírszerzéshez, és az sem meglepő, hogy a rádió külkereskedelemmel is foglalkozott (!), többek között egy nemzetközi szélhámos amerikai autóit árulta. A rádióhoz felvett munkatársakat gondosan kiválogatták. Volt közöttük ügynök, több nyilvánvalóan hálózati ember, de ott indította be karrierjét egy korábbi hírszerző-tiszt fia, valamint egy másik hírszerző-újságíró gyermeke is. Megmutatjuk a Danubius valódi hátterét.
Békére lelhetnek a besúgottak? – Szabó István nem veszi át az életműdíjat, avagy utoljára a „Képesi-ügyről”
Kezdjük a jó hírrel: Szabó István ma, február huszonhatodikán bejelentette, hogy nem veszi át este a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíját. Vehetjük ezt kisebb sikernek a posztkommunizmus, az elkenés, a történelemhamisítás elleni harcban. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy miért is méltatlan Szabó István az életműdíjra. „Képesi” fedőnéven sokakról jelentett ügynökként, volt, akit négyéves szilenciummal sújtottak később, mást letartóztattak, és végül az öngyilkosságba menekült. Szabó először hősies lépésként állította be ügynökösködését, később – pár éve, amikor portálunkon a cikkek megjelentek – már nem nagyon mondott semmit. Bocsánatot nem kért, a film eszközeit sem használta fel a szembenézésre. Erre neves pályatársa sem volt hajlandó: Jancsó Miklós, amikor arról kérdezték, miért is küldött már befutott rendezőként tortát a hatvanéves Aczél Györgynek, teljesen szétkente a választ. Szerinte csak egy gesztus volt. Sok-sok ilyen gesztustól működött olyan remekül a diktatúra.
Zárójelentés Szabó Istvánról, aki filmvászonra hazudta a lelkiismeretét
Schmidt Mária február elején nyílt levélben tiltakozott Szabó István filmrendező tervezett életműdíja ellen. A Terror Háza főigazgatója Kásler Miklós miniszternek, Fekete Péter államtitkárnak, Káel Csaba filmbiztosnak és L. Simon Lászlónak írt Szabó ügyében. Persze nem csak őt zavarja a tervezett díj. Portálunkon pár évvel ezelőtt nyíltan, nem a múltat kenegetve megírtuk két cikkben Szabó ügynöki történetét, ami után már akkor kisebb vita keletkezett a sajtóban. Szerencsés Dániel Márton publicista máshonnan közelíti meg a kérdést. Írása szerint nem is Szabó besúgása az igazán visszás, hanem az, ahogyan ehhez a vásznon hozzáállt. A baj az életművével egyértelműen az (amire lényegében Schmidt Mária posztja is referált), hogy olyan morális kódokat örökít tovább filmjeiben, amelyek elferdítik a Kádár-rendszer egzisztenciaromboló erejét. Egy olyan ember hazugsága ez a film [a Szembesítés], aki ugyan megismerte az igazságot, de kevés volt hozzá, elbukott vele szemben, ezért az egész tehetségét arra használta, hogy saját tragédiájához hajlítsa azt. Szabó István életműve a saját önigazságának felépítését célozza meg, személyes evangélium. Egy ember, aki a hajánál fogva akarja kirántani magát a mocsárból.
A börtönből a Mazsihisz ügyvezetői székébe – Kunos Péter és Kovács Mihály agrobankos botránya a modellváltó hálózat működésének iskolapéldája
Az agrobankos Kunos Péter és Kovács Mihály ügyén tökéletesen be lehet mutatni a modellváltó, posztkommunista hálózat működését. Az aranycsempész Kovács Mihály Grósz Károly támogatásával és lekenyerezésével lett az átalakulás meghatározó embere a rendszerváltozás során. Mindenkit meglepett, amikor őt és társát, Kunost 1994-ben letartóztatták, éppen a Horn-kormány hatalomátvétele után. Kovácsék kiszabadításáért hadjáratot indított a balliberális elit: Popper Péter (aki az állambiztonság tanárából addigra már Horn tanácsadójává vált) dörgő hangú cikkben feddte meg a rendőrséget az ÉS-ben, majd ő és társai – mások mellett Jancsó Miklós rendező, Bálint András színész, Sárközy Tamás jogász és Makk Károly rendező – elmentek a tárgyalásokra. Először ünnepeltek, aztán botrányt csináltak, miután a Legfelsőbb Bíróság börtönre ítélte Kunost. Hogy volt-e valaki közülük, aki benne volt abban a 211 csókosban, akit még a bank csődje előtt értesítettek, hogy kivegyék a pénzüket? Nem tudjuk, de azért vélelmezhetjük. A páros érdekében jogászok, ismert értelmiségiek, bankárok, politikusok is felléptek, bemutatva az akkor megkerülhetetlen, az ország minden fontos területét (kultúra, média, bíróság, pénzügy) uraló hálózat erejét. Csattanóként: tudják, ki mentette fel első fokon Kovácsékat? Ugyanaz a Diós Erzsébet, aki Tocsik Mártát, majd Princz Gábort is felmentette... Hálózati, pénzügyes kitérő, avagy a média lenyúlásának története (16. rész).
„Tüntessétek már el a dossziémat!” – Harminc éve nyögjük az iratmegsemmisítés következményeit
Harminc éve, 1990 január 5-én értesült a szélesebb közvélemény arról, hogy az ellenzéki politikusokat továbbra is megfigyelik, és megy a gátlástalan iratmegsemmisítés. Az akciót mégis csak 21-én állította le a kormány (!), amelynek vezetői megkapták a titkos jelentéseket. Ma sem tudjuk pontosan, hogy milyen iratokat tüntettek el, de a nyolcvanas évek végéről nagyon kevés dokumentum maradt. Ezért hiába tudjuk valakiről, hogy a hálózat embere volt, vélhetően (ha Moszkvában is így akarják) sohasem tudjuk majd bebizonyítani. Más dossziékat megtartottak, így mindig elő lehetett kapni, amikor meg kellett zsarolni valakit, vagy Medgyessy Péter lebuktatása után bosszú kellett állni egy fideszes vezetőn. Pokorni Zoltán apjának múltját egy gátlástalan moszkovita, egy sötét múltú "újságíró", Meruk József leplezte le. Mert így volt teljes és igazán aljas ez a játszma. Volt, hogy kiderült egy befolyásos, akkor még fiatal riporterről az állambiztonsági múlt, mint a fenti képen látható Forró Tamásról, de ez sajnos a kivételek közé tartozik.
Dobrev Klára, Fenyő János, Popper Péter – Szavazzon 2019 hálózati emberére! Mottó: Vörös Polip
Pontosan ötven tényfeltáró cikk jelent meg 2019-ben a Hálózat rovatban. Van közülük olyan, amely a portál tíz legolvasottabb cikke közé tartozik. Például az az anyag, amely példátlan módon leleplezte Dobrev Klára hátterét, bemutatva, hogy az egész családja állambiztonsági-hálózati emberekből állt, és Klára asszony az Apró-Dobrev-klán modelljeként tökéletes példánya a vörös polip újgenerációs politikusainak. Nagyot szólt az a cikk is, amely a Videoton elnökének titokzatos haláláról szól, amely mögött a szovjeteket, a KGB-t sejteti. Fontos anyag az is, amely a „békepap” Popper Péter valódi, kegyetlen arcát mutatta be, de kutatói szempontból még érdekesebb az a cikksorozat, amely a nyáron indult, és a médiaátmentés titkos történetét mutatja be. Egy olyan társaságról van szó, amelybe beletartoztak újságírók-fotósok (Gyárfás Tamás, Fenyő János, Havas Henrik), amerikás magyar bűnözők (Bodnár György), reformkommunista politikusok (Virág elvtárs, Békesi László, Pozsgay Imre), bankárok és pénzemberek (Demján Sándor, Bartha Ferenc, Kovács Mihály, Csányi Sándor és mások). Gyakorlatilag ez a társaság döntötte el sokáig a választásokat is, könnyedén megbuktatta az MDF-t, és visszahozta az MSZP-t. MELYIK VOLT A LEGÉRDEKESEBB, LEGSZOMORÚBB, LEGMEGLEPŐBB? TESSÉK VÁLASZTANI!
Az ÁVH-s Janikovszkyék sötét titkai – Levelek a bolondokházából, megrázó dokumentumfilmünk ma éjjel 11-kor, a Hír TV-n!
Janikovszky Béla nevét kevesen ismerik, második felesége, Janikovszky Éva annál inkább ismert. Nem sokan tudják azt sem, hogy a férj az ÁVH ezredese volt, aki első nejét a bolondokházába juttatta, miután közös fiukat egy üdülőből egyszerűen elraboltatta. Az elvetemült férfi ekkor már együtt élt a későbbi meseíróval. Dokumentumfilmünk ezt a velejéig sötét, tragikus történetet mutatja be, premiervetítése ma, éjjel 11-kor lesz a Hír TV-n. Holnap, hétfőn délután négy után megismétlik.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
