antall józsef
Bélyegsorozattal emlékeznek meg az első szabadon választott magyar kormányról
A 30 éve szabadon emlékévhez kapcsolódóan az első szabadon választott magyar kormány tagjairól bocsátott ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet a Magyar Posta, a 30 éve szabadon Emlékbizottság és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával.
Vinnyogás és reszketés Budapesten – Amikor a "békés" tüntetők fekáliával összemocskolták a rádióalelnök székét
Antall József halála után talán még jobban bedurvult a médiaháború. A balliberális média elképesztő dühvel esett neki az új miniszterelnöknek, Boross Péternek, akit ragadozóként, a diktatúra híveként festettek le. Közben a rádiónál Csúcs László több embert elbocsátott, köztük olyanokat is, akik nem voltak véresszájú hírhamisítók. Ez taktikai hiba volt a választások előtt. Válaszul a Győrffy Miklós vezette posztkommunista, szektás rádiós társaság az SZDSZ támogatásával nagy tüntetést szervezett, amely – a legújabb korok szokása szerint – rombolással végződött. A felbőszített emberek betörtek az alelnök irodájába, és az elmondások szerint összekenték fekáliával Csúcs László székét. Ekkor már semmi sem volt szent, és csak ezután jöttek vissza Hornék. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát, itt a huszadik rész.
„Ne felejtsd el, miért harcoltunk!” – Antall József utolsó üzenete Orbán Viktornak
Stefka István vette át a tévé főszerkesztését aznap, amikor Antall József elhunyt. A kormányfő halála az egész országot és nemzetet megrázta. A miniszterelnök-helyettes Boross Péter felemelő beszédet tartott, Göncz Árpád súgógépről olvasta fel meglehetősen kegyeletsértő „búcsúját”. Antall utolsó üzenetében arra kérte Orbán Viktort, hogy ne felejtse el, mi ellen harcoltak és harcolnak. Folytatjuk Stefka István sorozatát, mert az "Öreg" ott volt, és nem felejt. Médiaháború (19.rész), Antall József halála.
Antall és Csurka meg az árokásók: két hazafi a megtervezett lövészárok két oldalán
Csurka István 1992 nyarán írta meg híres cikkét, amelyben őszintén szólt Antall József betegségéről, az MDF gyengeségéről, a visszatérésre kész "pufajkásokról". „ Antall József a magyar politika nagy alakja, a történelem kiegyező, stabilizáló, megőrző politikusai között valahol Deák és Bethlen István között van a helye - írta. - A sors, az Isten azonban nem elég kegyes hozzá és a magyarsághoz. Antall József, mint tudjuk, nem teljesen egészséges. Betegségét egyszer már rútul kihasználták. Operációjának idejére időzítették a taxisblokádot. Amilyen nyerő lapja volt ő a kilencvenes választásokon az MDF-nek, annyira zavarba ejthető most betegsége folytán. Amilyen aljas emberekkel kell farkasszemet néznünk – kommunistákkal! – elképzelhetetlen, hogy a betegségét ne használnák fel ellene, ellenünk a választási harcban.” Csurka István cikkében megerősítette, hogy Antallnak, az Isten által meglátogatott embernek biztosítania kell az utód kijelölését és betanítását. „Ez a feladat sürgős, mert a volt nómenklatúra pufajkásai itt ólálkodnak a kertek alatt” – hangsúlyozta az író-politikus. Szavai után sokan neki támadtak, köztük a későbbi hírhedt áruló, Debreczeni József is. Folytatjuk Stefka Isván sorozatát a médiaháborúról. 13. rész, Antall és Csurka konfrontálódása.
Lengyel történész: Orbán és Antall politikája miatt tud a nemzet határokon átívelően egyesülni
Antall József és Orbán Viktor politikájának eredményeként a magyarok a határok megváltoztatása nélkül képesek egyesülni – szögezi le a trianoni békeszerződésről szóló, lengyelül és magyarul megjelenő könyvében a Magyarországon élő lengyel író, költő, történész, Konrad Sutarski.
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
„Mostantól nem szabad gorillának hívni!” – avagy a rendszerváltozás Jeszenszkyéknél
Az eredeti terv az volt, hogy készítek apámmal egy interjút az Antall-kormány megalakulásának 30. évfordulója alkalmából (ami ma van). Zabálni fogják barátok és ellenségek egyaránt, jó nagy meglepetés lesz, gondoltuk a szerkesztővel, pedig – vigyázat, spoiler és egyben egy rossz hír az oldalamra rendszeresen kommentelgető Facebook-huszároknak – igenis szóba állunk egymással. De rájöttem, hogy létezhet egy még ennél is izgalmasabb verzió is: vegyük be a női princípiumot – vagyis anyukámat. Nemcsak azért, mert a néhai miniszterelnök unokahúgaként, majd pedig a külügyminiszter feleségeként maga is közelről élte át a rendszerváltást, hanem mert ő emlékszik az igazán fontos, a szélesebb tömegek számára érdekes mozzanatokra is: például hogyan kell kiszállni szoknyában a limuzinból, kellő határozottsággal, mégis kecsesen, hogy még véletlenül se villanjanak ki a sonkák...
Antall József harminc éve megmagyarázta, hogy ki számít "gazembernek" a politikában! (Videó)
Az természetes, hogy az ellenzék semmiben sem ért egyet a kormánnyal, ahogy ugyancsak természetes, hogy vitriolos megjegyzésekkel utasítja el minden programpontját, és – szintén, természetesen – semmi dicsérő szó nem hangzik el részükről – ez a lényege a parlamentarizmusnak, és ez az idő negyven év után végre eljött. Erről a friss demokráciában szokásos élményéről üdítő nagyvonalúsággal beszélt Antall József harminc éve, 1990. május 23-án. Az újonnan választott parlament két napon át vitatta meg az Antall-kormány programját, és ekkor válaszolt az ott elhangzottakra az – akkor még – kijelölt miniszterelnök. Az igazán rá jellemző beszédben nem fukarkodott az élcelődésekkel, a történelmi utalásokkal, az akkori ellenzéknek szóló megjegyzésekkel, kiszólásokkal. És még azt is megjósolta, melyik képviselőtársa lesz a legszórakoztatóbb szónok a parlamentben. E beszédből idézünk fel néhány jellemző részletet. Íme:
Taxisblokád, a hálózat ellenforradalmi lázadása – A legprofibb, legaljasabb támadás az Antall-kormány ellen
A Taxisblokád volt az első nagyobb akció az MDF-kormány megbuktatására. Balsai István, a néhai igazságügy-miniszter ellenforradalmi kísérletnek nevezte ezt a profin megszervezett puccsot, amelyben benne voltak a hálózati újságírók, a taxisok (akik között rengeteg ex-állambiztonsági tiszt volt), a háborús helyzetet vizionáló és a hadsereg bevetését emlegető Göncz Árpád és a posztkommunista, szegedi rendőrből lett budapesti főkapitány Barna Sándor is. Jellemző, hogy az állítólagos taxisok úgy állították be az autókat, hogyha nekik megy egy komoly harckocsi, nem szétcsúsznak, hanem maradnak, farkasfogszerűen. Az átlagember ezt nem tudja felmérni. A sajtóhadjáratot mindeközben ugyanaz a Kurír vezette, amely korábban a szerkesztőség által kitalált, állítólagos antiszemita vádakkal illette a kormánypártot. Stefka István folytatja médiaháborús sorozatát, a hetedik részben a Taxisblokád hátterét tárja fel. (7.rész)Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
Antifákat alkalmaz az MLSZ?
A labdarúgó szövetség kommunikációs vezetője egy "antifasiszta terület" felirattal pózol borítóképén, fülig érő vigyorral.
