ngo-k
Az Akta – Az Amnesty-ügy és ami mögötte van, avagy a jogvédő civilt játszó liberális politikai aktivisták esete a törvényekkel
Vizet prédikálnak és bort isznak? Joggal merül fel az alábbi kérdés az Amnesty International Magyarország tevékenysége kapcsán annak fényében, hogy a Soros-hálózat aktív tagja igazgatójának testvérét súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják, miközben az Amnesty a legszélesebb körben, nemzetközi szinten is a magyar törvényeket és magyar jogállamiságot támadja. Vig Mórt, az Amnesty magyarországi igazgatójának testvérét, a törvénnyel már korábban is ütközött, hivatásától eltiltott ügyvédet még tavaly év végén vették őrizetbe a NAV bűnügyi nyomozói. A férfi a gyanú szerint számlagyárat működtetett, és partnerei a fiktív számlákkal több százmillió forint adót csalhattak el. A kiterjedt nyomozás során tizenhat helyszínen tartottak eddig házkutatást, az Amnesty-tesó számlagyára pedig azóta az egész dollárbaloldalra árnyékot vetett. Mindeközben a magyar jogállamiságért aggódó jogvédő szervezet úgy teszi a dolgát, mintha mi sem történt volna – támadnak mindent, ami mellett a magyarok többsége kiáll, és amely ügyekben útban vagyunk a nemzetközi liberális gépezetnek. Brüsszel megvédte a külföldi érdekeket védő NGO-kat – Ezentúl nem lehet felelősségre vonni az álcivileket
Óriási az elnyomás, fojtogató a közeg, gyilkos posvány a levegő a fehér-fasisztoid Európában: a napokban szavazott az Európai Parlament egy új jogszabályról, amelynek értelmében gyakorlatilag teljesen szabad kezet kapnak a különböző "jogvédők" és NGO-k. Elég csak annyit mondaniuk, hogy sérül a közéleti részvételük, és máris mentesülnek mindenféle felelősségre vonás alól. A tagállamok tehetetlenek, a gyakran külföldi érdekeket képviselő álcivil szervezetek ellen ugyanis minden eszközt elvenne Brüsszel. Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője a Mandinernek arról beszélt, hogy a civil szervezetekkel, aktivistákkal szemben indított per egy külön kategória lett, ahol gyakorlatilag azt mondják ki, hogy az NGO-k közéleti részvételhez való joga erősebb, mint a társadalom bármely tagjának ahhoz fűződő joga, hogy beperelje őket. Milliárdokat költ az EU migrációra, a civil szervezetek is szép summát vesznek fel, csak épp azt nem tudni, mire költik
Bár az uniós intézmények működése a legkevésbé sem átlátható, a nyilvánosan elérhető csekély számú adatból is megdöbbentő kép rajzolódik ki a migráció finanszírozásáról, kezeléséről. Azt, hogy a különböző költségvetési sorok terhére kiket és milyen összegekkel támogat Brüsszel, az Európai Bizottság által működtetett úgynevezett pénzügyi transzparencia-rendszer közli. A Humanitárius segély (HUMA) program keretében – valószínűleg 2014 és 2021 között – több mint 2,7 milliárd eurót fizettek ki úgynevezett direkt és indirekt ügyvitel keretében, a migrációs és határrendészeti soron pedig több mint 2 milliárd euró szerepelt ugyanígy – írja a Tűzfalcsoport, amely a civil szervezeteket is górcső alá vette, és kiderült, hogy rengeteg pénzt kapnak az uniótól, de nem nagyon lehet követni, hogy ezeket mire költik és milyen munkát végeznek el cserébe. Gaudi-Nagy Tamás a PS-nek: Hatalmas jogi csatákat vívunk a globalista nemzetközi erők és hazai csatlósaik ellen
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat tizenkilenc éves fennállása egyik legnagyobb eredményének tartja Gaudi-Nagy Tamás, a szervezet vezetője és életre hívója Budaházy Györgynek és több társának megadott köztársasági elnöki kegyelem elérését. "Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit, és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét" – mondta lapunknak a jogvédő, hozzátéve, hogy a kegyelemhez vezető úton komoly szerepe volt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tizennégy éven át tartó kitartó jogvédő munkájának is. Az NJSZ – ellenpólusaként a sorosista liberális jogvédő szervezeteknek – a legnagyobb csatákat a normalitás és a nemzeti értékek védelmében vívja, a nyilvánosság előtt és tárgyalótermekben is. Gaudi-Nagy Tamás a lapunknak adott interjúban azt mondta, kemény és küzdelmes volt az elmúlt egy év is, ami rámutatott, hogy szükség van a patrióta érzelmű jogvédelemre akkor is, ha nemzeti kormányzás van, mert a velük szemben álló oldal, a liberális NGO-k külföldi támogatással óriási stábokat mozgatnak, és érzékenyítéseikkel, nyomásgyakorlással igyekeznek minél nagyobb teret nyerni. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat anyagi lehetőségei messze elmaradnak a liberális szervezetekétől, akikkel szemben állnak, ezért óriási segítség számukra az 1 százalékok felajánlása, amelyről még öt napig rendelkezhetünk. 
